Az adósok számára nem hoz semmi jót a döntés

Az Ab is elismerte, gond volt az MNB elszámolási képletével

Fotó: Azénpénzem

2017. február 14. Több olyan eset is akadt, amikor olyan tartozás miatt indult végrehajtás, ami az elszámolás korrekt alkalmazása alapján nem is lett volna. Szegedi bírák is az Alkotmánybírósághoz fordultak az ügyben. Bár az részben tulajdonképpen igazat adott nekik, az érintett adósok helyzetére ez nem hat.

Már közvetlenül a devizahitelesek elszámolásának indulása előtt kiderült, hogy a korábbi (még az önkormányzati választás előtt tett) ígéretek túl szépre sikeredtek. Még úgy is, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által elmondott számok és arányok kizárólag a rendben fizető adósokra vonatkoztak. A hátralékos adósokra eleve más képletet alkotott a jegybank (ez később jelent meg, mint a rendben fizetőkre alkalmazandó).

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) pedig több határozatban is leszögezte: az MNB által az elszámolásra „javasolt" képlet és árfolyam nem kötelezés. Ennek jelentőségét az adta, hogy nélküle – mint azt konkrét példák is bizonyították – a bankok többet térítettek volna vissza devizás ügyfelüknek. A Szegedi Járásbíróság két bírója is elégedetlen volt, mert az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordultak az elszámoláshoz készített jegybanki képlet miatt. A jogászok a késedelmes fizetésre vonatkozó passzust kifogásolták. Eszerint abban az elszámolási időszakban, amelyben az eredeti fogyasztói kölcsönszerződés alapján a fogyasztó késedelembe esett, az átszámított fogyasztói kölcsönt is késedelmesnek kell tekinteni, függetlenül az esetleges túlfizetéstől.

A bírói kezdeményezésekre okot adó mindkét ügyben – számolt be részletesebben a történtekről a Jogászvilág – az elszámolás során kiszámított összeg magasabb volt, mint amit a szerződések felmondása időpontjában késedelmes tartozásként megjelöltek. Mindkét ügyben azonnali hatályú felmondásra került sor a hátralék miatt, és a hitelező a teljes tartozást követeli késedelmi kamatokkal és perköltséggel együtt. Az adósok azonban (lássuk be, érhető okból) úgy gondolták, hogy a felmondási ok megdőlt, hiszen kiderült, hogy a felmondás időpontjában nem is voltak késedelemben.

A bírók szerint túlterjeszkedett az MNB

A bírák szerint, ha az elszámolás során megállapított túlfizetés meghaladja a felmondásra okot adó késedelmes tartozást, akár a felmondási ok is megdőlhet utólag. Sérelmezték továbbá, hogy az MNB elnöke túlterjeszkedett a rendeletalkotási felhatalmazáson: kizárólag az elszámolás módszertanának részletes szabályait és annak képleteit, valamint a fogyasztói követelésből levonható kedvezmények elszámolásának szabályait határozhatta volna meg, a támadott rendelkezés azonban – a késedelem jogkövetkezményének szabályozásával – nem e körbe tartozó szabályt állapít meg.

Az Ab megalapozottnak tartotta az indítványozóknak azt a felvetését, hogy ezen a téren bizonytalanságot okozhat az MNB-rendelet, és az valóban túlterjeszkedne a törvény felhatalmazó rendelkezésén, ha az elszámolási módszertan meghatározása körében a szerződés felmondhatóságának a kérdését is eldöntené. Mielőtt azonban a jegybanki szabályozás bírálataként bárki örömmel venné a döntést, érdemes figyelni arra, hogy miként „pörgette meg” a kérdést úgy az Ab, hogy az végül az érintett adósok számára semmi jót ne hozzon.

Az Ab szerint ugyanis az MNB-rendelet és két devizahiteles törvény együttes, egymásra tekintettel történő értelmezése alátámaszthatja azt a jogi álláspontot, hogy a támadott előírásnak kizárólag az elszámolás, mint pénzügyi mechanizmus szempontjából lehet és van jelentősége. Végső soron azt mondták ki, hogy az MNB elszámolási szabályai nem ellentétesek az Alaptörvénnyel.

Nagy meglepetést aligha okozhatott a mostani döntés. Az Ab 2015 végén 700 devizahiteles panaszát találta megalapozatlannak. Az „adósmentéssel” kapcsolatban külön hangsúlyozták is, hogy a szerződési szabadságba történő beavatkozásra alkotmányos módon került sor.

Az alkotmánybírósági döntést, az ahhoz fűzött két különvéleményt itt olvashatja el

Aki esetleg nem emlékszik, az elszámolás részleteinek itt nézhet utána

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: elszámolás, Alkotmánybíróság, bíróság, MNB, elszámolási képlet