Padlón a turizmus és a vendéglátás

Április végén nyithatnak a kerthelyiségek?

Nyitásra vár a terasz

2021. április 9. A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások padlóra küldték tavaly a turizmust és a vendéglátást. A lezárások még idén is tartanak, a szektor túléléséhez pedig fontos lenne a nyitás. A kamara javaslata segítene, ha a védettséggel rendelkezők korlátozások nélkül használhatnák a szolgáltatásokat. A lakosság megosztott, a kormány mérlegel. Április végére felcsillant a nyitás reménye.

Tavaly közel 60 százalékkal esett vissza a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások következtében, a vendéglátóipar pedig bevételeinek 32 százalékát veszítette el. A külföldi vendégek 77 százalékkal, a belföldiek 39 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek a szálláshelyeken, amelyek az év jelentős részében nem is fogadhattak vendégeket. A tavaszi és az év végi lezárások idején 90 százalék körüli volt a bevételek elmaradása, a belföldi vendégek pedig mindössze a nyári hónapokban töltöttek annyi vendégéjszakát a szálláshelyeken, mint 2019-ben.

A KSH legfrissebb adatai szerint idén az első két hónapban 90 százalékkal csökkent a szálláshelyek bruttó árbevétele 2020. január-februárhoz képest. Mindez a tavaly november óta tartó lezárások következménye. Márciusra már további esés csak kis mértékben várható, hiszen tavaly éppen márciusban kezdődtek a járvány elleni korlátozások. Ez azonban azt jelenti majd, hogy a két évvel ezelőtti bevételi szint nagyjából 10 százaléka érkezik ebbe a szektorba idén az első negyedévben, és várhatóan még áprilisban is.

Mi a helyzet a vendéglátással?

A vendéglátóhelyek forgalma a KSH adatai szerint 2020-ben összesen 32 százalékkal esett vissza 2019-hez képest. Egy részük számára az elvitelre történő ételkiadás hoz némi bevételt most is, a lezárások idején, a teljes bezárásra ítéltek bevétele azonban jelenleg is éppen nulla. Így jön ki például nagy átlagban az, hogy tavalyhoz képest 40 százalék a szektor bevételének visszaesése 2021 januárjában.

Újranyitás védettséggel?

A turizmus és a vendéglátás a járvány nagy vesztesei közé tartoznak (és persze ide sorolható a kultúra és a szórakoztatóipar szinte minden szereplője is). Éppen ezért lenne fontos számukra a mielőbbi nyitás. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a héten azt az ötletet dobta be, hogy amennyiben a korlátozások feloldásához szükséges számokat elérjük, „a már védettséggel rendelkező lakosság korlátozások nélkül, de ellenőrzötten élhesse életét, és térjen vissza a reálgazdaságba. Így a gazdaság azon szereplői, akik eddig kénytelen voltak működésüket felfüggeszteni – mint például a turizmus és a vendéglátás –, is megkapnák az esélyt az újraindulásra azzal, hogy a védettséget igazolni tudó polgárok igénybe vehetnék ezeket a szolgáltatásokat.” A kamara javaslata szerint egy applikációt kellene bevezetni, amellyel bárhol és bármikor zökkenőmentesen lehet ellenőrizni az érintett személy koronavírussal szembeni védettségét.

Nem mindenki örülne a védettségi igazolásnak

A lakosság ugyanakkor megosztott a kamara ajánlásával kapcsolatban – derül ki a Tárki felméréséből, amit az Everguest turisztikai tanácsadó cég megbízásából készített. A reprezentatív kutatásban olyanokat kérdeztek, akik az elmúlt 2 évben részt vettek legalább egy alkalommal többnapos belföldi vagy külföldi turisztikai célú utazáson.

A válaszadók 41,2 százaléka egyetértett azzal, hogy csak védettségi igazolással lehessen belföldi szállodákba menni, ugyanakkor 41 százalékuk nem értett egyet, 17,9 százalékuk pedig bizonytalan a kérdéssel kapcsolatban. Az éttermek esetében a megosztottság szinte ugyanez, enyhén az elutasítók felé tolódik el.

