Mire számíthatnak a devizahitelesek a továbbiakban?

Ami a kúriai döntésből kimaradt

Fotó: Marjai János, MTI
2013. december 17. A legmagasabb bírói fórum várva várt jogegységi határozata több érdekességet is tartalmaz. Abban azonban teljesen megfelel az előzetes jelzéseknek, hogy több kérdést vethet fel az érintettekben, mint amennyire választ ad. Nem végezték el a kormányzat helyett a munkát.

A Kúria jogegységi döntése – ennek teljes szövegét itt nézheti meg – után tüntetést is szerveztek (lásd képünk), a kormányzópárt frakcióvezetője, Rogán Antal pedig csalódásának adott hangot. „Nagyon sajnáljuk, hogy a bankok oldalára állt a Kúria” – mondta. Ennél azonban érdekesebb is elhangzott. Ez pedig az, hogy megvárják, amíg a legmagasabb bírói fórum „minden nyitott kérdésben”, így az egyoldalú kamatemelések és az árfolyamrés (a felvételi és a törlesztési devizaárfolyam különbözete) terén is dönt. Ha ez így marad (a tapasztalatok szerint például a miniszterelnök bármikor felülírhatja az ilyen nyilatkozatokat), az azt jelenti, hogy a devizaadósok egyhamar nem számíthatnak semmilyen intézkedésre. (Megjegyezzük, úgy tűnik, a 6. pontot nem volt módja Rogánnak elolvasni.)

A Fidesz frakcióvezetőjének szavaiból is kitűnt, a kormányzat szerint mindenkinek segítséget jelenthet az árfolyamgát kiszélesítése. Ezt mi is jó intézkedésnek tartjuk, de azért azt látni kell, hogy a fix árfolyamú törlesztésen is lehetne még mit javítani. Például a Magyar Nemzeti Bank (MNB) javaslatának megfelelően nem csak kamat-, hanem tőkeengedményt is kaphatnának az adósok (esetleg különböző feltételekhez kötve). Emellett elképzelhető lenne a jogszabály hitelelengedésre vonatkozó részét úgy alakítani, hogy legalább a nagy bajban levőket ne terhelje nagyobb kölcsön, mint amekkora az ingatlanuk mostani (!) értéke. Az eszközkezelő „turbózása” is a megoldás vagy inkább a helyzet javítása, irányában tett lépés lehetne.

Mindezt persze nehéz lenne a „pénzügyi rezsicsökkentés” további lépésének beállítani. Úgy tűnik azonban, hogy aminek pedig nincs jelentős kommunikációs értéke (csupán csendben segít), az nem elfogadható út a kabinetnek. A Kúria viszont – bármennyire szerette is volna ezt elérni a kormányzat – nem vállalta magára a teljes problémakört.

 A Kúria jogegységi döntésére nagy szükség volt, bár valódi hatása majd csak a gyakorlatban derülhet ki. Legutóbb a Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította két devizahiteles keresetét, amelyben kérték a szerződés érvénytelenségének kimondását az árfolyamrés miatt. Az elsőfokú döntésben kimondták: az árfolyamrést a szerződéskötés időpontjában egyik jogszabály sem nevesítette, így költségként történő feltüntetését sem írta elő. A Kúria pedig korábban éppen ebben a kérdésben azt mondta ki: ami a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget, terhet jelent, az költség.

Nem lehet az adósságot végképp eltörölni


Sokan (mi is ide tartoztunk) számítottak arra, hogy a Kúria legalább valamilyen elvi módon kimondja, miként kell elszámolni az adóssal akkor, ha a bíróság semmissé nyilvánítja a szerződést. Egészen mást tettek azonban világossá. Kiderült ugyanis, hogy a jogászok által egyre jobban kedvelt semmisségi perek nem vezethetnek a remélt eredményre. Az ilyen ügyeket vivő ügyvédek közül sokan elhitetik az adósokkal, hogy a semmisséggel az egész devizaadósságot „elfelejthetik”. Ezután azonban a bíráknak, ha egyes pontokat (tipikusan ilyen az egyoldalú kamatemelést lehetővé tevő passzus vagy az árfolyamrés) hatályon kívül helyeznek, akkor is a szerződés életben tartását kell szem előtt tartaniuk. A továbbiakban az egész érvénytelenítés más színben tűnhet fel.

Ugyancsak befellegezhet a generális reményeknek (például, hogy a kamatemelés minden esetben elfogadhatatlan). A bíróságok előtt egyedi ügyekről lehet csak szó. Ez egyébként számos esetben adhat reményt az adósoknak. Elképzelhető például, hogy a bank (lízingcég vagy pénzügyi vállalkozás) nem tájékoztatott az árfolyamváltozás lehetőségéről és hatásáról. Ha valaki ezt be tudja bizonyítani, akkor megúszhatja a forint gyengülésének hatását.  Ez „megspékelve” a kamatemelések legalább részbeni megalapozatlanságával, no meg az árfolyamrés kezdeti szintre visszaszállításával, az eredeti törlesztési terheket hozhatná vissza. Ilyen ítélet azonban eddig még egyáltalán nem született. A jellemző inkább a semmisség generális kimondása, a jogkövetkezmények taglalása nélkül.

Az egészből egyelőre annyi a nyilvánvaló, hogy az első fokon (sőt esetenként még a jogerősen) nyert perek után sem érdemes az adósoknak pezsgőt bontani. A bankok ugyanis a végsőkig elmennek, a Kúria pedig a mostani jogegységi alapján biztosan nem fogja az adósságot végképp eltörölni.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre


Címkék:  , , , ,

Kapcsolódó anyagok