A biztosítók felár nélkül többnyire csak a közvetlen kárra fizetnek
2014. július 14.
A lakásbiztosításokban a villámcsapások másodlagos kára többnyire kiegészítő fedezetként (pótdíjért) szerepel. Annak ellenére, hogy a Legfelsőbb Bíróság korábban egyértelműen kimondta, nem zárhatják ki a biztosítók, hogy fizessenek akkor is, ha a berendezésbe nem közvetlenül csap bele a villám. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) legfrissebb határozatában – többek között – éppen erre az ítéletre hivatkozva kötelezte a vonakodó biztosítót a fizetésre.
Az utóbbi napokban az ország számos pontján támadt hirtelen vihar, csapkodtak a villámok. Az Allianz statisztikái szerint az elmúlt öt évből háromban a viharos időjárás leginkább júliusban okozott károkat. A viharral kapcsolatos kárbejelentések több, mint 30 százaléka ezekben az években a hetedik hónapra esett. A biztosítók szövetsége (Mabisz) szerint az elsősorban a nyári időszakban jellemző viharok miatt meglehetősen gyakoriak az ingatlanokat érő villámcsapáskárok, ezekre 2010. január elseje és 2014. május vége között összesen 17 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A Mabisz ismertette azt is, hogy közel 106 ezer a villámcsapás közvetlen, több mint 108 ezer pedig a másodlagos hatásának volt betudható.
A biztosító az előbbiek mellett azzal is érvelt, hogy a villámcsapás indukciós hatása a szerződési feltételekben nem nevesített biztosítási esemény. Mint hangsúlyozták: ezzel együtt a társaság a régebbi biztosításoknál is ugyanúgy megtéríti a másodlagos károkat, mintha ügyfele újabb (az ilyen térítést már tartalmazó) módozattal rendelkezne. Feltétel viszont az egy kilométeres körzet. A PBT szerint viszont utóbbi előírás a biztosító szabályzatában nem szerepel, az így nem vált a szerződés részévé.
Az előbbi ügy alapján egészen meglepő, hogy a felügyeleti hatóság sem kifogásolja, hogy sorra jelentsék be a biztosítók azokat a módozatokat, amelyekben a villámcsapások másodlagos kára kiegészítő fedezetként szerepel. Vagyis: ezért pótdíjat kell fizetni.
Egy korábbi PBT-s ügyben a napkollektort és a házimozi rendszert tette működésképtelenné a villám. A kár összesen 690 ezer forintot tett ki. A biztosító itt sem akart fizetni a másodlagos hatásra hivatkozva. A kérelmező viszont be tudott mutatni egy olyan eredeti szerződést, amiben (a biztosító által csatolt dokumentumtól eltérően) a villámcsapás másodlagos hatásáért nem kötöttek ki külön pótdíj fizetését. Végül 450 ezer forintos térítésben egyeztek ki. Tanulság: érdemes jól eltenni a megkötött szerződéseket (ez más ügyekben is hasznos lehet).
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: villám, villámcsapás, viharok, lakásbiztosítás, lakáskár, biztosítók, PBT, Mabisz
A villámcsapások sötét oldala
A villámcsapás tüzet is okozhat
Fotó: Lakatos Péter, MTI
Fotó: Lakatos Péter, MTI
Az utóbbi napokban az ország számos pontján támadt hirtelen vihar, csapkodtak a villámok. Az Allianz statisztikái szerint az elmúlt öt évből háromban a viharos időjárás leginkább júliusban okozott károkat. A viharral kapcsolatos kárbejelentések több, mint 30 százaléka ezekben az években a hetedik hónapra esett. A biztosítók szövetsége (Mabisz) szerint az elsősorban a nyári időszakban jellemző viharok miatt meglehetősen gyakoriak az ingatlanokat érő villámcsapáskárok, ezekre 2010. január elseje és 2014. május vége között összesen 17 milliárd forintot fizettek ki a biztosítók. A Mabisz ismertette azt is, hogy közel 106 ezer a villámcsapás közvetlen, több mint 108 ezer pedig a másodlagos hatásának volt betudható.
A Mabisz nemrégiben tartott sajtótájékoztatóján Kruppa Attila, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület tűzvédelmi munkabizottságának vezetője elmondta, hogy a hőszigeteléssel olyan anyagok kerülnek az épületek felületeire, amelyek egy villámcsapás miatt képesek meggyulladni. Alapszabály, hogy ha csapkodnak a villámok, akkor amit lehet ki kell húzni a konnektorból. Egyes eszközöknél azonban – mint például a kazán vagy a hűtőgép – ez nem járható út. A leghatásosabb eszköz, ha a túláram elleni védelem az egész házat lekapcsolja villámcsapás esetén az elektromos hálózatról. Vitatkozás és hosszú tárgyalások helyett érdemes mindent megtenni a védekezés érdekében.
