A bukott hitelek többségét forintban vették fel

Adósok: hol a legnagyobb a baj?

2012. augusztus 17. A végképp lehetetlen helyzetbe került adósok 354 milliárd forintnyi tartozást halmoztak fel, a bukott kölcsönök több mint felét forintban vették fel – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) frissen közzétett adattáblái alapján végzett számításunkból. Minden második autóhiteles képtelen fizetni, sok kártyás is pórul jár.

Az idei második negyedévben tovább romlott a hitelesek helyzete. A legalább már három hónapja nem törlesztett hitelállomány 5,8 milliárd forinttal nőtt, így már 354 milliárd forintra rúg. Ezt megelőzőn két év alatt 183 milliárd forint volt az emelkedés. Akkor nem egészen minden ötödik, most azonban már több mint minden harmadik hitelforint problémás. A különböző devizanemű és célú kölcsönöket vizsgálva egészen meghökkentő a kép. Arra már korábban a PSZÁF is felhívta a figyelmet, hogy a lakossági forinthiteleknél egyre nőnek a fizetési nehézségek, de ezt most konkrét adatok alapján is láthatjuk. Az MNB táblázataiból ugyanis kiböngésztük: mára a kifejezetten rossz hitelek 50,5 százalékát forintban vették fel az adósok.

Megbosszulja magát a kiszórt pénz


Közülük a legnehezebb helyzetben az autóhitelesek vannak. A kölcsönök több mint minden második forintja volt az első félév végén a „reménytelen visszafizetni” kategóriában. És ez volt még rosszabb is. Megbosszulta magát ugyanis, hogy a szabályozás hiányosságai miatt a bankok, de különösen a lízingcégek, pénzügyi vállalkozások boldog-boldogtalannak adtak autóra hitelt. Akár önerő nélkül, tíz éves (sőt e feletti) futamidőre. Ez az állomány pedig meglehetősen lassan és nehézkesen (mondhatjuk, igen fájdalmasan) épül le. Több mint 32 milliárd forint bukottnak tekinthető hitel nyomja a bajba került adósok vállát.

A jegybanki adatokból az is kiszámolható, hogy a lakossági devizahitelekből 760 milliárd forint állt júniusban még mindig a banki adóssegítő programok hatálya alatt. Az így érintett hitelesek pedig nem léphetnek be az árfolyamgátba.
Véleményünk szerint a hitelnyújtók felelősségét jól mutatják a személyi hitelnél tapasztalt eltérő arányok. A forintban felvett kölcsönnél ugyanis 21 százalék (58,4 milliárd forint) a rossz hitelek aránya, a devizánál viszont ez „csak” 12 százalék. A magyarázat, hogy ennél a hiteltípusnál jobban megnézték, devizában kinek is adnak kölcsönt. Arányában egyébként a legtöbb bukott kölcsön az autó után – cseppet sem meglepő módon – a kártyatartozásoknál van.  Itt meg a szabályosan tukmált (persze forintos) hitelkártyák okozhatnak álmatlan éjszakákat használóiknak.

A devizásoknál több a segítség


A törlesztési hátralék (közel 111 milliárd forint) azoknál a legnagyobb, akik devizában vettek fel szabad felhasználású kölcsönt. A rossz adósság aránya azonban a devizánál és a forintnál is hasonló mértékű, nem éri el a hat százalékot. A kifejezetten lakáscélra felvett kölcsönnél azonban a rossz hitelek aránya magasabb azoknál, akik forintban adósodtak el. Erre magyarázat lehet, hogy míg a devizahitelek több mint 15 százaléka került be banki adóssegítő programba, a forintnál ez az arány nem éri el a négy százalékot sem. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél a helyzet valamivel kiegyensúlyozottabb, de az eltérés ott is elég markáns. A devizánál majdnem minden negyedik hitelforintnál enyhítettek az adósok terhein, a forintban tartozóknál viszont 11,5 százalék ez az arány.

Ezek a számok egyébként már mutatják azt is, hogy az idei második negyedévben a devizahiteleknél már csökkenő a törlesztési könnyítés aránya, a forinthiteleknél pedig ugyanezt már növelték a bankok.

Kapcsolódó anyagok