Sokan nem bíznak és adósmentésre várnak

Árfolyamgát: szó sincs áttörésről

Fotó: Leéb Ádám
2013. december 2. Hiába léphet már be minden devizahiteles az árfolyamgátba, a korlátok eltörlése nem hozott áttörést, némi élénkülés viszont látható. Becslésünk szerint mindössze néhány százzal nőhetett novemberben az árfolyamgátra jelentkezők száma. Sokan még mindig valamiféle mentőcsomagra várnak, a törlesztőrészlet azonnali, 25 százalékos csökkentése nem eléggé vonzó.

Egyelőre néhány százan lehetnek azok, akik a korlátok eltörlésére vártak, és a könnyítés után gyorsan be is jelentkeztek az árfolyamgátba. Az árfolyamgát november 8-ától hatályos kiszélesítése óta még csak rövid idő telt el, így még nehéz lenne megítélni a hatékonyságát, áttörésről viszont egyáltalán nem beszélhetünk. (Az árfolyamgátról részleteket itt talál.)

Portálunk körkérdésére egyedül az OTP Bank számolt be az érdeklődés látványos növekedéséről; október azonos időszakához képest ugyanis megháromszorozódott a gyűjtőszámla igénylése. A novemberi igénylők több mint 30 százaléka a 90 napnál nagyobb hátralékkal rendelkező, késedelmes ügyfelek közül került ki, és mindössze 4 százalékuk a 20 millió forintnál nagyobb hitellel rendelkező ügyfél.

A CIB Banknál viszont nincs változás, országosan még mindig csak 3-5 érdeklődés érkezik naponta. A Budapest Banknál valamelyest nőtt az ügyfelek érdeklődése a konstrukció iránt. jellemzően azok jelentkeznek most, akik eddig azért nem voltak jogosultak az árfolyamgátra, mert valamilyen egyéb fizetéskönnyítő programban vesznek részt, vagy meghaladta a 20 millió forintot a jelzáloghitelük összege, vagy 90 napnál hosszabb késedelemben állnak. Az érdeklődés azonban továbbra sem jelentős, a kérelmek száma átlagosan napi 10 alatt maradt.

Az MKB Banknál az érdeklődés a jogszabályváltozás hatályba lépése óta régiónként eltérően alakult. Összességében elmondható, hogy a 90 nap alatti késedelemmel rendelkező ügyfelek esetén tapasztalható némi élénkülés, jellemzően azok részéről, akik korábban nem voltak jogosultak a fixált árfolyamon történő törlesztésre, de a változások számukra kedvező fordulatot hoztak.

Még mindig kivárnak

Az élénkülés azért nem adhat okot az örömre, mert az elmúlt hónapokban már ezer alatt maradt az új árfolyamgát szerződést kötők száma: augusztusban 720, szeptemberben 857 darab. A növekedés tehát mindössze néhány száz darab lehet. Az, hogy mennyire lesz hatékony a változtatás, csak hónapok múlva derülhet ki. A kezdet azonban nem túl bíztató.

Ebben jelentős szerepet játszhat az is, hogy – mint megírtuk – ellentétben a kormányzati kommunikációval, szó sincs azonnali adósságelengedésről. Valójában a korábban kizárt, de az árfolyamgátba most beengedhető adósok ugyanazt kapják, mint az eddigi ügyfelek: körülbelül 25 százalékkal csökken a havi törlesztőrészletük.

Mi történik valójában?

Ha 90 napon túli tartozást felhalmozó adós most belép az árfolyamgátba, akkor a felgyűlt hátraléka (amit az elmúlt időszakban nem fizetett meg törlesztőrészletet) rákerül a gyűjtőhitelszámlára. (Érdemes hangsúlyozni, hogy a gyűjtőhitel kamata 3,2 százalék alá csökkent, így az még a legkedvezőbb devizahitelnél is jóba alacsonyabb.) Most még nem történik semmiféle hitelelengedés, a havi törlesztőrészlete viszont 25 százalékkal mérséklődik. A csökkenés egy részét – az árfolyamgát programjának megfelelően a tőketörlesztés 180 forintos árfolyam feletti részét – nem kell megfizetni, másik része pedig ugyancsak a gyűjtőhitelszámlán gyűlik. Ha tudja fizetni az új törlesztőt, akkor ugyanazt az utat járja be, mint a többi árfolyamgátas ügyfél, azaz 5 év múlva a maradék hitelét, és a gyűjtőszámlán felhalmozott tartozást fogja együtt törleszteni.