A kutatás rámutat arra is, hogy amennyiben a külföldre utazás feltétele a koronavírus elleni védőoltás beadatása és az ezzel kapcsolatos védettségi igazolás megléte lenne, 20,7 százalék esetében növelné az oltás valószínűségét, míg 46,4 százalék ettől függetlenül is beoltatná magát, 28 százalék azonban ebben az esetben sem kérné az oltást.

A nyitás oltottsághoz kötése

Orbán Viktor miniszterelnök a nyitás fokozatait a lakosság oltottságához kötötte, igaz, csak az első oltást megkapók számát nézte. A március végén megjelent rendelet a kijárási korlátozás idejének csökkentését és az üzletek és egyes szolgáltatások újranyitását 2,5 millió beoltotthoz kötötte (hangsúlyozzuk, hogy első oltást kapottakról van szó). Így szerdától, április 7-étől újra minden üzlet kinyithatott, és újraindultak a szolgáltatások.

Az iskolák tervezett nyitása április 19., jelentős azonban azoknak az aránya, akik szerint ez a lépés elhamarkodott. Nemcsak a tanárok, hanem a szülők nagy része is korainak tartja a jelenléti oktatást, egyelőre inkább az online tanítást választanák. Több tiltakozó akció is indult, maguk a diákok is, így az ADOM Diákmozgalom is az online oktatás mellett, a jelenléti oktatás április 19-i kezdete ellen hirdetett akciót.

Korai még a nyitás

Maguk az orvosok is korainak tartják még a nyitást. A Magyar Orvosi Kamara elnökségének álláspontja szerint a korlátozások feloldásának jelenleg egészségügyi, járványügyi alapon nyugvó szakmai indoka nincs. Szerintük nem a jelenlegi oltottsági szintet, hanem a járványadatok javulását és az ellátórendszer terhelésének csökkenését kell a nyitás feltételének tekinteni.

Jelen ismeretek szerint a járvány harmadik hullámának - jó esetben is - a platóját értük el. A koronavírus elleni oltás csak a második oltást követő 7. nap után nyújt járványügyi szempontból is megnyugtató, bizonyítottan magas szintű védettséget. Minden ennél korábbi időpontban csak részleges a védettség, ami lehetővé teszi a fertőzés terjedését, és hamis biztonságérzetet nyújt. Miközben a boltok hosszabb nyitvatartását, így a vásárlók időben, valamint térben való jobb elosztását jó iránynak tartják, az egyéb szolgáltatások és főként az oktatási intézmények nyitását határozottan korainak ítélik meg.

Április végén kiülhetünk a teraszra?

A kormány azonban egyelőre ragaszkodik az április 19-i iskolanyitáshoz. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón azt jelentette be, hogy az újraindítás következő lépéseiről a kormány akkor dönt, ha a beoltottak száma eléri a 3 milliót. Ez valószínűleg a jövő héten érkezik el. Szerinte ebben a hónapban 4 millió fölé fog kerülni a beoltottak száma – írja az MTI.

A vakcinaigazolványhoz fűződő előjogokról a kormány később dönt, amikor 3-4 millió beoltott lesz. Megjegyezte: a betegség és a fertőzés kockázata összehasonlíthatatlanul alacsonyabb azoknál, akik be vannak oltva, ezért indokolt a különbségtétel. A politikus bízik abban, hogy május végén, június elején visszaállhat az élet a rendes kerékvágásba. Mint mondta, valószínűleg túl vagyunk a harmadik hullám csúcsán. Ha az oltási program így folytatódik, akkor véleménye szerint áprilisban "ki lehet ülni a teraszokra".

Az oltással kapcsolatban a következő hetek legfontosabb kérdése az lesz, hogy ha a hónap végéig vagy május közepére beoltják az összes regisztráltat, akkor hogyan tudják rávenni a lakosság fennmaradó részét a vakcina elfogadására. A mintegy 4 millió beoltott ugyanis aligha lesz elég a járvány letöréséhez.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: koronavírus, járvány, vendéglátás, turizmus, szálláshely, utazás, oltás, vakcina, védettség, kormány, Magyar Orvosi Kamara, nyitás