Sok múlik az állami szabályozáson

Adhatnának a magyar cégek is nyugdíjat

2018. február 21. Foglalkoztatói nyugdíjprogramot indít a lengyel kormány, amit „grandiózus” tervként tálalt a sajtó. Valójában azonban az uniós szabályok már régóta kötelezővé tették a tagországok számára, hogy vezessenek be ilyen lehetőséget. Nálunk mintegy tíz éve létezik a konstrukció, ami nem véletlenül nem tudott eddig teret nyerni.

Grandiózus tervekkel állt elő a lengyel kormány nyugdíjügyben – számolt be a Bloomberg alapján a hírről a Portfolio.hu. Mint leírták: az új elképzelés szerint az amerikai vagy a brit piacon már évek óta jól működő foglalkoztatói nyugdíjprogramot indítanának, amelytől évente 20 milliárd zloty (mintegy 6 milliárd dollárnyi) friss megtakarítás becsatornázására számítanak. A cikkben arról írnak, hogy a nyugdíjrendszer „ezen pillére Magyarországon is hiányzik”.

Valójában azonban uniós nyomásra a 2007. évi CXVII. törvény már megteremtette a foglalkoztatói nyugdíj lehetőségét és intézményeit. A foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény saját munkavállalói részére 2012. óta az általános szabályok szerint működtethet nyugdíjkonstrukciót, a csatlakozásra vonatkozó szerződés kötelező tartalmi elemeit pedig a munkaszerződésnek kell tartalmaznia.

A foglalkoztatói nyugdíjpénztár megalakításához engedély kell a Magyar Nemzeti Banktól (MNB), amit eddig csak a Quaestor, illetve annak jogutódjaként az Allianz szerzett meg. Az ilyen pénztár szabályozása az önkéntes nyugdíjkasszákhoz hasonló, de tagjai nem magánszemélyek, hanem munkáltatók. Hiába van tehát csak egyetlen ilyen intézmény, az (elvben) akár több ezer cég számára is lehetővé tehetné, hogy segítse dolgozói nyugdíjtakarékosságát.

Bizalmatlanság, és kedvezőtlen adókörnyezet


Valójában azonban még az itt tevékenykedő multinacionális cégek sem kínálnak munkavállalóiknak ilyen programot (holott ezt saját hazájukban szinte kivétel nélkül megteszik). Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy nem tud elterjedni ez a lehetőség. Noha az önkéntes megtakarítás egészen más kategóriába tartozik, mint a társadalombiztosítás rendszerébe illeszkedő kötelező járulékfizetés, aminek egy része 2010. novembere előtt a magánnyugdíjpénztárakba ment, a társadalom jelentős hányadában alakult ki a félelem attól, hogy az állam bármit elvehet. A bizalom pedig a munkáltatók iránt sem annyira erős, hogy mindezt teljesen ellensúlyozni tudná.

A bizalmatlanságon persze nagyban tudna segíteni a megfelelő adókörnyezet. A helyzet viszont ezzel kapcsolatban sem alakult igazán kedvezően. A béren kívüli juttatási rendszer átalakítása jócskán emelkedő adóterhet hozott az önkéntes (és egyúttal persze a foglalkoztatói) nyugdíjtakarékosságra. (A béren kívüli juttatások tavalyi felforgatásáról részletesebb itt olvashat). A lengyel tervekben szerepel, hogy a munkavállalók adómentes nyugdíjszámlára fizethetnek majd be, amit kiegészít foglalkoztatójuk, az állam pedig ezt még a tervek szerint évente 3 milliárd zlotyval még megfejeli.

Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) már 2017 elején javaslatot tett arra, hogy amennyiben a munkavállaló egyénileg egy egységnyi megtakarítást teljesít önkéntes pénztárban, azt a munkáltató két egységgel egészíthesse ki. Így a munkáltatói pénztári juttatás után is adókedvezményben részesülnének a munkavállalók, amennyiben a munkáltatótól kapott juttatás mellett ők maguk is vállalnak egyéni befizetést. A kedvezmény a szövetség elképzelései szerint a cafetérián belül vagy azon kívül is érvényesíthető lenne. Az ÖPOSZ ugyan egyetlen egyszer sem ejtett szót a foglalkoztatói kasszákról, de az elgondolást rögtön logikusabbá teszi, hogy az MNB adatbázisa szerint a szövetség elnöke ugyanaz a Kravalik Gábor, aki az Allianz Foglalkoztatói Nyugdíjszolgáltató első számú vezetője.

A cafeteria korábbi és jelenlegi szabályait, az adókulcsokat itt nézheti meg

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , ,

Kapcsolódó anyagok