Ezért kellett átalakítani a cafeteriát

A SZÉP-kártya tartja fenn a belföldi turizmus bevételét

2019. szeptember 11. Júliusban és az év első hét hónapjában is kevesebb vendég érkezett a belföldi szálláshelyekre, mint 2018 azonos időszakában. Ennek ellenére nőtt az árbevétel, ami egyértelműen az áremeléseknek köszönhető. Ehhez a SZÉP-kártyás költések is nagyon kellettek, nem véletlenül alakította át a kormány a cafeteriát.

Nagyot ugrottak júliusban és az év egészében is a SZÉP-kártyás költések. A KSH legfrissebb adatai szerint pihenőplasztikkal júliusban 4,8 milliárd forintot fizettek a kereskedelmi szálláshelyeken, ami 45 százalékkal több, mint 2018 júliusában. Idén az első hét hónapban összesen 15,4 milliárdot költöttek így az emberek, ami 27,8 százalékkal több, mint előző év azonos időszakában.

Bejött tehát a kormány célja, amiért teljesen átalakította a cafeteria rendszerét. Tavaly nyáron bombaként robbant a hír, hogy a 2018-ban még adómentes és az egyes meghatározott juttatások szinte kivétel nélkül jövedelemként adózhatnak 2019-ben. A jogalkotók egyértelműen a SZÉP-kártyának kedvezve (ott megmaradt az adókedvezmény) szabták át a cafeteriát. (A cafeteria jelenlegi szabályait itt nézheti meg.)

Kevesebb a belföldi utazó

A KSH legfrissebb adataiból jól látszik, hogy a belföldi turizmus enélkül az átalakítás nélkül nem virágozna annyira. Hiába terelik ugyanis a SZÉP-kártyára a cafeteriás pénzeket, a vendégéjszakák száma így is csökken. Júliusban a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt 1,5 százalékkal volt kevesebb. Bár a KSH szerint a szezonális és naptárhatás figyelembevételével a belföldivendég-éjszakák száma 0,4 százalékkal bővült. A vendégszám 846 ezer, az eltöltött vendégéjszakáké 2,5 millió volt. Ez utóbbi mutató értéke a panziókban és a kempingekben nőtt, a szállodákban, a közösségi szálláshelyeken és az üdülőházakban mérséklődött.

A belföldi vendégek körében a Balaton volt a legnépszerűbb régió, ahol közel háromszor annyi éjszakát töltöttek el, mint a második legkedveltebb területen, Észak-Magyarországon. Az év első hét hónapját tekintve a belföldi vendégek 0,4 százalékkal (8,8 millió) kevesebb vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

Kevesebb külföldi jött

Júliusban a külföldi vendégek száma 2,4 százalékkal, a vendégéjszakáké 5,4 százalékkal csökkent. A szálláshelyekre érkezett 687 ezer vendég közel 1,9 millió vendégéjszakát töltött el. Utóbbiak száma a közösségi szálláshelyek kivételével mindegyik szállástípusban csökkent. A vendégéjszakák felét a Budapest-Közép-Dunavidék régióban, 23 százalékát a Balatonnál töltötték a külföldiek. Az év első hét hónapjában 0,6 százalékkal kevesebb, összesen 8,6 millió vendégéjszakát töltöttek a kereskedelmi szálláshelyeken.

Nőtt a bevétel

Bár júliusban 3,2 százalékkal 4,4 millióra, és az év egészét tekintve pedig 0,5 százalékkal 17,4 millióra csökkent a vendégéjszakák száma, az árbevétel erőteljesen nőtt. Júliusban 62 milliárd forint folyt be, ami 4,7 százalékkal több, mint 2018 júliusában, az első hét hónapban pedig 8 százalékkal 300 milliárd forintra nőtt a bevétel.

A szállodák szobakihasználtsága júliusban a tavalyi 72,7 százalékról 71,7 százalékra, az év hét hónapjában pedig 0,1 százalékponttal, 59,5 százalékra mérséklődött.

A cafeteria szabályait, adókulcsait itt nézheti meg.



Szerző: L.J.
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.