Ha mégsem tud fizetni, és újabb 6 hónapot csúszik, akkor 180 napos nemfizetés után kikerül az árfolyamgátból, a bank felmondja a szerződését. Ekkor kérheti a bank, hogy az állam készfizető kezesként fizesse meg neki a gyűjtőszámlán felhalmozott pénzt. Az állam pedig csak akkor fizet – most lép be az a bizonyos adósságelengedés – ha az összes tartozás nem több, mint az ingatlan hitelfelvételi értékének 95 százaléka. Például, ha évekkel ezelőtt 13 milliós lakásra vett fel valaki hitelt, és most 15 millió forint a tartozása, az állam csak akkor fizeti ki a gyűjtőhitelszámlán felhalmozott összeget (pl. 500 ezer forintot), ha a bank 12,35 millió forintig csökkenti a tartozást, azaz 2,65 millió forint tartozást elenged. A bank az állami fizetés (500 ezer forint) után fennmaradó tartozást pedig megkísérelheti behajtani az ingatlan eladásával, azonban nagy valószínűség szerint a jelenlegi ingatlanpiacon 9,5 millió forintnál magasabb összegért nem fog vevőt találni. Az ügyfél így az ingatlan eladása után is tartozik majd még a banknak.  

Félig üres vagy félig tele?

A bankok mindenesetre örülnek, hogy újabb kör is bekerülhet az árfolyamgátba, hiszen gyakorlatilag bedőlt hiteleket lehetne így megmenteni. Az is igaz, hogy a banki adóssegítő programokban résztvevőknek már csaknem fele csúszott meg ismételten több mint 90 nappal a törlesztővel, ezt azonban nem biztos, hogy kudarcként kell értékelni. „Annak kell örülni, hogy a többieket sikerült megmenteni, és nem kell a hitelüket felmondani, az otthonukat pedig eladni. Ez a félig üres vagy félig teli a pohár kérdése”- mutatott rá az egyik banki szakember arra, hogy inkább az eredményeknek kell örülni.

A bankok ki szeretnék használni az árfolyamgát kiszélesítését. Az OTP Bank nem felmondó levelet küldött azoknak az ügyfeleinek, akiknek hátralék miatt novemberben felmondta volna a hitelét, hanem a gyűjtőszámla előnyeit bemutató levelet, és azt kérte, hogy éljenek a lehetőséggel. Ezen kívül folyamatosan, proaktívan keresik a fizetési nehézséggel küzdőket, és megpróbálják őket a gyűjtőszámla igénybevétele felé terelni.

A CIB a tervek szerint az árfolyamgát kiegészítéseként további kedvezményeket nyújtana a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleinek, akiket aktívan is megkeres. A Budapest Banknál jelenleg egyeztetések folynak a jogosulttá váló ügyfelek megkeresésével kapcsolatban. Az MKB pedig a fizetési nehézséggel küzdő ügyfelek, illetve a késedelembe eső ügyfelek megkeresése és tájékoztatása  során minden esetben kiemelten felhívja figyelmüket a jogszabályi fizetéskönnyítési lehetőségre és az árfolyamgát legutóbbi törvényi módosításaira is.  
 

Az Én Pénzem véleménye

Szeptember végéig az árfolyamgát alá a jogosultak mindössze 40 százaléka (161 ezer darab szerződés) jelentkezett be, tehát azoknak a nagyobb része sem használta ki a lehetőséget, akik a könnyítés előtt jogosultak voltak rá. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint azoknak, akik nem léptek be, a 25 százaléka jobb kormányzati intézkedésben reménykedik, 30 százaléka tart a lejárat utáni megnövekedett törlesztőrészlettől, 20 százalék pedig a bankokkal szembeni bizalomhiány miatt nem lépett. Az Azénpénzem.hu véleménye szerint mindaddig, amíg nem tesznek valamilyen módon pontot a devizahiteles perek végére, és amíg a kormányzat nem zárja le a kérdést, hanem csak újabb és újabb ötleteket lebegtet, nem várható, hogy jelentős nagyságrenddel megugorjon az árfolyamgáttal élők száma. A végleges megoldáshoz a Kúria decemberben várható döntése közelebb vihet.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát

Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok