Állampapírok: mégis kiknek fizetjük a magas kamatokat?

2016. április 13. Közel 100 milliárd forinttal emelkedett márciusban a lakossági állampapírok állománya – adta hírül az ÁKK. A Féléves Kincstárjegy volt a legkedveltebb, ugyanakkor a februárban mindenféle rekordot megdöntő Kamatozó Kincstárjegyből most a kutyának sem kellett. Továbbra is kétséges, hogy valóban csak a lakosság venné ezeket a piaci hozamoknál többet hozó állampapírokat.

A márciusi közel 100 milliárd forintos nettó értékesítésnek (vételek és eladások egyenlege) köszönhetően 4066,7 milliárd forintra emelkedett a lakossági forint állampapírok állománya - adta hírül az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). A Prémium Euró Magyar Államkötvénnyel (P€MÁK) együtt a teljes állomány 4.642,4 milliárd forintot ért el. 

2016 első negyedévében 549,4 milliárd forinttal nőtt a lakosság számára értékesített forint állampapírok állománya, mely az idei évre tervezett 761,6 milliárd forintos költségvetési hiány közel 75 százalékát fedezi. Így már most látható, hogy idén is a lakosság fogja finanszírozni a költségvetés éves hiányát – áll az ÁKK közleményében.

A számok mögé nézve viszont nem ilyen egyértelmű a kép. Mármint az – tesszük mi hozzá – hogy valóban a lakosság venné teljes mértékben ezekez a neki szánt papírokat. Azt fontos tudni, hogy a piaci hozamoknál jóval többet fizető lakossági állampapírokat még a háztartásokat segítő nonprofit intézmények, azaz alapítványok is vásárolhatják, ám az MNB statisztikái alapján már többször rámutattunk arra, hogy a lakosságon és az alapítványokon kívül mások is szemezgethetnek a számukra tiltott területen. Például 2015-ben mintegy 700 milliárdos vásárolgatásnak „nincs gazdája”.

A tiltott gyümölcsösbe intézményi befektetők is „betévedhettek” (már többször volt arra bizonyíték, hogy suttyomban vásároltak a papírokból), de ezen kívül már az EKB is szóvá tette, hogy az MNB alapítványai nem vásárolhatnának lakossági állampapírt, mert az tiltott monetáris finanszírozásnak minősül.

És miért baj ez? Például azért, mert a lakossági állampapírok a pénzpiacokon vásárolható más állampapíroknál többet fizetnek, kifejezetten a lakosságnak kedvezve. Ez pedig többe kerül a költségvetésnek, így viszont nemcsak a lakosságnál csapódik le a többletnyereség, hanem másoknál is, ami pedig nekünk, adófizetőknek veszteség. Egyébként az állampapír-vásárlási viselkedések is olyannyira profira sikerednek, hogy – több mint húszéves szakmai tapasztalatunk alapján bizton állíthatjuk – a lakosság nem szokott ennyire szenzitíven és ilyen gyorsan reagálni. Például februárban minden rekordot megdöntött a lakossági állampapír-vásárlás, és csak a Kamatozó Kincstárjegyből 173 milliárddal nőtt az állomány. A vásárlások zömét pedig a hó eleji, február 8-i kamatcsökkentés előtt hajtották végre. Vagyis ekkor mozgósítottak nem kevés pénzt. Márciusban viszont éppen ebből a papírból már negatív az egyenleg. Ez pedig elgondolkodtató.

Márciusban a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) esetén a hóközi kamatcsökkentést megelőző intenzív vásárlások emelték az átlagos fölé az értékesített mennyiséget. (Ez sem jellemző a lakossági vásárlásokra.) A Féléves Kincstárjegy intenzív vásárlásánál viszont egyértelműbb a kép. Amióta bankfiókokban is vásárolható, sokan bankbetét helyett inkább ezt veszik, így az egyik legkedveltebb állampapírrá vált.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!
 


Lakossági állampapír adatok (milliárd Ft)
 VáltozásÁllomány
2016. március2015.december2016. március 
Forint lakossági állampapírok
BMÁK3,8454,1459,7
PMÁK43,3744,3852,3
BABA0,518,620,5
KKJ-11,618162075,9
FKJ63,181243
KTJ0,5403,4415,3
Forint összesen99,63517,44066,7
Deviza lakossági állampapírok
P€MÁK  (mrd €)0,0051,81,8
P€MÁK  (mrd Ft)*7,8561,6575,7
Forint és deviza összesen4642,4
* a P€MÁK forintban számított adatait az EUR/HUF árfolyam változása is befolyásolja
Forrás: ÁKK

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok