Megugorhat a futamidő, a törlesztő
2015. november 29.
Az értesítők csak két hét múlva jönnek, de a pénzintézetek és a lízingcégek már jövő kedden forintosítják a deviza autó- és személyi hiteleket. Előre fixált kedvezményes árfolyamon. Ez azonban valószínűleg nem vigasztalja azokat az adósokat, akik most lesznek kénytelenek szembesülni azzal, valójában mekkorára nőtt a fizetni valójuk.
Mint arról korábban írtunk, bármilyen kedvező módon tálalta a kormányzat és a média többsége az autóhitelesek „megmentését”, a jogszabály nagyon durva, az adósok számára csalódást keltő kitételeket tartalmaz. Az már megszokott eljárásnak tekinthető, hogy az „önkéntesen választható” forintosítás tulajdonképpen elég kemény kényszert jelent, hiszen az adós hitele átváltásától csak akkor mentesülhet, ha – esetleges adóstársával együttesen és egybehangzóan – igazolható módon írásban nyilatkozik arról, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el. A forintosításhoz viszont senki külön hozzájárulása sem szükséges. (A mostani forintosításról a rendelkezéseket és részleteket itt találja.)
A jogalkotók érzékelhetően tanultak abból, amit az adósok és ügyvédeik az ilyen eljárás megtámadására kitaláltak (ezt a jelzáloghitelek forintosítása után rendre bevetették). Nem csak az elállási nyilatkozatok ellen védekeznek eleve, hanem azt is kizárják, hogy a hiteles jogfenntartással éljen. Még külön is rögzítik, hogy a jognyilatkozatot vagy annak elmaradását az „esetlegesen megtett jogfenntartó nyilatkozat figyelmen kívül hagyásával kell értelmezni”.
A forintosítást a kormány a 2015. augusztus 19-én érvényes árfolyammal rendelte el. A részleteiket rendben fizetők számára azonban a lakáskölcsönök forintosításához használt kedvezményesebb árfolyamot írták elő. A maga nemében zseniálisan ez kétlépcsős folyamat (ezt is nyilván a jogi kifogások kivédésére találták ki), átváltják az augusztus 19-i árfolyammal a hitelt, majd a követelésből elengedik a korábbi forintosítás és a mostani között a devizaárfolyam különbözetére eső részt. Utóbbi a lejárt (vagyis a már esedékessé vált, de meg nem fizetett) összegre nem vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett pénteki hivatalos árfolyam alapján például az 500 ezer forintos „élő” svájci frank alapú tartozás 448 250 forintra olvad. Ha viszont ugyanennyi a hátralék, akkor már 502 ezer forintot követelhet a hitelező. Ez persze tulajdonképpen csak pillanatkép, hiszen novemberben a táblázatunkban szereplő mostaninál 5,4 forinttal erősebb (ez a november 9-i) és 0,5 forinttal gyengébb is volt a frank. Az euró pedig járt 315 forint felett és 310 alatt is.
Az pedig, hogy az adóst valójában mi érinti, attól függhet, hogy mikor volt hitelénél a fordulónap. Az autóhitelesek, illetve elsősorban a lízingesek esetében azonban egyáltalán nem ennyire egyszerű ez a kérdés. Az autólízingnél ugyanis igazán kacifántos konstrukciók élnek, amelyeket most egy csapásra kivezetnek a rendszerből. Az egész, sokszor havonta fixált törlesztőt, valamint maradványértéket tartalmazó szerződéseket egyenletes fizetésűvé (annuitásos) alakítják.
Így viszont egyértelműen felszínre kerülnek az eddig rejtetten maradt, nem esedékesé vált hátralékok. Megjegyezzük, ezek eddig is ott voltak, csak – ahogy többször is tapasztaltuk – az adós nncs ennek tudatában. Mint a lavinában a hógolyót, úgy görgették a finanszírozók ezeket a hol gyűjtőhitelnek, hol maradványértéknek nevezett hátralékokat. Most viszont ezen a téren is eljön az igazság pillanata. Ez pedig elég fájdalmas lehet. (Minden ezzel kapcsolatos részlet is jól áttekinthetően megtalálható hátsó tartalmunkban.)
Az egész folyamat (és tulajdonképpen a kezelése is) hasonlítható ahhoz, amit az árfolyamgátasoknak kellett megélniük. Nekik valójában a korábbinál mintegy 40 százalékkal magasabb havi terhet kellett (vagy kellett volna) vállalniuk ahhoz, hogy hitelhátralékuk ne ugorjon meg. (Ez a 180 forintos fixált árfolyam és a forintosításhoz előírt piaci árfolyam különbségéből adódott). Az autóhitelesek esetében nem lehet ilyen kalkulációt készíteni, hiszen náluk nagyon sokféle konstrukciót alkalmaztak a hitelezők. Eltér a fixált időszak, az árfolyam, de még ezeken kívül is elképzelhetőek különböző variációk.
A törlesztő növekedésével szemben persze most is beépítettek korlátokat, de ezek esetenként szintén csak elodázzák a gondokat. Amennyiben ugyanis a hitelező nem tudja a futamidőt tovább kitolni, nincs más lehetősége, mint a futamidő végére egy összegben pakolni a fennmaradó hátralékot. Miközben pedig a futamidő nyújtásával a hitel jókorát nő (itt mutattuk be a futamidő nagy „varázslatát”), az autó értéke csökken. Már most is sok adós– mint azzal korábban néhány konkrét példát is bemutatva foglalkoztunk – cipel nagyobb terhet annál, mint amennyit kocsija ér.
Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: forintosítás, devizahitelek, autóhitelek, személyi kölcsön, jogszabály, adósok
Autóhiteles? Hideg zuhany jöhet
Mint arról korábban írtunk, bármilyen kedvező módon tálalta a kormányzat és a média többsége az autóhitelesek „megmentését”, a jogszabály nagyon durva, az adósok számára csalódást keltő kitételeket tartalmaz. Az már megszokott eljárásnak tekinthető, hogy az „önkéntesen választható” forintosítás tulajdonképpen elég kemény kényszert jelent, hiszen az adós hitele átváltásától csak akkor mentesülhet, ha – esetleges adóstársával együttesen és egybehangzóan – igazolható módon írásban nyilatkozik arról, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el. A forintosításhoz viszont senki külön hozzájárulása sem szükséges. (A mostani forintosításról a rendelkezéseket és részleteket itt találja.)
| Árfolyamok | |
|---|---|
| CHF | |
| Élő hitelre | 256,47 |
| Hátralékra | 287,20 |
| Nov. 27-i | 286,08 |
| EUR | |
| Élő hitelre | 308,97 |
| Hátralékra | 309,20 |
| Nov. 27-i | 311,81 |
Érdekesen alakultak az árfolyamok
A forintosítást a kormány a 2015. augusztus 19-én érvényes árfolyammal rendelte el. A részleteiket rendben fizetők számára azonban a lakáskölcsönök forintosításához használt kedvezményesebb árfolyamot írták elő. A maga nemében zseniálisan ez kétlépcsős folyamat (ezt is nyilván a jogi kifogások kivédésére találták ki), átváltják az augusztus 19-i árfolyammal a hitelt, majd a követelésből elengedik a korábbi forintosítás és a mostani között a devizaárfolyam különbözetére eső részt. Utóbbi a lejárt (vagyis a már esedékessé vált, de meg nem fizetett) összegre nem vonatkozik.
Ez azt jelenti, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett pénteki hivatalos árfolyam alapján például az 500 ezer forintos „élő” svájci frank alapú tartozás 448 250 forintra olvad. Ha viszont ugyanennyi a hátralék, akkor már 502 ezer forintot követelhet a hitelező. Ez persze tulajdonképpen csak pillanatkép, hiszen novemberben a táblázatunkban szereplő mostaninál 5,4 forinttal erősebb (ez a november 9-i) és 0,5 forinttal gyengébb is volt a frank. Az euró pedig járt 315 forint felett és 310 alatt is.
Ez lehet az igazán meghökkentő
Az pedig, hogy az adóst valójában mi érinti, attól függhet, hogy mikor volt hitelénél a fordulónap. Az autóhitelesek, illetve elsősorban a lízingesek esetében azonban egyáltalán nem ennyire egyszerű ez a kérdés. Az autólízingnél ugyanis igazán kacifántos konstrukciók élnek, amelyeket most egy csapásra kivezetnek a rendszerből. Az egész, sokszor havonta fixált törlesztőt, valamint maradványértéket tartalmazó szerződéseket egyenletes fizetésűvé (annuitásos) alakítják.
Így viszont egyértelműen felszínre kerülnek az eddig rejtetten maradt, nem esedékesé vált hátralékok. Megjegyezzük, ezek eddig is ott voltak, csak – ahogy többször is tapasztaltuk – az adós nncs ennek tudatában. Mint a lavinában a hógolyót, úgy görgették a finanszírozók ezeket a hol gyűjtőhitelnek, hol maradványértéknek nevezett hátralékokat. Most viszont ezen a téren is eljön az igazság pillanata. Ez pedig elég fájdalmas lehet. (Minden ezzel kapcsolatos részlet is jól áttekinthetően megtalálható hátsó tartalmunkban.)
Az egész folyamat (és tulajdonképpen a kezelése is) hasonlítható ahhoz, amit az árfolyamgátasoknak kellett megélniük. Nekik valójában a korábbinál mintegy 40 százalékkal magasabb havi terhet kellett (vagy kellett volna) vállalniuk ahhoz, hogy hitelhátralékuk ne ugorjon meg. (Ez a 180 forintos fixált árfolyam és a forintosításhoz előírt piaci árfolyam különbségéből adódott). Az autóhitelesek esetében nem lehet ilyen kalkulációt készíteni, hiszen náluk nagyon sokféle konstrukciót alkalmaztak a hitelezők. Eltér a fixált időszak, az árfolyam, de még ezeken kívül is elképzelhetőek különböző variációk.
A törlesztő növekedésével szemben persze most is beépítettek korlátokat, de ezek esetenként szintén csak elodázzák a gondokat. Amennyiben ugyanis a hitelező nem tudja a futamidőt tovább kitolni, nincs más lehetősége, mint a futamidő végére egy összegben pakolni a fennmaradó hátralékot. Miközben pedig a futamidő nyújtásával a hitel jókorát nő (itt mutattuk be a futamidő nagy „varázslatát”), az autó értéke csökken. Már most is sok adós– mint azzal korábban néhány konkrét példát is bemutatva foglalkoztunk – cipel nagyobb terhet annál, mint amennyit kocsija ér.
Az autó- és személyi hitelesekre vonatkozó forintosítás szabályainak itt nézhet utána
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: forintosítás, devizahitelek, autóhitelek, személyi kölcsön, jogszabály, adósok
