Kiderült, kik nem törlesztenek
2015. október 30.
Felszállni látszik a rózsaszín köd, amiben a bankok úgy látták, hogy az adósok legalább harmada bár tudná, nem akarja hitelét törleszteni. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) a bajban levő adósokról készített átfogó elemzéséből egészen elképesztő részletek derültek ki. Például az is, hogy a magáncsődre kevesen lennének egyáltalán jogosultak.
A devizahiteles elszámolás után sok adós hitelhátraléka jelentősen csökkent, de mostanra a többség a jóváírás előtti helyzetbe csúszott vissza – mondták el érdeklődésünkre korábban több pénzintézetnél is. Többször kifogásoltuk, hogy miközben az „adósmentés” ezermilliárd forintos kiadással járt, senki sem tudja, hogy kik is a nemfizetők. Előzetes információnknak megfelelően mostanra elkészült az adósmentés utáni tájkép. Az ebben szereplő adatok számos banki és kormányzati feltételezést erősen cáfolni látszanak.
A többiek tehát tényleg bajban vannak. Mint az MNB is megállapítja a tanulmányban (megjegyezzük, nem az arról kiadott összefoglalóban): a nemteljesítés közvetlen oka jellemzően a fizetési kötelezettség jövedelemhez viszonyított arányának (PTI) drasztikus emelkedése volt. Az is kiderült, hogy a hitelterhek megugrásához elsősorban a forint gyengülése járult hozzá – hiába mondták korábban pártbeli, illetve kormányzati prominensek, hogy a kamatemelések sújtják leginkább az adósokat.
Az adósoknak az ingatlan értékéhez viszonyított eladósodottságát (LTV) az elviselhető szintről az árfolyam vitte a fedezetlenségbe. Egy átlagos paraméterekkel bíró, 6,4 millió forint kezdeti hitelösszeggel és 65,1 százalékos kezdeti LTV-vel rendelkező svájci frank alapú hitel LTV mutatója kizárólag az árfolyam gyengülése miatt emelkedő tőketartozás következtében száguldott fel 110 százalékra. Az ingatlanok válság miatt értékvesztése miatt végül az adós már 28 százalékkal tartozik többel, mint amennyit az ingatlana ér.
Az adósok jövedelemi helyzete sem annyira rózsás, mint ahogy azt sokan korábban beállítani igyekeztek. Az MNB által összeállított, a fizetési gondokkal küzdőket tartalmazó jelzáloghitel adatbázisban szereplő szerződések (ez a nemfizetőket és a banki adóssegítő programba bekerülteket is tartalmazza) egyharmada olyan, ahol a hitelesnek egyáltalán nincs az adóhivatalnak bevallott jövedelme. Az is igen meglepő adat, hogy a törlesztőjüket nemfizető adósok 70 százaléka (!) községekben és kisebb városokban él.

Mindennek tükrében cseppet sem meglepő, hogy a jegybanki szakemberek is úgy gondolják mostanra, hogy a magáncsődre jogosultak száma is mindössze 15 ezer lehet (a Bankszövetség 25-40 ezer potenciális jelentkezőről beszélt). A magáncsőd igénybevételének hajlandóságát is figyelembe véve alighanem a korábban általunk becsült maximum ötezer főnyi belépőről lehetne beszélni. Egyelőre úgy tűnik, hogy miattuk alakították ki ezt a meglehetősen bonyolult és drága szisztémát. (Ebben azért nem vagyunk teljesen igazságosak, hiszen a későbbiekben, amikor a nem jelzáloghiteleseknek is megnyílik a magáncsőd, akkor annak jelentősége is jócskán megnőhet.)
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nemfizető, fizetési késedelem, adósok, MNB, LTV, PTI
Adósbajok: döbbenetes a valóság!
A devizahiteles elszámolás után sok adós hitelhátraléka jelentősen csökkent, de mostanra a többség a jóváírás előtti helyzetbe csúszott vissza – mondták el érdeklődésünkre korábban több pénzintézetnél is. Többször kifogásoltuk, hogy miközben az „adósmentés” ezermilliárd forintos kiadással járt, senki sem tudja, hogy kik is a nemfizetők. Előzetes információnknak megfelelően mostanra elkészült az adósmentés utáni tájkép. Az ebben szereplő adatok számos banki és kormányzati feltételezést erősen cáfolni látszanak.
A jegybanki elemzés szerint 120-140 ezer adós problémája marad megoldatlan. Úgy vélik azonban, hogy közülük 70-80 ezren segíthetnének a bankok saját programjaikat bevetve. Ehhez „mindössze” az adósok részéről kellene nagyobb együttműködési hajlandóság (minden nyolcadik hiteles minden tárgyalást mereven elutasít), de a bankoknak is sokkal nagyobb aktivitást kellene felmutatniuk. Közben azt igazán nem tudjuk (az MNB sem), hogy az eddigi adóssegítő programok valójában mennyire sikeresek.
A bankok szinte tényként beszéltek arról, hogy az adósok harmada (és ez még egy visszafogott szám) bár tudná, nem akarja hitelét törleszteni. Az MNB elemzését ismertetve a problémás hitelek darabszáma és az éves törlesztés alapján a mellékelt ábrát tették közzé. A jegybank igen alapos (kötelezően előírt banki adatszolgáltatásra, mélyinterjúkra, sőt az adóhivatali és az adósnyilvántartásban szereplő adatokat is felhasználó) tanulmánya azt mutatja, hogy az alacsony fizetési hajlandósággal, de megfelelő fizetési képességgel rendelkező csoport az összes nemfizető adós 10-20 százalékát teheti ki. A legszigorúbb feltételezés (ez a jövedelem mintegy harmadát kitevő törlesztési teher, négyéves jövedelmet nem meghaladó tartozás, két felnőttből álló család) szerint ez az arány alig több mint hét százalékos. A többiek tehát tényleg bajban vannak. Mint az MNB is megállapítja a tanulmányban (megjegyezzük, nem az arról kiadott összefoglalóban): a nemteljesítés közvetlen oka jellemzően a fizetési kötelezettség jövedelemhez viszonyított arányának (PTI) drasztikus emelkedése volt. Az is kiderült, hogy a hitelterhek megugrásához elsősorban a forint gyengülése járult hozzá – hiába mondták korábban pártbeli, illetve kormányzati prominensek, hogy a kamatemelések sújtják leginkább az adósokat.
Kevés a vagyon és a jövedelem is
Az adósoknak az ingatlan értékéhez viszonyított eladósodottságát (LTV) az elviselhető szintről az árfolyam vitte a fedezetlenségbe. Egy átlagos paraméterekkel bíró, 6,4 millió forint kezdeti hitelösszeggel és 65,1 százalékos kezdeti LTV-vel rendelkező svájci frank alapú hitel LTV mutatója kizárólag az árfolyam gyengülése miatt emelkedő tőketartozás következtében száguldott fel 110 százalékra. Az ingatlanok válság miatt értékvesztése miatt végül az adós már 28 százalékkal tartozik többel, mint amennyit az ingatlana ér.
Az adósok jövedelemi helyzete sem annyira rózsás, mint ahogy azt sokan korábban beállítani igyekeztek. Az MNB által összeállított, a fizetési gondokkal küzdőket tartalmazó jelzáloghitel adatbázisban szereplő szerződések (ez a nemfizetőket és a banki adóssegítő programba bekerülteket is tartalmazza) egyharmada olyan, ahol a hitelesnek egyáltalán nincs az adóhivatalnak bevallott jövedelme. Az is igen meglepő adat, hogy a törlesztőjüket nemfizető adósok 70 százaléka (!) községekben és kisebb városokban él.
Mindennek tükrében cseppet sem meglepő, hogy a jegybanki szakemberek is úgy gondolják mostanra, hogy a magáncsődre jogosultak száma is mindössze 15 ezer lehet (a Bankszövetség 25-40 ezer potenciális jelentkezőről beszélt). A magáncsőd igénybevételének hajlandóságát is figyelembe véve alighanem a korábban általunk becsült maximum ötezer főnyi belépőről lehetne beszélni. Egyelőre úgy tűnik, hogy miattuk alakították ki ezt a meglehetősen bonyolult és drága szisztémát. (Ebben azért nem vagyunk teljesen igazságosak, hiszen a későbbiekben, amikor a nem jelzáloghiteleseknek is megnyílik a magáncsőd, akkor annak jelentősége is jócskán megnőhet.)
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: nemfizető, fizetési késedelem, adósok, MNB, LTV, PTI
Kapcsolódó anyagok
- 2016.06.09 - Félmilliónál több végrehajtás folyik
- 2016.06.01 - Már készül az újabb adóssegítés
- 2016.05.13 - Nincs elég pénz az eszközkezelőre?
- 2016.05.12 - Tényleg cél volt az adósok lakásának megszerzése
- 2016.04.07 - A férfiaknak a tévé, a nőknek a lakáshitel a fontosabb
- 2016.03.12 - Ahogy az MNB szerint segíteni kell az adósokon
- 2016.03.07 - Látványos a magáncsőd kudarca
- 2016.03.06 - Így fosztották ki a devizahiteleseket
- 2016.03.03 - Mégis felpörög a kilakoltatás?
- 2015.12.14 - Ebben hasonlítunk a skandinávokra
- 2015.12.06 - Ezért fogtak gyilkos harcba a bankok!
- 2015.11.19 - Ahogy a bankok az adósokon segítenek
- 2015.11.04 - Ezért nem lakoltatnak ki a bankok
- 2015.10.16 - Így adósodik el a magyar
- 2015.10.12 - Tájkép készül adósmentés után
- 2015.09.21 - Adósok a bedőlés előszobájában
- 2014.04.22 - Adósbajok: egyre több a fizetésletiltás
További kapcsolódó anyagok