Mutatjuk, mely bankok szálltak már szembe az állammal

Adósok: indul az újabb ütközet

Özönlenek az iratok
Fotó: Fővárosi Törvényszék
2014. augusztus 21. A már pénteken induló pereket a hitelesek (és ügyvédjeik) csak tétlenül szemlélhetik. A törvény ugyanis kizárja őket a folyamatból. Három nap alatt már 35 pénzügyi intézmény – 18 bank és 17 pénzintézet – perelte be a Magyar Államot, hogy bebizonyítsa, igenis tisztességesek voltak hitelszerződéseikben az egyoldali kamatemelések. A „bankmentő" eljárások még hónapokig tarthatnak.

Augusztus 22-én, pénteken lesz az első tárgyalás a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet Magyar Állam elleni perében. Ezzel kezdetét veszi a várhatóan hónapokig húzódó perlavina, amiben a pénzügyi intézmények azt próbálják bizonyítani, hogy az egyoldalú kamat-, költség- és díjemeléseik nem voltak tisztességtelenek. A tét óriási, hiszen ha a bank elbukik, akkor ezek az emelések semmisek, és vissza kell fizetni az adósoknak. Ez bankszektor szinten sok százmilliárd forintot jelent. 

A peres eljárásban a Magyar Állam képviseletében eljáró öt ügyvédi iroda között van olyan is, amelyik más perekben valamely bank képviseletét látja el – írta meg a Magyar Nemzet. Az állítása szerint a legtöbb devizahitelest képviselő siófoki ügyvéd, Léhmann György szerint ez feljogosíthatja a devizahiteleseket, hogy a tárgyalásokon maguk is fellépjenek. Véli ezt annak ellenére, hogy az adósmentő törvény (szerinte egyébként egyáltalán nem véletlenül) kifejezetten rögzíti, hogy ezekben a perekben nincs helye a beavatkozásnak, ahogy viszontkereset benyújtásának, csatlakozó fellebbezésnek sem. A bankok mozgástere is korlátozott, hiszen a jogszabály szerint hiánypótlás vagy a keresetváltoztatás sem jöhet szóba.
Három nap alatt (augusztus 15-én, 18-án és 19-én) összesen 35 pénzügyi intézmény nyújtott be keresetlevelet a Magyar Állam ellen a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumához – derül ki a Fővárosi Törvényszék közleményeiből. Ebből 18 kereskedelmi bank, 17 pedig takarékszövetkezuet, illetve pénzügyi vállalkozás. (Lásd a táblázatot a cikk végén.) Mivel augusztus 25-ig van lehetőségük a pénzügyi intézményeknek, hogy bepereljék az államot, ezért ez a szám még jelentősen emelkedni fog. (Hiányzik még például a Citibank, az FHB és rengeteg takarékszövetkezet.)

Mikor kapnak az ügyfelek pénzt?


A Kúria júniusi jogegységi határozatában kimondta, hogy az árfolyamrés (a deviza vételi és eladási árfolyam használata) tisztességtelen, ezért a devizahiteles szerződéseknek ez a pontja semmis. Helyette az MNB középárfolyamán kell számolni. A Kúria azt is kimondta, hogy tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosítás is, ha nem felel meg azoknak az elveknek, amelyeket maga a Kúria tett közzé még 2012 decemberében. Ez az egyértelmű és érthető megfogalmazás elve, a tételes meghatározás elve, az objektivitás elve, a ténylegesség és arányosság elve, az átláthatóság elve, a felmondhatóság elve és a szimmetria elve. (Cikkünk a Kúria június sajtótájékoztatójáról itt olvasható.) Wellmann György, a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője akkor azt mondta, hogy a deviza alapú hitelek döntő többségénél az egyoldalú szerződésmódosítást, így az egyoldalú kamatemelést nagy valószínűséggel tisztességtelennek fogják találni a bíróságok. 

A bíráknak nem lesz könnyű dolguk. (Legalábbis, ami az adathalom feldolgozását illeti.) A Fővárosi Törvényszék már az első napon arról tájékoztatott, hogy az addig beérkezett keresetlevelek és azok mellékletei több tízezer oldalt tesznek ki. Pedig akkor még csak mindössze két bank és három pénzügyi intézmény indított pert. A közlemény szerint a devizahiteles ügyek intézésében elsősorban a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának negyven bírája és a kerületi bíróságokról korábban kirendelt 127 kerületi bírósági bíró vesz részt. Amennyiben szükség lesz rá, úgy a Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumából 34 elsőfokú bíró, illetve 18 háromtagú másodfokú bírói tanács is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően a polgári ügyszakban mintegy 300 bíró áll készenlétben. A kézbesítési feladatokat a törvényszék száz ügyviteli, illetve fizikai alkalmazottja végzi majd.
A kormány a Kúria jogegységi határozata nyomán vitte a parlament elé június végén az adósmentő törvényt, ami július 25-én lépett hatályba. (Ennek főbb elemeit itt foglaltuk táblázatba.) Eszerint az árfolyamrés esetében az MNB középárfolyamán át kell számolni az összes devizahitelt (nemcsak a lakás, hanem például az autó és személyi kölcsönöket is). A számítás módjáról pedig maga a Magyar Nemzeti Bank tett közzé módszertani útmutatót. Ebből kiderül, hogy a túlfizetéssel a tőketartozást kell csökkenteni, így kamatos kamatot kell érvényesíteni. A bankoknak 90 napjuk van az elszámolásra, tehát október végére derülhet ki, hogy az egyes szerződéseknél mennyivel csökken a tartozás. Pénzt tehát nem fizetnek vissza az árfolyamrés miatt, viszont kisebb lesz a tartozás, így csökkenhet a havi törlesztés. Az öt éven belül lejárt szerződéseknél viszont számíthatnak némi pénz visszatérítésére az ügyfelek. (Az egész elszámolásról egy újabb törvénynek kellene születni.) (A túlzott várakozásokkal kapcsolatban jegyzetünkben itt hűtöttük a kedélyeket.) 

Miért perelnek a bankok?


Az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelések a másik fontos pontja a törvénynek. Mivel a Kúria szerint a szerződések jelentős része (legalábbis, amit ők láttak) nem felel meg a kritériumoknak, amelyek alapján tisztességes lehet az egyoldalú módosítás, a kormány úgy vágta át a gordiuszi csomót, hogy az adósmentő törvény szerint minden egyoldalú drágítás tisztességtelen, ezért semmis. Azaz vissza kell majd fizetni az adósnak az emelést, azonban ennek módjáról majd egy újabb törvény születik. (Fontos azt is látni, hogy ez nemcsak a devizahitelekre, hanem a forinthitelekre is vonatkozik, és a tét összességében sokkal nagyobb, mint az árfolyamrés ügyében. )

Ugyanakkor – megfordítva a bizonyítási kényszert – a törvény lehetővé tette a bankoknak, hogy bepereljék az államot, és bizonyítsák, hogy a szerződéseik mégsem tisztességtelenek. Ezért nyújtják be most sorra a pénzügyi intézmények a keresetleveleket, hogy védjék az igazukat, és leginkább a pénzüket. A törvény szigorú határidőket szab a perekben, és a speciális eljárásjogi rendelkezések azt a célt szolgálják, hogy azok ne húzódjanak a végtelenségig. Így várhatóan az év végére teljesen lezárulhatnak a pénzügyi intézmények és az állam közötti perek. (Majd akkor indulhatnak újra a most leállított, az adósok és bankok közti perek.) És csak akkor derül ki, hogy visszajár-e az adósoknak pénz az egyoldalú kamatemelések után, és ha igen, akkor majd egy újabb törvény nyomán kiderül, hogy hogyan. Ez pedig majd csak a 2015-ben lesz aktuális kérdés.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


A pereskedő pénzügyi intézmények

BankTakarék, pénzügyi vállalkozás
 A kereset benyújtása: augusztus 19. 
AXAHatvan és Vidéke Takszöv. 
 Hévíz és Vidéke Takszöv.
A kereset benyújtása: augusztus 18. 
ERSTE PSA Finance Hungária
Magyar Takarékszövetkezeti BankRetail Prod
K&HOTP Ingatlanlízing
RaiffeisenSzigetvár Takszöv
MKBRaiffeisen Lízing
OTPMKB-Euroleasing Autóhitel
OTP JelzálogbankMKB-Euroleasing Autólízing
UnicreditKörnye-Bokod Takszöv.
SberbankBudapest Autófinanszírozási
MerkantilMilton Hitelezési
BudapestMerkantil Car Gépjármű Lízing
Duna TakarékKéthely és Vidéke Takszöv.
KDB 
Sopron 
Evo 
A kereset benyújtása: augusztus 15. 
CIBCIB Ingatlanlízing
Magyar CetelemCIB Lízing
 UCB Ingatlanhitel


Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok