Nem is baj, hogy kápéban és folyószámlán tartjuk a pénzt

A többségnek nincs vésztartaléka

2020. március 13. A vészhelyzet még hónapokig fennállhat, és nemcsak a turizmusnak, hanem számos más ágazatnak is „kampó” lehet. Tömegek megélhetése kerülhet veszélybe, miközben a felmérések szerint mindössze a lakosság valamivel több mint harmadának van vészhelyzetre félretett pénze, a helyzet azonban ennél is rosszabb lehet. Ugyanakkor most jól jöhet, hogy a cihában és folyószámlán tartja pénzét a magyar.

A kormány arra készül, hogy a következő hetekben, hónapokban szükség lehet a szerdán meghirdetett veszélyhelyzet intézkedéseire - mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtök reggel az M1 csatornán. Orbán Viktor miniszterelnök a héten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) fórumán pedig arról beszélt, hogy Kínának is 5-6 hónapjába telt a vírus megfékezése, ami itt júliust jelent, vagyis "a turisztikai szezon idén kampó". Így komoly gazdasági visszaesésre kell számítania annak, aki a szokásosnál jobban "hozzá van kötve" az emberek utazási kedvéhez.

De nemcsak a turizmus, hanem számos más ágazat is megsínyli majd a koronavírus járványt, aminek gazdasági recesszió lesz a következménye, és valójában a teljes társadalom megsínyli majd. Ha józanul végiggondoljuk az eddig meghozott és a környező országok, valamint Olaszország példája nyomán várható intézkedéseket, arra számíthatunk, hogy tömegek munkája kerül veszélybe.

Felkészülés a járványra

Ahol lehet, ott a cégek bevezetik a home office munkát. A bankok is elkezdték a munkatársak felkészítését az otthoni munkára. Információink szerint van, ahol a létszám egyik fele otthonról, a másik az irodából dolgozna, majd cserélnének. Ez is egy lehetséges megoldása a folyamatos munkának (amit el kell végezni), és így – tesszük mi hozzá – nem betegszik le minden munkatárs egyszerre.

A Bank360 körkérdésében azt tudta meg, hogy több bank felszólította az ügyfeleket, hogy lehetőség szerint kerüljék a bankfiókok látogatását. Így tett az UniCredit Bank, a Takarékbank és a Budapest Bank, míg a közlemények szerint a Magnet Banknál a fiókok már csak rövidített nyitvatartással üzemelnek, az MKB Bank pedig mától szünetelteti a nyitvatartást a Váci utcai fiókjában. A bankok azt tanácsolják, hogy az ügyfelek inkább elektronikus csatornákon intézzék a banki ügyeiket. és csak a legszükségesebb esetben keressék fel személyesen a fiókokat.

Nincs több bevétel

Számos cégnél értesítik a dolgozókat arról, hogy kényszerszabadságra küldhetik őket, ha pedig elfogy a fizetett szabadság, akkor fizetés nélküli szabadságra is küldhetik az embereket. És ez még mindig a jobbik helyzet, hiszen a dogozó munkája megmarad, de a következő időszakban egyre többeknek fel is mondhatnak, akik aztán hosszabb időre elveszíthetik a megélhetésüket.
A művészek többségének a színházak csütörtöki bezárásával, a koncertek elmaradásával már most azzal kell szembesülnie, hogy elkezdheti felélni a tartalékaikat. Már ha van egyáltalán. A lakosság többségének ugyanis nincs.

Mennyi a tartalék?

Számos pénzügyi szolgáltató készít felmérést a lakosság megtakarítási szokásairól. Az OTP Öngondoskodási Indexe 2011 óta komplex módon, a pénzügyi vonatkozásoknál tágabb összefüggésekben vizsgálja az öngondoskodást. A legutóbbi, 2019 őszén bemutatott felmérés szerint a megkérdezettek több mint harmada, 37 százalék rendelkezik váratlan helyzetre félretett megtakarítással. (Más felmérések is gyakorlatilag hasonló nagyságrendeket mutatnak.) A megkérdezettek mindössze ötöde (19 százalék) tudna kifizetni váratlan helyzet esetén legalább félmillió forintot.

A felmérésből az is kiderült, hogy jellemzően a 45 év feletti diplomások tesznek félre váratlan kiadásra, akik többsége pénzintézeti megtakarításokkal is rendelkezik. Ez a felmérés országos alapú, 1500 fő megkérdezésével történt, ami a 18-70 éves, bankszámlával rendelkező felnőtt lakosságot reprezentálja. Vagyis elmondhatjuk, hogy a teljes lakosság körében – akik között 70 évesnél idősebbek és a bankszámlával nem rendelkezők is vannak – még rosszabb a helyzet.

A lakosságnak tehát legalább 63 százaléka, de ennél inkább többen, nem rendelkeznek vésztartalékkal az olyan helyzetekre, mint a mostani. Pedig a munkahely elvesztése kevésbé drámaibb időkben is előfordulhat.

Mihez nyúljunk?

Úgy tűnik, hogy az elmúlt évek drasztikus kamatesése következtében kialakult, egészségesnek egyáltalán nem nevezhető lakossági megtakarítási szerkezet az embereknek most nagy segítségére lehet. Mint az elmúlt években rendszeresen megírtuk, újabb és újabb csúcsokat döntött a készpénzállomány Magyarországon, és az egyik legfőbb megtakarítási formává vált.

Tavaly év végén a lekötetlen betét és a hatalmas mennyiségű készpénz együtt összesen 11660 milliárd forint volt, azaz ennyi pénz hevert parlagon. Akinek tehát van pénze, annak többnyire könnyen hozzáférhető formában van a megtakarítása. Ráadásul most az is jól jön, hogy részvényekbe a lakosság gyakorlatilag egyáltalán nem fektet. Ez a gazdagok terepe, vagyis még a járvánnyal együtt járó tőzsdei zuhanásokat is csak keveseknek kell elszenvedniük.

A befektetési alapokban ugyanakkor már jelentősebb összeg, 3900 milliárd forint volt az év végén. Itt pedig már látszik a koronavírus hatása a kötvényalapokon és a részvényalapokon is.

A vésztartalékok felhasználását célszerű tehát azzal kezdeni, amelyik veszteség nélkül felhasználható. Az állampapírok között a MÁP Pluszba fektetőknek érdemes észben tartani, hogy 6 hónap és 1 év után is (majd minden évben a kamatfizetéskor) van egy ötnapos időszak, amikor 100 százalékos árfolyamon tudják visszaváltani.

Vészhelyzetben a hosszú távú megtakarításokhoz (például nyugdíj-megtakarítás) is hozzányúlhatnak az emberek. Azt azonban fontos tudni, hogy annak szó szerint súlyos ára van. Ha nyugdíjas kor előtt akar valaki a pénzéhez hozzájutni, akkor megtakarításának jelentős részét elveszítheti.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: koronavírus, válság, járvány, vésztartalék, megtakarítás, öngondoskodás, vészhelyzet, recesszió, készpénz, bankszámla, állampapír

A többségnek nincs vésztartaléka

Felkészülés a járványra

Nincs több bevétel

Mennyi a tartalék?

Mihez nyúljunk?

Kapcsolódó anyagok