Újabb törvénymódosítástól tart a siófoki ügyvéd

Adósok: jogi utak és tévutak

2015. szeptember 28. Sorra érkeznek a banki válaszok azoknak az adósoknak, akik jelezték: elállnak a szerződésüktől. Nem minden hitelintézet találkozott ilyen nyilatkozatokkal, de amelyik igen, az alaptalannak minősítette. Elgondolkodtató viszont, hogy ha ez tényleg ennyire egyszerű kérdés, akkor miért építettek már ellene eleve védelmet a legújabb forintosítási „menetbe”.

A devizás autó- és személyi hitelek forintosításáról szóló törvényt elfogadta már a parlament, de a jogszabályt még nem írta alá a köztársasági elnök, így a kihirdetésre is egy kicsit még várni kell. (A törvényről részletesebben itt olvashat.) A legújabb jogszabályban érezhetően reagálni igyekeztek az elállási nyilatkozatok terjedésére is, hiszen rögzítették: felmondás esetén a teljes tartozás piaci árfolyamon – rendes felmondási idő kikötésének hiányában 30 napon belül – egy összegben esedékessé válik. Arra is kitértek, hogy jogfenntartó nyilatkozat sem tehető.

Mindez annak tükrében különösen érdekes, hogy több ügyvéd is arra bíztatta az adósokat, hogy a deviza jelzáloghitelek korábbi elszámolása után végrehajtott forintosítást elállási nyilatkozat megküldésével utasítsák el. A hitelesek abban a reményben adnak be ilyen papírt, hogy így csak az eredetileg folyósított forintösszeget kell végül visszafizetniük. Elég tömegessé váltak azok a nyilatkozatok is, amelyben az adósok jelezték, hogy bár a módosított szerződés szerint fizetnek, fenntartják a jogot a későbbi perelésre.

Megtudtuk, mit mondanak a bankok

Az OTP portálunk érdeklődésére hangsúlyozta: az egykor devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések a vonatkozó törvény szerint forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosultak, a fogyasztó a módosulást követő 60 napon belül a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést felmondhatta (a ténylegesen devizaszerződéseknél ez folyamatban van). A bank szerint a forintosítási törvény alapján az elállási jog gyakorlása fogalmilag kizárt, tehát nincs lehetőség a szerződéses jogviszony ilyen módon történő megszüntetésére.

Az FHB egyik adósának küldött levelében is a felmondási jogot emlegeti. Külön le is írják, hogy az „elállási jog gyakorlására nincs lehetőség”. Végezetül az ajánlják ügyfelüknek, hogy ha válaszukat nem tartja elfogadhatónak, akkor forduljon a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT). Azt az eddigi eredmények alapján már mindenki sejtheti, hogy itt mekkora (semekkora) lehet az esélyük.

Az elállási nyilatkozatokkal mindenesetre foglalkoznak a bankok. Az MKB-nál kérdésünkre elmondták: speciális eljárásrendet is kialakítottak annak érdekében, hogy az ügyfelek rendezni tudják tartozásukat. A CIB is egyenként válaszol az érintett adósoknak, de persze itt is elutasítás a dolog vége. A K&H nem tapasztalta az elállási nyilatkozatok tömeges érkezését. Náluk viszont, amennyiben érkezik ilyen nyilatkozat, azt is a sztenderd folyamataik szerint intézik. Az UniCredit sem érzi úgy, hogy ügyfelei elállási nyilatkozattal bombáznák.

Az ügyvédekkel sem árt vigyázni!

Futótűzként száguldott a neten, hogy van, aki megtalálta a „csodafegyvert” a bankok ellen. A Hirado.hu utánajárt ennek a „különleges”, csak személyes találkozón megismerhető eljárásnak. Jogászok nem zárták ki, hogy sikeres lehet a módszer, de az is kiderült: a jókora summába kerülő megbízási szerződés csak okiratszerkesztésre szól. Le is írják: „jelen megbízás nem terjed ki a megbízó fenti ügyével kapcsolatos igényének bíróság előtt történő érvényesítésére.”

Hasonló munkát gyakorlatilag ingyen vállal Léhmann György, a devizahitelesek ügyei révén ismertté vált siófoki ügyvéd. Sőt, ő már a netre is feltöltött minden iratot, és még azt sem kéri, hogy bárki meghatalmazza. Attól tart ugyanis, hogy a jogalkotók külön törvényt hoznak majd az elállási nyilatkozatok lehetőségének akadályozására. Ilyen körülmények között úgy véli, lassúvá vált az a javaslata, hogy előbb küldjenek részére meghatalmazást, és azután majd ő küldi a banknak a nyilatkozatot. Mint mondta, ez akár egy-két hétig is eltarthat, „ennyi időnk most nincs”.

Akadnak jogászok, akik Léhmann módszerét is zsákutcának tartják. Amikor ugyanis az adósnak a bíróságon kell helytállnia, az „ügyvéd úr nem lesz sehol”. Léhmann valóban nem vállalja sem azt, hogy a bankokkal egyezkedjen, sem azt, hogy tárgyaláson megjelenjen (ügyei száma alapján erre alighanem fizikailag sem lenne módja).

A hitelsikerek.hu oldalon (itt bárki kereshet magának ügyvédet, aki a bíróságra is elmegy, viszont természetesen egyáltalán nem ingyen dolgozik) nemrégiben egy csokorra való, végrehajtást megszüntető ítéletet tettek közzé. Annyi bibi azért akad, hogy ezek többnyire még az elszámolás előtti időkben születtek. Található azonban itt még a nyári ítélkezési szünet előtt hozott kúriai döntés is, amelyben helyben hagyták azt a másodfokú ítéletet, ami a jogkövetkezmény megállapítása nélkül semmisnek mondott ki egy deviza jelzáloghitel szerződést. Ezt az indoklás szerint azért tehették, mert a jogerős ítélet meghozatalkor még a régi Ptk. volt hatályos.

Könnyen lehet tehát, hogy a most újrainduló perekben is születhetnek még meglepő, az adósok számára – legalábbis első ránézésre – kedvező ítéletek. Az újabb eljárások esetében talán beszorítottabb a helyzet. Hogy az egész kérdés mennyire bonyolult, jól mutathatja, hogy a semmisség jogkövetkezményeiről, az elszámolás ilyen esetekben követendő módjáról a Kúrai sem tudott igazán egyértelmű álláspontra jutni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: elszámolás, devizahitelek, ügyvédek, perek, végrehajtás, elállási nyilatkozat, bankok, Kúria