A vártnál több dolog a bíróságokon dőlhet majd el

Adósmentés: lesz még meglepetés!

Fotó: Azénpénzem
2014. augusztus 14. Egyre jobban látszik, hogy a már hatályos adósmentő csomag erősen értelmezésre szorul. Akadnak fehér foltok, a legelképesztőbb azonban az, hogy időközben kiderült: még az érintett jogászok között is akad, aki mintha el sem olvasta volna a jogszabályt. Egyelőre mindenki az elvek szintjén foglalkozik a gondokkal, miközben a gyakorlati alkalmazás terén is vannak zavarok.

Az egyik, a devizahitelesek szószólójaként önmagát beállító jogász tévéadásban „abszurdisztánnak” nevezte az országot, mert a végrehajtók nem állítják maguk le a hiteltartozás miatti bérletiltásokat. Már a törvény elfogadásakor felhívtuk a figyelmet arra, hogy ha már engedélyezték a részletfizetést, megindították a letiltást, akkor az adósnak külön kérnie kell az intézkedés leállítását. A dolog tehát nem automatikus. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnöke, Császti Ferenc az MTI-nek kijelentette: a végrehajtó külön megkeresésre mérlegelés nélkül leállítja a fizetés letiltására elrendelt végrehajtást azoknál, akiknek a hitelszerződése az új törvény hatálya alá esik. Többen jelezték azonban portálunknak, hogy a végrehajtók az adósnak azt mondják, maga intézkedjen munkáltatójánál vagy a Nyugdíjfolyósítónál a letiltás megszüntetéséről. Ez pedig nyilvánvalóan nem járható út.

A bankok a napokban is kötnek szerződéseket, amelyek az új szabályok értelmében tisztességtelennek mondhatóak – mondta el sajtótájékoztatón a Magyar Bankszövetség főtitkára, Kovács Levente. A törvényből tehát – amit az egyértelműen leírt pontokon túl érzékelhetően senki sem akar értelmezni – több változás is következne, amiknek azonban nem sok nyoma van. Információink szerint néhány bank arra készül, hogy a várható perek során a bíróságokkal alakíttassa ki a mostantól valójában alkalmazható szabályokat.
Császti szerint amennyiben a több százezer ügyből egy-egy esetben a végrehajtó téves jogértelmezést alkalmaz, lehetőség van bírósági felülvizsgálatra. Ezt kezdeményeznie kell az ügyfélnek a végrehajtást foganatosító bíróságnál, a döntést ugyanis csak a bíróság hozhatja meg. Reményeink szerint az előbbi esetekben elegendő lehet a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara közbelépése is. A szervezet azt ígéri, hogy fogadja és soron kívül kivizsgálja a panaszokat, és amennyiben helytelen jogszabály-alkalmazást észlel, megteszi a szükséges lépéseket. Nem minden ügy gyors elintézése várható azonban, mert a végrehajtói kamara úgy látja, hogy még tisztázásra szorul a devizahiteles törvény néhány rendelkezése.

Már érik a következő botrány is

 
Gond még, hogy a hátralékos adósok illúziókba ringathatják magukat. Pedig amint vége az ítélkezési szünetnek, a hitelnyújtók akár tömegesen indíthatják újra például a fizetésletiltási folyamatot. Ehhez elegendő jelezniük: az eredeti szerződésben nem szerepelnek a kifogásolt pontok (árfolyamrés, kamatemelés). A törvény ezt a kitételt is tartalmazza. Az sem mellékes – mint ahogy arra Császti is felhívta a figyelmet –, hogy most „szünetelnek" a konkrét végrehajtási cselekmények, de ettől a kamatok még folyamatosan ráterhelődnek a tőketartozásra.

Persze egyáltalán nem biztos, hogy minden valóban éppen úgy van, illetve lesz, mint ahogy a törvényből következne. A július 26-án életbe lépett jogszabály szerint azokra a hitelekre, amelyek esetében egy korábbi törvény nem tette lehetővé, hogy a finanszírozó saját középárfolyamot alkalmazzon, a jegybanki középárfolyamon kell elszámolni a törlesztést. Ez a különbség svájci frank alapon akár tízforintos eltérést is jelenthet frankonként. Tudomásunk szerint kizárólag az UniCredit állt át az MNB-árfolyamra. Még a törvény hatálybalépése előtt áttekintettük (ahol erre egyáltalán volt lehetőség) a saját és a jegybanki árfolyam közötti eltéréseket. Most azt találtuk, hogy akad olyan intézmény, ahol ez az eltérés még nőtt is (magyarul: az adós aránytalanul többet fizet).

Megpróbáltuk a Magyar Nemzeti Banktól megtudni, hogy jegybanki középárfolyamon kell-e elszámolni a törlesztőket azoknál az autóhiteleknél, ahol a finanszírozó alkalmaz saját középárfolyamot (ilyent már több lízingcég is bevezetett). Arról is érdeklődtünk – mivel ez nem egyértelműen ítélhető meg a jogszabályból –, hogy a lakáshiteleknél és szabad felhasználású kölcsönöknél továbbra is elfogadható-e a saját középárfolyam, vagy az csak a 2010-től mostanig terjedő időszakban használható. Érdeklődésünkre közölték: „javasoljuk, hogy a jogszabály értelmezésével kapcsolatos kérdéseivel forduljon a jogalkotóhoz”. Megtettük, de választ nem sikerült kapnunk az eltelt mintegy tíz nap alatt.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok