Mindenki okkal rohan lakástakarékot kötni

A válság előtti szintet idézi már a lakáshitelezés

2018. október 16. Több mint felével ugrott meg a hitelkiváltás, ötödével bővült a lakáskorszerűsítésre kiadott lakossági pénz a KSH legfrissebb, az idei első félévre vonatkozó jelentése szerint. Ezeket az adatokat a lakástakarékpénztári megtakarítások várhatóan már ma elvett állami támogatásának tükrében érdemes értékelni. Mindenesetre minden (az említett intézkedés is) a tehetősebbek felé lendülő ingát jelzi.

Jókorát ugrott az átlagos lakáshitel összege az idei első félévben az előző év azonos időszakához képest – derült ki a KSH lakossági lakáshitelezésről kiadott friss jelentéséből. (A teljes kihelyezés pedig – mint az látható a grafikonon – már a válság előtti szintet idézi.) Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2018 közepére több mint 1 millió forinttal haladta meg a tavaly ugyanekkor mértet. Mostanra átlagosan már 7,6 millió forint lakáskölcsönt vett fel egy adós. Nem tévedhetünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy ez elsősorban annak a következménye, hogy a magasabb jövedelműek jócskán belehúzhattak a hitelfelvételbe.

Igazán nagy összegű kölcsönhöz ugyanis jelentős nagyságú hivatalosan igazolt jövedelem kell. Mint az adósságfék szabályok október 1-jétől hatályba lépett változtatása után kiszámoltuk: aki 6 százalék alatti teljes hiteldíj (THM) és 15 éves futamidő mellett havonta 250 ezer forintot kap kézhez, az vehet fel akár 12 millió forintos lakáshitelt. Feltétel még, hogy az adós több mint 10 évre fixáltassa a kamatot. Ugyanő ugyanis például éves kamatperiódust választva kénytelen lehet beérni 4,5 millió forint alatti kölcsönnel.

A magasabb jövedelműekhez ömölhet a csok

Az engedélyezett hitelek száma 18 százalékkal, összege pedig majdnem 40 százalékkal nőtt egy év alatt. Az államilag támogatott hitelek száma közben 2017 első féléve óta 14, összege pedig 17 százalékkal csökkent. A hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szárnyal. Az idei első félévben 14 523 darab csokos szerződést kötöttek a bankok.

Ezen a téren is jól látszik azonban, hogy az inga egyre inkább a tehetősebbek felé lendül. Miközben ugyanis a csokos támogatási szerződések 60 százaléka ment használt lakás vételére, a támogatás összegének 58 százaléka ment új lakásra. (A jelenlegi lakásárak mellett egészen biztosan nem a kevésbé szerencsések tudnak újlakást venni.) Az egy folyósításra jutó átlagos összeg a KSH tájékoztatása szerint használt lakás vásárlása esetén 1,4 millió, új lakás építésekor 2,0 millió, új lakás vásárlásakor pedig 5,6 millió forint volt. A lakásbővítésre igénybe vett támogatások számának előfordulása csekély (1,1 százalék), átlagos összegük 600 ezer forintot tett ki.

Épp ideje megszüntetni a lakástakarékosságot?

Érdekes megfigyelni, hogy a különböző lakáscélok dinamikája miként alakult. Nem meglepően, szárnyalt az új lakásokra felvett hitelt, de szépen bővült a hitelkiváltás és a lakáskorszerűsítés is. Utóbbiakra pedig – eddig – igen jó lehetőséget biztosítottak a lakástakarékpénztári megtakarítások, amelyek a kisebb pénzűek számára is jó lehetőséget adtak.

Lakáscélú hitelek
Cél	Folyósított összeg (mrd Ft)	Éves változás (%)
Építés	31,4	23,5
Új lakás vásárlása	47,7	150,5
Használt lakás vásárlása	276,8	41,7
Korszerűsítés, bővítés	19,4	21,4
Hitelkiváltás	9,1	54,8
Egyéb	5,6	163,8
Forrás: KSH adatok alapján Azénpénzem.hu számítás

Villámgyorsan átverhetik viszont a parlamenten a lakástakarékok állami támogatásának megszüntetését. Már ma szavazhatnak az önálló képviselői indítványról, a kérdés még csak az, hogy a köztársasági elnök milyen gyorsan írja alá a passzust, és mennyi időbe telik a Magyar Közlönyben kihirdetés. Így azoknak, akik még ki szeretnék használni az utolsó pillanatokat – ők pedig meglehetősen sokan vannak –, nem sok idejük marad. Nyilvánvalóan ez is a cél a rapid jogalkotással.

A lakástakarék-pénztári konstrukció növelte a leglátványosabban a piaci részesedését 2017-ben a hosszabb távú megtakarítási formák közül – derült ki korábban az OTP Öngondoskodási Indexből. Már tavaly majdnem minden hetedik ember rendelkezett ilyennel. Ez azért (is) különösen jó eredmény, mert egyébként csak az emberek tizede tervez egy évnél hosszabb távlatra, és a még belátható pénzügyi horizont is legfeljebb öt év. Tehát a mostani lépés (az áfa visszaemelése mellett) betehet a lakáspiacnak, de a hosszabb távra gondolkodásnak is adhat egy pofont.