Kár reménykedni, maradnak az alacsony kamatok
2019. szeptember 20.
Százmilliárdok távoztak az elmúlt hónapokban a bankokból, hogy szuperállampapírba vándoroljanak. A bankok nem is próbálnak versenyezni a piaci kamatok 20-30-szorosát fizető állammal. Szépen keresnek az állampapíron is, a pénzünkre nincs is szükségük. Egyelőre remény sincs arra, hogy ez a közeljövőben változzon. Úgy tűnik, a világ a tartósan alacsony kamatokra rendezkedett be.
Hiába reménykedett bárki is abban, hogy az új szuperállampapír majd a betéti kamatok emelésére ösztönzi a bankokat. Eszük ágában sincs többet adni a pénzünkre, és nem zavarja őket, hogy százmilliárdokat szippant el tőlük az állam.
Az MNB legfrissebb adatai szerint júniusban és júliusban a lakosság 262 milliárd forintot vont ki a bankokból, hogy az szuperállampapírba vándoroljon. Mint korábban megírtuk, még drámaibbnak tűnik a helyzet, ha összehasonlítjuk azzal, hogy tavaly ugyanebben a két hónapban 250 milliárd forinttal nőtt a lakossági pénz a bankokban. (Vagyis tavalyhoz képest mínusz 500 milliárd a bankban tartott pénz egyenlege az elmaradt növekménnyel és a kivont pénzzel együtt.)
A júniusban elindított Magyar Állampapír Plusz minden egyéb befektetési formát is letarol. Az MNB saját számításai szerint a 12 hét alatt lejegyzett (augusztus 26-ig megvett) MÁP Plusz 55 százalékát nem korábbi állampapír befektetésből vették az emberek. Vagyis 45 százalék addig is állampapírban volt. Mindenesetre az augusztus végéig eladott 1726 milliárd 10 százalékát bankbetétből vették meg – legalábbis az MNB szerint. Csakhogy ennél nagyobb lehet a bankból elhozott pénzek aránya, hiszen csak 2 hónap alatt is több volt a kivonás, augusztust pedig még bele sem számoltuk (hiszen nincsenek még adatok).
A múlt hét végéig pedig már közel kétezer milliárd forintért (1982 milliárd forint) vásároltak MÁP Pluszt az emberek.
A bankokban tehát bővében van még pénz, így nem izgatják magukat, ha ebből valamennyi távozik. Ha pedig átmenetileg pénzszűkében lennének – ahogy ez júniusban előfordult, szintén a szuperállampapír miatt -, a jegybank majd kisegíti őket.
Erre jön még rá az a nyereség, amit azon keresnek, hogy szépen felduzzadt a kezükben lévő lakossági állampapír-állomány. Ezt ugyan a bankok nem vehetik meg, de forgalmazóként vételi és eladási árfolyamot hirdetnek a lakossági állampapírokra. Mivel az MNB szerint a MÁP Plusz 45 százalékát eddig is állampapírban tartott pénzből vették az emberek (ebben állampapírba fektető befektetési alapok is vannak), sok százmilliárd forintnyi korábban kibocsátott állampapírt kellett visszaváltani, amit a bankok boldogan megvettek. Tekintettel arra, hogy tegnap például a 12 hónapos állampapírpiaci referenciahozam 0,03 százalék volt, a hároméves pedig 0,36 százalék, jól látható, hogy egy 3 százalékos vagy 3,25 százalékos kamatozású papírral mennyire jól jár a bank, ha visszaveszi a megtakarítótól, aki ennél is magasabb kamatozású MÁP Pluszt vesz belőle. (Rosszul csak a költségvetés, azaz az azt fenntartók, vagyis mi adózók járunk.)
Változás tehát egyelőre nem várható, érdemi kamatot az emberek jelenleg csak az államtól kaphatnak, ami egy mesterségesen kialakított kamatszint a megtakarítások elszipkázására.
.
Forrás: www.allampapir.hu
*EHM: egységesített értékpapír hozam mutató; Lejáratig számított éves hozam
Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, bankbetét, kamat, betét, lekötés, MNB, megtakarítás, ÁKK, készpénz, Magyar Állampapír Plusz
Akkor sem adnak a bankok többet a pénzünkre
Hiába reménykedett bárki is abban, hogy az új szuperállampapír majd a betéti kamatok emelésére ösztönzi a bankokat. Eszük ágában sincs többet adni a pénzünkre, és nem zavarja őket, hogy százmilliárdokat szippant el tőlük az állam.
Az MNB legfrissebb adatai szerint júniusban és júliusban a lakosság 262 milliárd forintot vont ki a bankokból, hogy az szuperállampapírba vándoroljon. Mint korábban megírtuk, még drámaibbnak tűnik a helyzet, ha összehasonlítjuk azzal, hogy tavaly ugyanebben a két hónapban 250 milliárd forinttal nőtt a lakossági pénz a bankokban. (Vagyis tavalyhoz képest mínusz 500 milliárd a bankban tartott pénz egyenlege az elmaradt növekménnyel és a kivont pénzzel együtt.)
A júniusban elindított Magyar Állampapír Plusz minden egyéb befektetési formát is letarol. Az MNB saját számításai szerint a 12 hét alatt lejegyzett (augusztus 26-ig megvett) MÁP Plusz 55 százalékát nem korábbi állampapír befektetésből vették az emberek. Vagyis 45 százalék addig is állampapírban volt. Mindenesetre az augusztus végéig eladott 1726 milliárd 10 százalékát bankbetétből vették meg – legalábbis az MNB szerint. Csakhogy ennél nagyobb lehet a bankból elhozott pénzek aránya, hiszen csak 2 hónap alatt is több volt a kivonás, augusztust pedig még bele sem számoltuk (hiszen nincsenek még adatok).
A múlt hét végéig pedig már közel kétezer milliárd forintért (1982 milliárd forint) vásároltak MÁP Pluszt az emberek.
Nem kell a pénz a bankoknak?
Az MNB statisztikái szerint 7948 milliárd forintot tartott a lakosság a félév végén a bankokban, így a nagyságrendhez képest a távozó pénz még mindig nem jelentős. Az is főleg a folyószámláról ment el, ahol az elmúlt 5 évben több mint duplájára nőtt az állomány. A szuperállampapír elindulásával, júniusban fordult elő először, hogy csökkent a folyószámlán tartott pénz. Július végén még így is 6341 milliárd forint látra szóló számlán. Vagyis alig kötik már le a pénzüket az emberek, mindössze 1600 milliárd forint a lekötött betét.A bankokban tehát bővében van még pénz, így nem izgatják magukat, ha ebből valamennyi távozik. Ha pedig átmenetileg pénzszűkében lennének – ahogy ez júniusban előfordult, szintén a szuperállampapír miatt -, a jegybank majd kisegíti őket.
Degeszre keresik magukat az állampapíron
Ráadásul a bankok szépen is keresnek az állampapíron. Mint megírtuk, Nagy Márton a Közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy 2023 végéig (11 ezermilliárd forintos állomány elérése esetén) a lakosság és az állam 175 milliárd forintot fizet ki a bankoknak a MÁP Plusszal kapcsolatban. Ebből 110 milliárdot az állam értékesítési jutalékként, a lakosság pedig 65 milliárdot értékpapír-számlavezetésért.Erre jön még rá az a nyereség, amit azon keresnek, hogy szépen felduzzadt a kezükben lévő lakossági állampapír-állomány. Ezt ugyan a bankok nem vehetik meg, de forgalmazóként vételi és eladási árfolyamot hirdetnek a lakossági állampapírokra. Mivel az MNB szerint a MÁP Plusz 45 százalékát eddig is állampapírban tartott pénzből vették az emberek (ebben állampapírba fektető befektetési alapok is vannak), sok százmilliárd forintnyi korábban kibocsátott állampapírt kellett visszaváltani, amit a bankok boldogan megvettek. Tekintettel arra, hogy tegnap például a 12 hónapos állampapírpiaci referenciahozam 0,03 százalék volt, a hároméves pedig 0,36 százalék, jól látható, hogy egy 3 százalékos vagy 3,25 százalékos kamatozású papírral mennyire jól jár a bank, ha visszaveszi a megtakarítótól, aki ennél is magasabb kamatozású MÁP Pluszt vesz belőle. (Rosszul csak a költségvetés, azaz az azt fenntartók, vagyis mi adózók járunk.)
Devizával jobban járunk
A lekötött devizabetétekre sem kapunk sokkal többet. Június végén 1948 milliárd forintnyi devizabetétet tartott a lakosság a bankokban. Ha a kamatok nem is hoznak sokat, a forint tartós gyengélkedése szépen felértékeli ezeket a megtakarításokat. Január 1-jéhez képest például 3,8 százalékot hozott az euróban tartott pénz – derül ki korábbi cikkünk grafikonjából. Mint megírtuk, uniós csatlakozásunk óta, a bő 15 év alatt a forint körülbelül harmadával (majdnem 33 százalékos gyengülés) értéktelenedett el az euróhoz képest.Tartósan alacsony kamatok
Jelenleg úgy tűnik, az egész világ a tartósan alacsony kamatokra rendezkedik be. Matolcsy György jegybankelnök legutóbbi írásában is a tartósan alacsony kamatok mellett tette le voksát. Annak ellenére, hogy a térségben extrém alacsony a magyar alapkamat. Valójában azonban a mesterségesen alacsonyan tartott magyar kamatszint jelenleg sokkal alacsonyabb az alapkamatnál.Változás tehát egyelőre nem várható, érdemi kamatot az emberek jelenleg csak az államtól kaphatnak, ami egy mesterségesen kialakított kamatszint a megtakarítások elszipkázására.
A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja.
A tartós betéti számlákra kínált friss kamatokat itt találja.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
Top ajánlatok 5 millió forintra
Bank | 3 hónapra | Bank | 4 hónapra | Bank | 6 hónapra | Bank | 12 hónapra |
---|---|---|---|---|---|---|---|
Budapest | 0,20% | Budapest* | 0,90% | Budapest | 0,10% | Budapest | 0,50% |
MKB | 0,10% | Budapest | 0,10% | MKB | 0,10% | MKB | 0,10% |
Unicredit | 0,10% | OTP* | 0,05% | CIB | 0,03% | CIB | 0,03% |
*A bankba érkező új pénzre Forrás: Azénpénzem.hu kalkulátor a banki hirdetmények alapján |
Június 3-tól jegyezhető lakossági állampapírok kamata
Állampapír neve | Futamidő | Éves kamat | Éves kamat számítása |
---|---|---|---|
Prémium Euró Magyar Állampapír 2022/X | 3 év | 2,40% | |
Egyéves Magyar Állampapír | 1 év | 3,00% | EHM* 2,96% |
Prémium Magyar Állampapír 2022/L | 3 év | 4,20% | Infláció + 1,4% 2019. szept. 21. |
Prémium Magyar Állampapír 2024/J | 5 év | 4,50% | Infláció + 1,7% 2019. szept. 25. |
Kincstári Takarékjegy | 1 év | 2,25% | |
Kincstári Takarékjegy II. | 2 év | 2,75% | EHM* 2,71% |
Magyar Állampapír Plusz | 5 év | 3,50-6,00% | EHM* 4,95% |
első félévben | 3,50% | ||
második félévben | 4,00% | ||
2. évben | 4,50% | ||
3. évben | 5,00% | ||
4. évben | 5,50% | ||
5. évben | 6,00% |
*EHM: egységesített értékpapír hozam mutató; Lejáratig számított éves hozam
Szerző: Lovas Judit
Címkék: állampapír, bankbetét, kamat, betét, lekötés, MNB, megtakarítás, ÁKK, készpénz, Magyar Állampapír Plusz
Kapcsolódó anyagok
- 2021.09.23 - Nyugdíjkötvény? Ne is álmodjunk róla!
- 2020.11.20 - Moratórium nélkül nagy lenne a baj
- 2020.02.06 - Önként és dalolva adtunk ezermilliárdokat az államnak
- 2019.12.23 - Mibe tegyem a pénzem?
- 2019.12.07 - MNB: igenis megéri a szuperállampapír!
- 2019.10.29 - November 4-étől vehetjük a nyomtatott szuperállampapírt
- 2019.10.28 - Jön a nyomtatott szuperállampapír a postákon
- 2019.10.18 - Bankok és VIP ügyfelek szívják az állam vérét
- 2019.10.07 - Megérkezett a szigorítás a szuperállampapírnál
- 2019.10.03 - Kik gazdagodtak itt ötezermilliárddal?
- 2019.10.02 - Szigorítás jön a szuperállampapírnál?
- 2019.09.25 - Még egy lapáttal rátett az MNB a forintgyengülésre
- 2019.09.22 - Trükkösen húznak ki pénzt mindenki zsebéből a gazdagok
- 2019.09.12 - Nem jött be a kormány terve
- 2019.09.10 - Minden pénzt bekebelez a szuperállampapír?
- 2019.08.12 - Újabb csúcson a készpénzállomány
- 2019.08.12 - Teljesült a kormány nagy terve
- 2019.08.08 - Ezért jó, ha elektronikusan fizetünk
- 2019.08.01 - Kiderült, miből vettek szuperkötvényt az emberek
- 2019.07.19 - Nem zavarja a bankokat, hogy az állam elviszi a lakosság pénzét
- 2019.07.15 - Már csökken a hiszti a szuperállampapírért
- 2019.07.11 - Hiába a szuperállampapír, mégis több a készpénz
- 2019.07.10 - Hatalmas kamatot tesznek zsebre a bankok a lakosság nevében
- 2019.07.08 - Megvan, miből vett a lakosság szuper állampapírt
- 2019.06.03 - Ezeket az állampapírokat vehetjük
- 2019.05.31 - Az állam minden pénzünket besöpörné
- 2019.05.24 - Június 3-án indul az új szuper állampapír
- 2019.02.20 - Újra kamatot emelt az állam
- 2018.10.10 - Állampapír: a mostani kamatokkal nem lesz áttörés
- 2018.10.08 - Tagadja az állam a 21 milliárdos bukást
- 2018.03.02 - Beismerték: trükköztek az állampapírral
- 2018.01.16 - Mást mutatnak a számok: nem a lakosság veszi az állampapírt
- 2017.12.15 - Megállt a lakossági állampapírok növekedése
További kapcsolódó anyagok