A PBT elé került legfrissebb ügyben szakvélemény is megállapította, hogy a biztosított mosógépét villámcsapás miatti túlfeszültség károsította. A biztosító azonban nem akart fizetni. Indoklása szerint azért nem, mert szabályzata szerint a villámcsapásnak a kockázatviselés egy kilométeres körzetében kell bekövetkeznie, ilyen villámtevékenységet pedig ebben az esetben a lekérdezésük nem igazolt. A PBT becsatolt dokumentumok alapján megállapította, hogy a rögzített káridőpontban a kockázatviselés két kilométeres körzetében négy villámcsapás volt, a legkritikusabb a kockázatviselés helyétől 1,38 kilométerre csapott le.LB: „a villámcsapás nem egy ponton megvalósuló fizikai folyamat”
A biztosító az előbbiek mellett azzal is érvelt, hogy a villámcsapás indukciós hatása a szerződési feltételekben nem nevesített biztosítási esemény. Mint hangsúlyozták: ezzel együtt a társaság a régebbi biztosításoknál is ugyanúgy megtéríti a másodlagos károkat, mintha ügyfele újabb (az ilyen térítést már tartalmazó) módozattal rendelkezne. Feltétel viszont az egy kilométeres körzet. A PBT szerint viszont utóbbi előírás a biztosító szabályzatában nem szerepel, az így nem vált a szerződés részévé.
Volt olyan eset is, amikor nem merülhetett igazán fel az elsődleges vagy másodlagos károkozás kérdése, a villám ugyanis közvetlenül a kéménybe csapott be. Kiderült viszont, hogy a károsodott ingóságok (televíziók és házimozi rendszer) nem voltak biztosítva. A biztosító a 600 ezer forintos bejelentett kárból az eredetileg kiutalt 110,7 ezer forinton felül még ötvenezret hajlandó volt kifizetni.
Még ennél ütősebb érvet is felhoztak. Mint a határozatban leírták, a Legfelsőbb Bíróság 1995-ben egyik döntésében rögzítette: „A villámlás a légkör meghatározott pontján keletkező elektromos kisülésben megnyilvánuló természeti jelenség, amelynek következtében az a tér meghatározott részében elektromos és hőhatást fejt ki. A villámcsapás tehát nem egy ponton, hanem egy bizonyos térben megvalósuló fizikai folyamat. A szavak általánosan elfogadott, hétköznapi jelentése szerint az itt elhelyezett vagyontárgyakat tehát a villám becsapódásának fogalmi köréből nem lehet kivonni.” A biztosítót így kötelezték, hogy fizesse ki a kérelmezőnek az általa kért (a kár 50 százalékára rúgó) térítési összeget.Az előbbi ügy alapján egészen meglepő, hogy a felügyeleti hatóság sem kifogásolja, hogy sorra jelentsék be a biztosítók azokat a módozatokat, amelyekben a villámcsapások másodlagos kára kiegészítő fedezetként szerepel. Vagyis: ezért pótdíjat kell fizetni.
Egy korábbi PBT-s ügyben a napkollektort és a házimozi rendszert tette működésképtelenné a villám. A kár összesen 690 ezer forintot tett ki. A biztosító itt sem akart fizetni a másodlagos hatásra hivatkozva. A kérelmező viszont be tudott mutatni egy olyan eredeti szerződést, amiben (a biztosító által csatolt dokumentumtól eltérően) a villámcsapás másodlagos hatásáért nem kötöttek ki külön pótdíj fizetését. Végül 450 ezer forintos térítésben egyeztek ki. Tanulság: érdemes jól eltenni a megkötött szerződéseket (ez más ügyekben is hasznos lehet).
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Címkék: villám, villámcsapás, viharok, lakásbiztosítás, lakáskár, biztosítók, PBT, Mabisz
Kapcsolódó anyagok
- 2019.09.11 - Viharkár: százezer bejelentés érkezett
- 2017.08.16 - Augusztusi viharok: eddig 1,5 milliárdos kár
- 2017.08.10 - Vasárnapi vihar: a 8 ezer kárbejelentés csak a kezdet
- 2017.07.13 - Két nap alatt 500 milliós viharkár
- 2017.05.29 - Milliárdos kárt okozott a múlt keddi vihar
- 2017.02.06 - Vidéken jóval olcsóbb a lakásbiztosítás
- 2016.06.13 - Lakáskárok: a nyár a legpusztítóbb
- 2016.05.27 - Négyszázmilliós kárt okozott a keddi vihar
- 2015.08.24 - Fekete hétfő: milliárdos viharkár
- 2015.07.10 - Amikor a biztosító nem fizet
- 2015.06.11 - 320 milliós kárt okozott a keddi vihar
- 2015.04.09 - 300 milliót vitt el az áprilisi szél
- 2014.10.16 - Mi számít villámkárnak?
- 2014.09.23 - Hatalmas vagyont tomboltak el a viharok
- 2014.08.09 - Milliárdos viharkárok
- 2014.07.24 - Könnyebben panaszkodhatsz a bankodra, biztosítódra
- 2014.07.21 - Nyári szünetre ment a békéltetés is
- 2014.05.22 - Már százezer lakásbiztosítás tűnt el
- 2014.05.17 - Vigyázz, ha jön a vihar!
- 2014.02.04 - Biztosítási szerződésnél is felbukkant a semmisség
- 2013.11.14 - Tévhitek a lakásbiztosításokról
- 2013.10.14 - Mennyit fizet a biztosító baj esetén?
- 2013.10.02 - A lakások felét éri kár
- 2012.08.01 - Viharkárok: kötelező a kármegelőzés
További kapcsolódó anyagok