Alapkezelők: éppen ellenkező hatást érhet el a kormány

2023. június 7. Szakmai egyeztetést javasolnak a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnak a befektetési alapkezelők, mivel a múlt héten megjelent kormányrendeletek a teljes magyar megtakarítási piacra, így a hazai befektetési alapok működésére is lényeges hatással lehetnek. Szerintük ez a fajta beavatkozás végül éppen ellenkező hatást válthat ki: nem nőnek, hanem csökkennek majd az állampapír-vásárlások.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) közleményben reagált arra, hogy a múlt héten több olyan kormányrendelet is megjelent, amely lényeges kihatással lehet a magyar megtakarítási piacra, és annak részeként a hazai befektetési alapok működésére. Mint írják, a BAMOSZ részéről értik és támogatják a kormány azon törekvését, hogy erősíteni szeretné a magyar államadósság hazai megtakarítások révén történő finanszírozását.

Felhívják a figyelmet arra, hogy ebben a hazai alapkezelők az eddigiekben is partnerek voltak és a jövőben is partneri együttműködésre törekednek, mivel ez közös nemzetgazdasági érdek. Ugyanakkor szerintük nem megfelelő az az eszköztár, amit erre választott. Mivel a rendeletek bevezetését előzetes szakmai egyeztetés nem előzte meg, ezzel kapcsolatos észrevételeiket eljuttatták a Gazdaságfejlesztési Minisztérium részére.

Mi a baj?

A hazai alapkezelők az általuk kezelt portfoliókban jelenleg több, mint 4 ezer milliárd forintnyi magyar állampapír befektetést tartanak, ezen belül közel 2500 milliárd forintnyit befektetési alapokban. A befektetési alapok meghatározó részét képezik a lakossági megtakarításoknak, sikerük elsődlegesen annak köszönhető, hogy az alapkezelők mindig a befektetők érdekében jártak és járnak el, elsődleges céljuk a minél magasabb hozam biztosítása, és ennek mentén alakítják ki az alapok befektetési politikáját és portfólióját – írja a BAMOSZ.

Az alapok működését egységes európai szabályrendszer keretezi, piacuk a leginkább nyitottnak tekinthető a pénzügyi szolgáltatások terén. Véleményük szerint minden olyan tagállami szabályozói beavatkozás, amely nincs összhangban ezekkel a külső feltételekkel, kontraproduktív, akár már 1-2 éven belül is veszélyeztetheti az eredetileg kitűzött célok elérését. Az alapkezelők bíznak benne, hogy az ennek kapcsán megfogalmazott szakmai észrevételeiket a szabályozó is megfontolja, és a közös munka révén lehetőség lesz a minden méltányos szempontot kielégítő megoldás kialakítására

Mit változtat a kormány?

A múlt héten több fronton támadt rá a kormány csütörtök hajnalra virradóra a teljes megtakarítási piacra. Mint megírtuk, rátenné az állam a kezét minden pénzünkre. A szerdán késő este megjelent rendeletdömping mind azt a célt szolgálja, hogy korlátozza a lakosság szabad döntéshozatalhoz való jogát (így fogalmaz a Bankszövetség), hiszen a lakossági állampapíron kívül minden egyéb befektetésre sarcot vet ki.Az egyik friss kormányrendelet szerint július 1-jétől nemcsak 15 százalékos kamatadót, hanem 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni a megtakarításainkra kapott kamat vagy elért hozam után, így összesen 28 százalékra nő a sarc. Az állampapír természetesen kivétel és az ingatlanalapok is. Ráadásul a bankoknak olyan levelet kell kiküldeniük ügyfeleiknek, amelyből kiderül, mennyivel több kamatot kaptak volna, ha nem a bankban tartották volna pénzüket, hanem állampapírban.

A befektetési alapokat pedig egy szintén szerda éjjel megjelent rendelet arra kötelezi, hogy augusztustól még több állampapírt tartsanak. Ez a kötvény-, a részvény- és vegyes alapokra vonatkozik. A rendelet szerint az általuk tartott kötvények 95 százalékának állampapírnak kell lennie. Ezen kívül ezeknek az alapoknak és az ingatlanalapoknak is likvid eszközeik legalább 20 százalékát diszkont kincstárjegybe kell fektetniük.

Összességében tehát arról van szó, hogy ha a brutális adó (összesen 28 százalék) mégsem tántorítja el a megtakarítót a befektetési alapoktól, akkor majd a befektetési alapot terelik még több állampapírba.

Mi lehet a következmény?

Az Azénpénzem.hu szerint, ahogy az alapkezelők közleménye is utal rá, a rendelet aligha felel meg az uniós egységes piac egyik alapvető szabadságának, a tőke szabad mozgásának. A kormány ugyanis kötelezően írná elő a magyar állampapírok vásárlását a befektetési alapoknak. Kivételt képeznek a legalább 80 százalékos külföldi kitettséggel rendelkező alapok. Így könnyen lehet, hogy a mostani vegyes alapok helyett az alapkezelők olyan befektetési alapokat hoznak létre, amelyek 80 százalék felett tartanak majd külföldi papírokat, és a befektetők pénze oda vándorol majd. Vagyis csökken a magyar állampapírban tartott pénz.

Nagy kérdés, hogy mennyire rombolja ez a rendeletcunami a magyar állampapírokba vetett bizalmat. Ha a hozamok sem lesznek megfelelőek, a megtakarítók otthagyhatják a kötvényalapokat, hogy más befektetés után nézzenek.

Tavaly azt láthattuk, hogy állampapírból áramlott jelentős összeg a kötvényalapokhoz a remélt magasabb hozam miatt. Ha viszont ezeknek a befektetőknek a bizalma inog meg, gyorsan mozgatják át a megtakarításukat más eszközbe, ami nem magyar állampapír lesz.

Alapkezelők: éppen ellenkező hatást érhet el a kormány

Mi a baj?

Mit változtat a kormány?

Mi lehet a következmény?

A kormányrendeletekről és azok hatásairól részletesen itt írtunk.

Nézze meg karikatúránkat is!

Kapcsolódó anyagok