A bankokkal méretnék fel a problémás háztartásokat

Adósbajok: látványos a javulás

Fotó: Azénpénzem
2015. május 26. Az elszámolás hatására számos hiteles mászhatott ki a hátralékok csapdájából. Az idei első negyedév végére a bukott adósok listáján levő magánszemélyek száma 81 ezerrel csökkent, a 90 napon túli tartozások is alaposan megcsappantak. A statisztikák tehát szépültek, de az adatok mögé nézve még mindig elég elkeserítő a kép.

Már többször kifogásoltuk, hogy érzékelhetően senki sem tudja, hány adós maradhat az elszámolást követően is lehetetlen helyzetben. Úgy tűnik, mostanra már mintha a monetáris irányítókban is felmerült volna, hogy nem ártana valamilyen képet alkotni erről. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója az M1 aktuális csatornán elmondta: előírják majd a bankoknak annak felmérését, hogy a nem teljesítő hitelek mögött milyen típusú háztartások állnak. Az MTI tudósítása szerint az MNB úgy kalkulál, hogy a magáncsődvédelem 20-25 ezer család számára jelent mentőövet (a törvény alapján mi ezt elég hihetetlennek tartjuk, de reméljük, tévedünk), a Nemzeti Eszközkezelő pedig „további több tízezer” családon tud segíteni. A bankoknak – derült ki Nagy Márton szavaiból – csak a fennmaradó csoportban kellene kutakodniuk.

Jöhetnek a célzott intézkedések?


Kifejezetten bíztató, hogy az MNB ügyvezetője szerint, ha jobban látják a bajban maradt csoportokat, akkor számukra célzott intézkedéseket lehet javasolni. Mi felmérés nélkül is megmondhatjuk: igazán reménytelen helyzetben a munkájukat elvesztők, a családi jövedelem zuhanását elszenvedők (például a rokkantak, betegek) lehetnek. Kérdés, hogy esetükben mi is jöhet majd szóba célzott intézkedésként. (Lennének tippjeink, de a várható lépésekről az eddig kormányzati intézkedések alapján sejtésünk sincs.)

Több frissen megjelent statisztika is arra utal, hogy az elszámolás önmagában is sokakat húzott ki a hitelcsapdából. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR, lánykori nevén BAR-lista) a most frissen közzétett adatok szerint az idén március végén alig több mint 1,8 millió olyan szerződést tartottak nyilván, amelyet az adós már több mint három hónapja nem törlesztett, a hátralék pedig meghaladja a minimálbér összegét. A hátralékos  szerződések száma ezek szerint 81 ezerrel csökkent. (Megjegyezzük, a tavalyi majdnem kétszázezres emelkedés után.)

Aggasztó jelek is akadnak


Az adatokat egyértelműen az elszámolás alakította. A mérséklődés ugyanis teljes egészében márciusra esett, amikor a statisztikákban átvezetették a kormányzati intézkedés hatását (az adósok ekkor még nem érzékeltek semmit, hiszen a folyamat csak mostanra jutott el az ő tájékoztatásukig).  Azt nem tudjuk, hogy a mostani csökkenés pontosan hány család helyzetének rendeződését jelentheti. Részben azért sem, mert a tapasztalat szerint egy-egy hitelfelvevő több szerződéssel is rendelkezik. Elgondolkodtató az is, hogy vajon hány adós esetében termelődhet újra a hátralék.

Az MNB-nek a lakossági hitelállomány összetételéről közzétett friss statisztikája is látványos javulást tükröz. A nem teljesítő (a törlesztéssel 90 napon túl csúszott) hitelek aránya 2015 első negyedévének végére 19,3 százalékról 14,5 százalékra csökkent. A különböző banki adóssegítő programba kerültek esetében még alaposabban megszépültek (a csökkenés az előbbi nem egészen öt százalékponttal szemben 16,2 százalékpont) a számok. Mint azonban az elszámolással kapcsolatban forgó számokat elemző cikkünkben is hangsúlyoztuk, nem csak az arányokat érdemes nézni. (Az összes hitel esetében az új folyósítások emelkedő szintje önmagában alakítja ezeket a számokat.)

Az abszolút számok pedig még most sem annyira lelkesítőek. A több mint három hónapja nem törlesztett hitelállomány 853,4 milliárd forint, és az adóssegítő programokban levők is majdnem 275 milliárd forintot képtelenek ennyi ideje fizetni. Kifejezetten aggasztó az is, hogy miközben a 90 napon túli tartozás ilyen dinamikusan esett, a 30 napon belül megcsúszások aránya kifejezetten nőtt. (A elszámolás a legrégebbi késedelemben lévő tőketartozást csökkentette.) Ez a teljes hitelállományon belül a tavalyi 12,5 százalék után 2015 márciusában már 13,4 százalék. Érdekes még, hogy ezen a kategórián belül az adóssegítő programba áttett (átstrukturált) tartozás aránya 16-ról 23 százalékra nőtt.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok