Megállhat a kamatcsökkentés az év második felében

A szolgáltatókat okolja az MNB az infláció növekedéséért

2024. április 24. Az MNB szerint rossz és téves gyakorlat a piaci szolgáltatók visszatekintő árazása, emiatt nyártól várhatóan nőni fog az infláció. Az MNB alelnöke szerint indokolt lehet a kormányzati beavatkozás az üzemanyag árába, ha ennek köszönhetően csökken az árrés. Az alapkamat a félév végére 6,5-7 százalék közé csökkenhet, utána azonban nem várható további vágás – derült ki a jegybank tegnapi sajtótájékoztatójából.

Tegnap az előzetes várakozásoknak megfelelően 0,5 százalékponttal 7,75 százalékra csökkentette az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács ülése utáni elemzői tájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a monetáris politika új szakaszba lépett, a következő hónapokban az óvatosság és a türelem lesz a két fő jellemzője. Ezeket többször is hangsúlyozta, hozzátéve, hogy hónapról hónapra adatvezérelt módon döntenek majd a további kamatcsökkentésekről.

Ugyanis alapvetően két meghatározott tényezője van a kamatpályának. Az egyik a makrogazdasági mutatók alakulása, ezen belül is kiemelten az inflációs pálya alakulása, a másik pedig az a pénzpiaci környezet. Így az is elképzelhető, hogy nem 50-50 bázisponttal vágják majd meg az alapkamatot a következő két hónapban, bár június végére a 6,5-7 százalék közötti kamatszint jelenleg reálisnak tűnik – mondta az alelnök.

Ugyanakkor a jelenlegi elérhető információik alapján úgy tűnik, hogy a második félévben nagyon korlátozott lehet a tér bármilyen további kamatcsökkentésre. Az infláció ugyanis nőni fog, a monetáris politika pedig továbbra is a pozitív reálkamat biztosításával járul hozzá a pénzpiaci stabilitás fenntartásához, a dezinfláció folytatódásához és az inflációs cél eléréséhez.

Emelkedő infláció, áremelő szolgáltatók miatt

A magyar gazdaságban továbbra is erős és általános dezinfláció érvényesül, ugyanakkor a piaci szolgáltatások inflációja magas szintről csak lassú ütemben csökken. A piaci szolgáltatók ugyanis az előző évi inflációhoz igazítják az áremelésüket. „Az úgynevezett visszatekintő árazások gyakorlata egy rossz, téves gyakorlat a magyar gazdaságban” – mondta Virág Barnabás. Három-négy százalékos inflációs közegben a gazdasági szereplők egy része 17 százalék fölötti áremeléseket hajt végre, ami az infláció csökkenését lassítja. Bár az alelnök szerint az egyéni érdekeket rövid távon meg lehet érteni, de minél tovább maradt fönn ez a rossz és téves gyakorlat, annál lassabb, illetve annál hosszabb ideig tarthat az infláció mérséklése. Ezt a folyamatot a Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel követi.

Mint korábban megírtuk, jelentősen drágították a bankszámláikat a pénzintézetek, ami akkor is igaz, ha többen önmérsékletet tanúsítottak, és nem a 17,6 százalékos infláció mértékével emeltek. (Bár volt 20 százalékos emelés is.) Egyébként jogszabály teszi lehetővé számukra, hogy évente egyszer, az infláció mértékével emeljenek. Mint az Azénpénzem.hu kiszámolta, három év alatt az körülbelül 42 százalékkal dobta meg a banki díjakat az infláció.

A banki díjak csak egy a sok közül, de az infláció számításában már jóval nagyobb szerepet kapnak a telekommunikációs cégek áremelései. A 2023-ban bevezetett automatikus átárazási mechanizmus ugyancsak azt teszi lehetővé, hogy az inflációval emeljenek a szolgáltatók, így a visszatekintő átárazás következménye, hogy a telekommunikációs szektor áraiba olyan – az ágazat működési költségei szempontjából kevésbé releváns – tényezők is beépülnek, mint az élelmiszerárak emelkedése. Idén márciusban tehát 15-15,4 százalék közötti, eufemisztikusan díjkorrekciónak nevezett áremelést hajtott végre a Magyar Telekom, a Yettel és a Vodafone is.

Mi van az üzemanyag árával?

Noha az elszálló infláció idején a jegybank ostorozta a kormányt az ársapkák miatt - mondván, hogy azok inflációt gerjesztenek -, Virág Barnabás a most tervezett kormányzati beavatkozást az üzemanyag esetében indokoltnak tartja.

Bár a térségben is rekord magas üzemanyagárakat az adóknak köszönhetjük, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az alkalmazott árrést törné le. Az alelnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank elsőként hívta föl a figyelmet arra – ezt mi is megírtuk- , hogy az első sapka kivezetését követően az üzemanyag piacon korábbiaknál magasabb árrések alakulhatnak ki. A jelenlegi elemzéseik azt mutatják, hogy ezek az árrések nemcsak a korábbiaknál, hanem a régiós árréseknél is magasabbak. Így Virág szerint minden olyan beavatkozás, ami a piacot abba az irányba viszi, hogy ezek a ezek az árrések tartósan, fenntartható módon csökkenjenek, és ezen keresztül az üzemanyagárak is tartósan, fenntartható módon mérséklődjenek, indokoltak lehetnek. De a jegybank csak a részletek ismeretében tudja kifejteni a véleményét.

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!