Milliós különbségekről lehet szó

Árfolyamgát: számolj a kamattal is!

Fotó: Azénpénzem

2013. december 8. Óriási a bizalmatlanság a fix árfolyamú törlesztéssel kapcsolatban. Arra szinte senki sem gondol, hogy a gyűjtőhitel kamata annyira vonzó, hogy szinte csak a Növekedési Hitelprogramhoz (NHP) mérhető. Tény, hogy az ötéves időtáv rejthet jókora veszélyeket, de ez a védernyő alá nem belépőket is érinti.

A nemzetgazdasági miniszter szerint meg kellene fontolni a jegybanki, rendkívül kedvező kamattal nyújtott hitelprogramjainak kiterjesztését magánlakások építésére. A végül magánvéleménynek minősített javaslat a szakértőknek sem tetszett. Sem akkor, sem azóta nem került azonban szóba, hogy a devizahitelesek (köszönhetően az újabb és újabb történelmi mélységbe ejtett alapkamatnak, amit a pénzpiac is elfogadott) tartozásuk egy részére már tulajdonképpen csak az NHP keretében alkalmazott kamatszinttel összemérhető teher rakódik. A konstrukcióra jelentkezés a kedvező változások ellenére nem ugrott meg, pedig az alacsony kamat különösen a fizetési késedelemben levőket érintheti kedvezően (az árfolyamgátról, annak új szabályozásáról itt tájékozódhat).

Az árfolyamgát ellen leginkább az ügyvédek (pontosabban a jogászok bizonyos köre) ágálnak. Nem szeretnénk feltételezni, hogy azért, mert a fix törlesztés után kevésbé lehetne perelésre rávenni az adósokat. Az mindenesetre tény, hogy nem egy jogász szabja a munkadíját a havi törlesztőhöz. Ez praktikusan azt jelenti: az adós a bank helyett inkább neki fizessen. A jelenlegi információk alapján azok, akik mindenáron inkább perelni akarnak, egyelőre jobban teszik, ha nem lépnek be az árfolyamgátba. A hozzánk érkezett jelzések alapján ugyanis őket (ha mégis a jogi eljárás mellett döntenének) nem fogadják szívesen az ügyvédek.

Az árfolyamgát konstrukcióban résztvevő devizahiteles ügyfelek az idén októberig összesen 20,44 milliárd forintot nyertek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint ugyanis ennyi volt a rögzített árfolyam feletti kamat, amitől az adósok végleg megszabadultak. Számításaink szerint azonban nem csak ennyivel javult a fixálást választó adósok pozíciója. Az eltérő kamatok is legalább 0,6 milliárdot hozhattak számukra. Az ilyen nagy számok persze az ügyfelek számára nehezen értelmezhetők. Őket az érdekli, hogy nekik mit jelentene a konstrukció választása. Több olvasónknak is kiszámoltuk a dolgot, most az elméleti példán vezetjük le a helyzetet.

Pontosan mennyi is az annyi

A hatmillió forintnak megfelelő svájci frank hitelt 2007-ben 7,2 százalékos teljes hiteldíj (THM) 20 éves futamidőre felvett adós induló törlesztőrészlete 47240 forint volt. A bank a kamatot többször emelte, az egyszerűség kedvéért mostanra az eredetinél két százalékponttal magasabbat állítottunk be. Ennek a növekedésnek és az árfolyamváltozásnak a hatására a havi törlesztő jelenleg 82,1 ezer forint. Az adósnak hátraléka nincs.

Amennyiben ő belép az árfolyamgát alá, a havi fizetendője azonnal 60,2 ezer forintra csökken. Emellett nem mellékes, hogy öt éve fizeti a hitelt, de így is csak a részlet harmada megy el tőketörlesztésre, a többi a kamatot fedezi. A piaci és a fixált árfolyamon számolt törlesztő különbözete 21,9 ezer forint, amiből viszont 14,6 ezer végleg elszáll. A gyűjtőhitel számlára csak 7,3 ezer forint kerül. Ez az összeg pedig jóval kedvezőbben kamatozik, hiszen a jogszabály szerint a bank csak a háromhavi bubort (jelenleg 3,18 százalék) teheti rá. Az példában szereplő számok szerint öt év alatt körülbelül félmillió forintnyi tőketartozás jöhet össze a gyűjtőszámlán, ami az eredeti frankhitel feltételei alapján 626 ezer forintba kerülne. A mostani irányadó kamattal viszont még 542 ezer forintot sem kell kifizetnie az adósnak.

A kamatkülönbség óriási jelentőségű lehet a fizetési hátralékot felhalmozottak esetében (az új szabályozás szerint ők is szerződhetnek az árfolyamgátra, az az összeg pedig, amit eddig nem tudtak kifizetni, gyűjtőhitellé válik). Számukra milliós megtakarítást hozhat maga a gyűjtőszámla is. (A hitelelengedés és a törlesztési könnyítés mellett.) Öt év után a piaci forintkamatot kell megfizetniük, ennek mértéke azonban – minden riogatás ellenére – nem lehet akármennyi. A jelzáloghitelek árazását ugyanis törvény határozza meg. Tény, hogy ennyi idő alatt nagyon kedvezőtlen folyamatot is jöhetnek, de ez nyilvánvalóan érinti a védernyő alá nem belépőket is. Ők viszont lemondanak a példánkban „nyereségként" besöpörhető mintegy egymillió forintról, ami a havi majdnem 15 ezer forint kamatelengedés és a kamatkülönbözet révén jön ki.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék: devizahitelek, bukott adósok, 90 napon túli tartozás, MNB, statisztika, árfolyamgát