A szülők választják a diákszámlát

2019. február 4. A hazai felsőoktatásban tanulók fele már 17 éves korában saját bankszámlával rendelkezett – derül ki egy kutatásból. A többség használ digitális banki szolgáltatásokat, és nyitott az újításokra. A nappali tagozatos hallgatók 91 százaléka szokott dolgozni is.

A hazai felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók 84 százalékának van saját bankszámlája. Ezeket a hallgatók több mint fele (52 százalékuk) már 17 éves korára, a többiek 18-21 éves koruk között nyitották meg. Az első bankszámla kiválasztásában egyértelműen a szülők véleménye számít, más tényezők, mint a kívánt szolgáltatás elérhetősége, a bankfiók közelsége, illetve a hirdetések vonzereje csak elenyésző szerepet játszanak a döntésben - derül ki a Budapest Bank fiatalokat célzó reprezentatív kutatásából.

A felmérésben megkérdezett nappali tagozatos hallgatók 93 százaléka igénybe vesz valamilyen banki szolgáltatást: a bankszámla és bankkártya után a legjellemzőbb a netbank és mobilbanki alkalmazás, és nyitottak az újításokra, így a mobilfizetésre is. A válaszok alapján elmondható, hogy a digitális banki szolgáltatásokat nagyobb arányban veszik igénybe a férfi hallgatók; 63 százalékuk használja az internetbankot, 51 százalékuk a bank mobilalkalmazását is, míg ez az arány nőknél 53 és 31 százalék. A mobilfizetés lehetősége is inkább a férfiakat vonzza, 24 százalékuk használja telefonkészülékét a pénztárnál, míg a nők mindössze 10 százaléka fizet így. A felmérés eredményéből az is kiderült, hogy diákhitele a megkérdezett hallgatók 12 százalékának van.

A diákok döntő többsége dolgozik

A kutatásban megkérdezett nappali tagozatos hallgatók kétharmada állami ösztöndíjjal támogatott képzésben vesz részt, míg egyharmaduk saját maga finanszírozza tanulmányait, ami bevallásuk szerint átlagosan 272 ezer forintos tandíjat jelent szemeszterenként. A megkérdezett nappali tagozatos egyetemisták havonta átlagosan nettó 91 ezer forint összbevétellel rendelkeznek, ami tipikusan a szülőktől, nagyszülőktől kapott támogatásból, saját keresetből, illetve ösztöndíjból tevődik össze. Átlag feletti bevétellel rendelkeznek a 25 éven felüliek, a saját lakásban vagy albérletben élő fiatalok, valamint a szorgalmi időszakban is rendszeresen munkát vállaló hallgatók.

A kutatást a Budapest Bank megbízásából az NRC végezte 2018 szeptemberében, magyarországi felsőfokú intézményben, nappali tagozaton (alap-. mester-, osztatlan képzésben) tanuló internetező lakosság körében, 400 fős mintán.

A kutatásban részt vevő hallgatók összkiadása átlagosan havi 80 ezer forintot tesz ki. A legmagasabb kiadás a lakhatás (átlag 33 ezer forint), ezzel a költséggel a hallgatók 58 százalékának kell számolnia. A szemeszter idején már csak a diákok 38 százaléka él otthon a családjával, az albérletet (27 százalék) és a kollégiumot (25 százalék) közel ugyanannyian választják, míg saját lakással az egyetemistáknak csak 8 százaléka rendelkezik.

A hallgatók 91 százaléka vállal valamilyen rendszerességgel munkát. A tanulmányok melletti munkavállalás elsődleges oka (68 százalék) egyértelműen a bevételszerzés. A szakmai tapasztalatszerzés a dolgozó hallgatók 13 százalékát, az elhelyezkedési esélyek megteremtése pedig 10 százalékukat motiválja. A megkérdezettek harmada a szorgalmi időszak alatt is rendszeresen dolgozik, ők jellemzően szellemi, irodai munkát vállalnak. A nyári szünetben a tanulók 59 százaléka dolgozik rendszeresen, 28 százalékuk alkalmanként. Jelentős többségük könnyű fizikai munkát végez.

Minden második diák félretesz

A megkérdezett diákok háromnegyede gyűjt pénzt valamilyen célra. Havi rendszerességgel az 56 százalékuk spórol, ők jellemzően 10 ezer és 25 ezer forint közötti összeget tesznek félre. A takarékoskodás két fő célja a felkészülés váratlan kiadásokra (43 százalék), és a különböző fogyasztási cikkek megvásárlása (41 százalék), de sokan gyűjtenek lakásra és utazásra is (38-38 százalék). A nők jóval magasabb arányban gyűjtenek a váratlan kiadásokra (48 százalék a férfiak 38 százalékához képest), valamint saját lakásra is (47 százalék a férfiak 29 százalékával szemben). A fogyasztási cikkek esetében azonban fordított a helyzet, erre a férfiak 47 százaléka gyűjt, míg a nőknek mindössze 35 százaléka.

Átlagbérre vágynak pályakezdőként

A felmérésben megkérdezett hallgatók fizetési elvárása a tanulmányaik befejezése utáni első állandó munkahelyükön átlagosan nettó 211 ezer forint, ami lényegében a jelenlegi nettó átlagkeresetnek felel meg. Az átlagosnál magasabb a fizetési igényük a mesterképzésben résztvevőknek, a szemeszterek során is rendszeresen munkát vállalóknak, valamint a műszaki és informatikai képzéseken tanulóknak. Az elhelyezkedési esélyeket tekintve optimistának mondhatók a hallgatók: háromnegyedük arra számít, hogy a tanulmányainak megfelelő területen talál munkát. A magyar egyetemisták több mint fele szeretne valamilyen időtávban külföldön is dolgozni, elsősorban tapasztalatszerzés céljából.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: felmérés, Budapest Bank, bankszámla, diákszámla, diákmunka, bér, hallgató, felsőoktatás