Kár reménykedni, maradnak az alacsony kamatok

Akkor sem adnak a bankok többet a pénzünkre

2019. szeptember 20. Százmilliárdok távoztak az elmúlt hónapokban a bankokból, hogy szuperállampapírba vándoroljanak. A bankok nem is próbálnak versenyezni a piaci kamatok 20-30-szorosát fizető állammal. Szépen keresnek az állampapíron is, a pénzünkre nincs is szükségük. Egyelőre remény sincs arra, hogy ez a közeljövőben változzon. Úgy tűnik, a világ a tartósan alacsony kamatokra rendezkedett be.

Hiába reménykedett bárki is abban, hogy az új szuperállampapír majd a betéti kamatok emelésére ösztönzi a bankokat. Eszük ágában sincs többet adni a pénzünkre, és nem zavarja őket, hogy százmilliárdokat szippant el tőlük az állam.

Az MNB legfrissebb adatai szerint júniusban és júliusban a lakosság 262 milliárd forintot vont ki a bankokból, hogy az szuperállampapírba vándoroljon. Mint korábban megírtuk, még drámaibbnak tűnik a helyzet, ha összehasonlítjuk azzal, hogy tavaly ugyanebben a két hónapban 250 milliárd forinttal nőtt a lakossági pénz a bankokban. (Vagyis tavalyhoz képest mínusz 500 milliárd a bankban tartott pénz egyenlege az elmaradt növekménnyel és a kivont pénzzel együtt.) 

A júniusban elindított Magyar Állampapír Plusz minden egyéb befektetési formát is letarol. Az MNB saját számításai szerint a 12 hét alatt lejegyzett (augusztus 26-ig megvett) MÁP Plusz 55 százalékát nem korábbi állampapír befektetésből vették az emberek.  Vagyis 45 százalék addig is állampapírban volt. Mindenesetre az augusztus végéig eladott 1726 milliárd 10 százalékát bankbetétből vették meg – legalábbis az MNB szerint. Csakhogy ennél nagyobb lehet a bankból elhozott pénzek aránya, hiszen csak 2 hónap alatt is több volt a kivonás, augusztust pedig még bele sem számoltuk (hiszen nincsenek még adatok).

A múlt hét végéig pedig már közel kétezer milliárd forintért (1982 milliárd forint) vásároltak MÁP Pluszt az emberek.

Nem kell a pénz a bankoknak?

Az MNB statisztikái szerint 7948 milliárd forintot tartott a lakosság a félév végén a bankokban, így a nagyságrendhez képest a távozó pénz még mindig nem jelentős. Az is főleg a folyószámláról ment el, ahol az elmúlt 5 évben több mint duplájára nőtt az állomány. A szuperállampapír elindulásával, júniusban fordult elő először, hogy csökkent a folyószámlán tartott pénz. Július végén még így is 6341 milliárd forint látra szóló számlán. Vagyis alig kötik már le a pénzüket az emberek, mindössze 1600 milliárd forint a lekötött betét.

A bankokban tehát bővében van még pénz, így nem izgatják magukat, ha ebből valamennyi távozik. Ha pedig átmenetileg pénzszűkében lennének – ahogy ez júniusban előfordult, szintén a szuperállampapír miatt -, a jegybank majd kisegíti őket.

Degeszre keresik magukat az állampapíron  

Ráadásul a bankok szépen is keresnek az állampapíron. Mint megírtuk, Nagy Márton a Közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy 2023 végéig (11 ezermilliárd forintos állomány elérése esetén) a lakosság és az állam 175 milliárd forintot fizet ki a bankoknak a MÁP Plusszal kapcsolatban. Ebből 110 milliárdot az állam értékesítési jutalékként, a lakosság pedig 65 milliárdot értékpapír-számlavezetésért.

Erre jön még rá az a nyereség, amit azon keresnek, hogy szépen felduzzadt a kezükben lévő lakossági állampapír-állomány. Ezt ugyan a bankok nem vehetik meg, de forgalmazóként vételi és eladási árfolyamot hirdetnek a lakossági állampapírokra. Mivel az MNB szerint a MÁP Plusz 45 százalékát eddig is állampapírban tartott pénzből vették az emberek (ebben állampapírba fektető befektetési alapok is vannak), sok százmilliárd forintnyi korábban kibocsátott állampapírt kellett visszaváltani, amit a bankok boldogan megvettek. Tekintettel arra, hogy tegnap például a 12 hónapos állampapírpiaci referenciahozam 0,03 százalék volt, a hároméves pedig 0,36 százalék, jól látható, hogy egy 3 százalékos vagy 3,25 százalékos kamatozású papírral mennyire jól jár a bank, ha visszaveszi a megtakarítótól, aki ennél is magasabb kamatozású MÁP Pluszt vesz belőle. (Rosszul csak a költségvetés, azaz az azt fenntartók, vagyis mi adózók járunk.)

Devizával jobban járunk

A lekötött devizabetétekre sem kapunk sokkal többet. Június végén 1948 milliárd forintnyi devizabetétet tartott a lakosság a bankokban. Ha a kamatok nem is hoznak sokat, a forint tartós gyengélkedése szépen felértékeli ezeket a megtakarításokat. Január 1-jéhez képest például 3,8 százalékot hozott az euróban tartott pénz – derül ki korábbi cikkünk grafikonjából. Mint megírtuk, uniós csatlakozásunk óta, a bő 15 év alatt a forint körülbelül harmadával (majdnem 33 százalékos gyengülés) értéktelenedett el az euróhoz képest.

Tartósan alacsony kamatok

Jelenleg úgy tűnik, az egész világ a tartósan alacsony kamatokra rendezkedik be. Matolcsy György jegybankelnök legutóbbi írásában is a tartósan alacsony kamatok mellett tette le voksát. Annak ellenére, hogy a térségben extrém alacsony a magyar alapkamat. Valójában azonban a mesterségesen alacsonyan tartott magyar kamatszint jelenleg sokkal alacsonyabb az alapkamatnál. 

Változás tehát egyelőre nem várható, érdemi kamatot az emberek jelenleg csak az államtól kaphatnak, ami egy mesterségesen kialakított kamatszint a megtakarítások elszipkázására.

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja. 


A tartós betéti számlákra kínált friss kamatokat itt találja.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

 Top ajánlatok 5 millió forintra 

Bank 3 hónapraBank 4 hónapraBank6 hónapraBank12 hónapra
Budapest0,20%Budapest*0,90%Budapest0,10%Budapest0,50%
MKB0,10%Budapest 0,10%MKB0,10%MKB0,10%
Unicredit0,10%OTP*0,05%CIB0,03%CIB0,03%
*A bankba érkező új pénzre   Forrás: Azénpénzem.hu kalkulátor a banki hirdetmények alapján
.                                

Június 3-tól jegyezhető lakossági állampapírok kamata


Állampapír neveFutamidőÉves kamatÉves kamat számítása
Prémium Euró Magyar Állampapír 2022/X3 év2,40% 
Egyéves Magyar Állampapír1 év3,00%EHM* 2,96%
Prémium Magyar Állampapír 2022/L3 év4,20%Infláció + 1,4%   2019. szept. 21.
Prémium Magyar Állampapír 2024/J5 év4,50%Infláció + 1,7%  2019. szept. 25.
Kincstári Takarékjegy1 év2,25% 
Kincstári Takarékjegy II. 2 év2,75%EHM* 2,71%
Magyar Állampapír Plusz5 év 3,50-6,00%EHM* 4,95%
 első félévben3,50% 
 második félévben4,00% 
 2. évben4,50% 
 3. évben5,00% 
 4. évben5,50% 
 5. évben6,00% 
Forrás: www.allampapir.hu 

*EHM: egységesített értékpapír hozam mutató; Lejáratig számított éves hozam

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.