Megfeneklett a magyar gazdaság

Alig lesz itt növekedés, és az sem biztos

Fotó: clipart.com

2025. július 22. Meglehetősen pesszimista előrejelzést tett közzé a Kopint-Tárki a magyar gazdaság 2025-ös teljesítményéről. A konjunktúrakutató szerint idén 0,5 százalékkal nőhet a magyar GDP, de még stagnálás is lehet belőle, mert a második félévben további kellemetlen események jöhetnek.

2025 első negyedévében stagnált a GDP év/éves alapon – vagyis a 2024 negyedik negyedévben épp csak megindult, jelképes mértékű növekedés ismét elakadt. A gazdasági növekedés alapvetően a belföldi kereslet lendületvesztése miatt fordult stagnálásba. A háztartások vásárolt fogyasztásának az emelkedése a lassuló reálkereset-emelkedéssel párhuzamosan mérséklődött. A teljes magánfogyasztás üteme alig haladta meg a 2 százalékot – írja a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet a legfrissebb előrejelzésében.

A növekedést gátló legfőbb tényező továbbra is az állóeszköz-felhalmozás meredek csökkenése. A továbbra is gyenge exportkereslettel és csökkenő belföldi eladásokkal küszködő feldolgozóipar beruházásainak esése felgyorsult, a kormányzati beruházások pedig tovább zuhannak. Így összességében a belföldi felhasználás növekedési üteme mindössze 0,4 százalékos volt, amit az áru- és szolgáltatás-külkereskedelem negatív növekedési hozzájárulása semlegesített.

A termelési oldalon az ipar válsága folytatódik, a piaci szolgáltatások növekedési üteme lassult, miközben a mezőgazdaság ismét súlyos aszállyal néz szembe. Az építőipari teljesítmény zsugorodása folytatódott az első negyedévben, ám a rákövetkező két hónapban részleges fordulatra került sor, aminek tartóssága egyelőre bizonytalan.

A kormány által várt gazdasági kilábalás tehát nem következik be 2025-ben. A konjunktúrakutató jelenlegi várakozása szerint az év második felében némi növekedés ismételt beindulhat, ha a lakossági fogyasztás növekedési üteme fennmarad, és a beruházások csökkenése az év végére megáll.

Aggodalmak

A már sokadszorra csalódást keltő első negyedévi GDP-adat fényében az idei növekedési előrejelzések változása hónapról hónapra fokozódó pesszimizmusról tanúskodik. Míg a legutóbbi jelentés készítésekor még közel 2 százalékos növekedést jelzett az előrejelzői konszenzus, addig júniusra a prognózisok átlaga 1 százalék közelébe süllyedt, és a várakozások további romlása valószínűsíthető.

A Kopint-Tárki jelenleg 0,5 százalék körüli GDP-növekedést vár 2025-re, amit mérsékelt gyorsulás követhet 2026-ban. Ám az EU és az USA, illetőleg az EU és Kína között dúló kereskedelempolitikai konfliktusok újabb eszkalálódása nyomán még e szerény növekedési prognózis is illuzórikusnak bizonyulhat.

Ezen felül a fogyasztás élénkülésére vonatkozó várakozás is túlzottan derűlátónak bizonyulhat. A lakossági kereslet élénkítését célzó intézkedések hatását a vártnál nagyobb mértékben tompíthatja a reálkereset-emelkedés ismételt lassulása a második félévben, valamint a munkapiaci bizonytalanság. Az elmúlt hónapokban főleg az iparban megszaporodott csoportos létszámleépítések, az úgynevezett önbevallásos munkanélküliség szokatlanul magas szintje idővel kihathat a fogyasztói hajlandóságra is. Ebben az esetben a növekedési ütemet az előrejelzett 0,5 százalék alá, a stagnálás irányába nyomhatják le.

Növekvő hiány

A központi költségvetés pénzforgalmi hiánya 2025 első 5 hónapjában 2.800 milliárd forintot tett ki, ami a Nemzetgazdasági Minisztérium által júniusban felemelt hiánycél 59 százaléka. Az eredményszemléletű hiány az első negyedévben kedvezőbb volt, mivel a költségvetés által kifizetett nagyösszegű kamatteher időarányos részét az eredményszemléletű mérleg már elszámolta az előző években. Az idei hiány előrejelzését nehezíti a szeptemberben bevezetendő Otthon Start 3 százalékos lakásvásárlási hitel állami támogatásának még fel nem mérhető költsége. A 2025-ös költségvetési hiány előrejelzését az előző jelentésben prognosztizált 4,5 százalékról a GDP 5 százalékára emeli a Kopint-Tárki.

A konjunktúrakutató szerint az államadósság az év végére 65-65,5 ezer milliárd forint körüli szintre emelkedhet, ami 87 ezer milliárd forintos GDP-vel számolva 74,7-75,3 százalékos GDP-arányos adósságrátát eredményezhet.

Csökkenő infláció

Az első negyedévi 5,3 százalékos inflációt a második negyedben 4,4 százalékos áremelkedés követte. Ebben szerepet játszott az árrésstop bevezetése. Ennek ellenére a fogyasztói árindex minden hónapban jócskán 4 százalék felett maradt, mivel a nem árrésstoppos élelmiszerek és a szolgáltatások ára továbbra is számottevően emelkedett.

Az év hátrelévő részében 4,2-5 százalék közötti év/év havi árindexet vár a Kopint-Tárki, decemberre 4,5-4,6 százalékot, a 2025. évi éves árindex előrejelzését pedig 4,8 százalékra csökkentette.

A konjunktúrakutató szerint a jegybanki alapkamat az év végig nem változik.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: gazdaság, növekedés, GDP, infláció, konjunktúrajelentés, Kopint-Tárki, költségvetés, hiány