Ettől tartanak a cégek 2020-ban

A világ a kiberkockázattól retteg, a magyarok a változó törvényektől

Fotó: Allianz Kockázati Barométer

2020. január 16. Világszerte az első alkalommal áll a kiberkockázat az élen a vállalatokat fenyegető legfőbb üzleti kockázatokat vizsgáló felmérésben. Magyarországon azonban az első számú fenyegetettséget a jogi és szabályozási környezet változásai jelentik, és csak ezt követi a kibertámadásoktól való félelem – derül ki az Allianz Kockázati Barométer 2020 felmérésből.

Világszerte az első alkalommal áll a kiberkockázat az élen a vállalatokat fenyegető legfőbb üzleti kockázatokat vizsgáló felmérésben. Magyarországon azonban az első számú fenyegetettséget a jogi és szabályozási környezet változásai jelentik, és csak ezt követi a kibertámadásoktól való félelem – derül ki az Allianz Kockázati Barométer 2020 felmérésből.

Most először a kiberbiztonsági események kerültek a világszinten legjelentősebb üzleti kockázatok rangsorának élére (39 százalékos válaszadási aránnyal) a kilencedik Allianz Kockázati Barométer szerint, második helyre utasítva az állandó fő veszélyforrást, az üzletmenet megszakadását (37 százalékos válaszadási arány).

A kiberfenyegetettség felismerése rohamosan nőtt az elmúlt években, ami annak tudható be, hogy a vállalatok egyre nagyobb mértékben támaszkodnak adatokra és IT rendszerekre, és több nagy horderejű biztonsági incidens is történt. Hét éve a kiberfenyegetettség még csak a 15. helyen állt, mindössze 6 százalékos válaszadási aránnyal.

Milliós károkat okozó zsarolóvírus

A vállalatok egyre kiterjedtebb és költségesebb adatvédelmi incidensek okozta nehézségekkel, zsarolóvírusos és identitáshamisítási eseményekkel, valamint az adatvédelmi problémák miatt kirótt bírságok vagy indított peres ügyek lehetőségével szembesülnek. Egy nagyléptékű – több mint egymillió feltört rekorddal járó – adatvédelmi incidens költsége jelenleg átlagosan 42 millió dollár, ami éves összehasonlításban 8 százalékos növekedést jelent. Az incidensek egyre nagyobb károkat okoznak, és egyre inkább a nagyvállalatok ellen irányulnak. Öt évvel ezelőtt egy tipikus zsarolóvírusos követelés jellemzően több tízezer dolláros nagyságrendet jelentett. Manapság viszont akár milliókra is rúghat – mondta Marek Stanislawski, az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) nemzetközi kiberbiztonsági igazgatóhelyettese.

A Brexit és a kereskedelmi háborúk is veszélyesek

Az üzletmenet megszakadása az Allianz Kockázati Barométerén hét év után visszacsúszott az elsőről a második helyre . Ugyanakkor töretlenül folytatódik az a tendencia, hogy az üzletmenet-megszakadási veszteségek egyre kiterjedtebbé és összetettebbé válnak.

A jogszabályi és szabályozási változások a 2019. évi negyedik helyről a harmadik helyre kerültek. A vámok, a szankciók, a Brexit és a protekcionizmus merültek fel a legfőbb aggályként. Csak 2019-ben mintegy ezerháromszáz új kereskedelmi korlátozást vezettek be. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi vita eredményeként az amerikai vámok átlagos szintje megközelítette az 1970-es évekbeli értéket.

A rangsorban a környezeti katasztrófák a negyedik, a piaci környezet változása az ötödik, a tűz és robbanás a hatodik helyen áll.

Nagy kihívás az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás a hetedik helyre került. A vállalatok leginkább a szélsőséges időjárási jelenségek okozta fizikai veszteségek miatt aggódnak, de a fogyasztói bírálattól, valamint a szigorodó szabályozási és jogi intézkedésektől is tartanak. Az ázsiai és csendes-óceáni térségben pedig - többek között az ausztráliai, hongkongi, indiai és indonéziai kockázatkezelési szakértők véleménye alapján - összesítve bekerült a három fő üzleti kockázat közé.

A nyolcadik helyen a jó hírnév és márkaérték elvesztése áll, a kilencedik az új technológiák okozta kockázatok, a tizedik pedig a makrogazdasági környezet változásai.

A vállalatokat fenyegető legfőbb üzleti kockázatokat vizsgáló, kilencedik alkalommal elkészített felmérésben több mint 2700 szakértő vett részt több mint száz országból.

Az Allianz Kockázati Barométer 2020 felmérése rámutat arra, hogy a kiberkockázat és az éghajlatváltozás két olyan jelentős kihívás, amely az új évtizedben fokozott figyelmet igényel a vállalatok részéről – nyilatkozta Joachim Müller, az AGCS vezérigazgatója. Bár sok más kár- és zavart okozó eshetőséggel is számolni kell, ha azonban a vállalatok felső vezetése és kockázatkezelői nem foglalkoznak a kiber- és éghajlatváltozási kockázatokkal, akkor ez a mulasztás valószínűleg súlyos hatást gyakorol majd vállalatuk üzemi teljesítményére, pénzügyi eredményeire és a főbb érdekcsoportok előtti jó hírnevére. A kiber- és éghajlatváltozási kockázatokra való felkészülés és tervezés versenyelőny a digitalizáció és a globális felmelegedés korában, valamint az üzleti rugalmasság szempontjából is fontos.

A magyaroknál más okoz aggodalmat

Magyarországon 2020-ban az első számú fenyegetettséget a jogi és szabályozási környezet változásai jelentik, a válaszadók 42 százaléka ezt jelölte meg. Ezt követik 35 százalékkal a kiber incidensek (például kiberbűnözés, IT hibák és kimaradások, adatvisszaélés, büntetések és bírságok). A harmadik helyen a képzett munkaerő hiánya áll. Ez világszinten csak a 12. helyen van. A negyedik a piaci környezet változása, az ötödik az üzletmenet megszakadása. Ezt követi az új technológiák kockázata, majd hetedik helyen az éghajlatváltozás, nyolcadik a jó hírnév és márkaérték elvesztése, kilencedik a tűz és robbanás, majd tizedik helyen a makrogazdasági környezet változásai állnak.

Szerző: L.J.
Címkék: kiberbiztonság, üzleti kockázat, Allianz Kockázati Barométer, üzletmenet megszakadása, éghajlatváltozás, szabáy, szabályozás, jog, törvények