Adósbajok: itt a megoldás!

Fotó: Latzer Anna
2013. november 7. A bankok hasznának korlátozása, a hitelek teljesen átláthatóvá tétele, az árfolyamkockázat szinte teljes eltörlése a magánszemélyeknél és a családi csőd minél gyorsabb bevezetése –ezeket javasolja az MNB az adóskockázatok kezelése érdekében. A probléma csak az, hogy a részletes szabályokon még el sem gondolkodtak.

A már meglévő jelzáloghiteleknél is kötelezővé kellene tenni a referenciához kötött kamatozást, az irányadó mutató feletti marzsot (vagyis a bank hasznát) pedig maximálni lehetne – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitási jelentésének legfontosabb üzeneteit ismertető sajtótájékoztatón. Mint azonban portálunk kérdésére elmondták: a szakemberek konkrét elképzeléseket még nem alakítottak ki ezen a téren. Egyelőre tehát nem kaptunk felvilágosítást sem a referenciaként alkalmazható mutatókról, sem az engedélyezendő marzs nagyságrendjéről. Valamint arról sem, miként illeszkedne egy ilyen szabályozás, például, a már működő kamatplafonhoz.

Az MNB megrendelésére végzett felmérés szerint az árfolyamgátra a válaszadók negyede azért nem szerződött, mert jobb lehetőségre vár. A nem jogosultak aránya 14 százalék lett (ők most már bekerülhetnek a védernyő alá). Az öt év utáni magas törlesztő 30 százalékot, míg a bizalom hiánya 20 százalékot tart vissza.
Az ismertető során kiderült, hogy más javaslatokkal is hasonló a helyzet. Az MNB továbbra is szorgalmazná a családi csődeljárás intézményének minél gyorsabb bevezetését, ami „tiszta lapot” biztosítana a túladósodott ügyfeleknek. Emellett kívánatosnak tartanák az árfolyamgát olyan irányú átalakítását, ami az árfolyamkockázattól az eddiginél nagyobb részben vagy teljes mértékben megszabadítaná a háztartásokat. A jegybank már korábban is jelezte, hogy célszerű lenne a fix árfolyam feletti törlesztőrészletnek nemcsak a kamatrészét (ahogy az a hatályos szabály szerint van), hanem a tőkerészét is akár teljes egészében elengedni.

Időközben azonban a parlament más irányban módosította az árfolyamgátra vonatkozó szabályozást. A belépési korlátokat törölték el. Nem mellékes – bár a nyilatkozatokban szereplőnél azért kevésbé kedvező – intézkedés, hogy a gyűjtőhitel mögötti állami kezesség akkor él majd, ha a devizakölcsön összege nem haladja meg a fedezetül szolgáló lakóingatlan értékének 95 százalékát. (A bank tehát akkor kaphat pénzt az államtól, ha előbb maga is segít bajba került adósán.) Ez pedig az új jogszabály hatálybalépését követően keletkezett gyűjtőhitelekre áll fenn. A bank pedig a szerződést a korábbi 90 nap helyett180 napos nemfizetés után mondhatja fel.

Nagy Márton ügyvezető igazgató szerint a mostani változtatás pozitív. Az azonban, hogy mennyire lesz hatékony, még a jövő zenéje. Mint az Azénpénzem.hu kérdésére elmondta: úgy gondolja, ennek megítéléséhez legalább hat hónapnak kell eltelnie.


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok