Búcsúzunk több állampapírtól is, hogy egy maradjon talpon

Az állam minden pénzünket besöpörné

Fotó: allampapir.hu

2019. május 31. Hétfőtől vásárolhatják meg a befektetők az új szuper állampapírt, az ötéves futamidejű, emelkedő kamatozású Magyar Állampapír Pluszt. Ezzel egyidőben több lakossági állampapír is eltűnik a süllyesztőben, a maradóknak új sorozatai érkeznek. Ezekre már nem kell kamatadót fizetni. Az állam rohamra számít, igaz, mindent be is vetettek, hogy ne legyen konkurencia.

Most 100 százalékos árfolyamon váltjuk vissza a csak néhány hónap múlva lejáró állampapír-befektetését, ha az új Magyar Állampapír Pluszba (MÁP Plusz) fekteti a pénzt. Ezt sikerült kialkudnunk. Megéri, mert a június 3-ától jegyezhető állampapírra már nem kell kamatadót sem fizetni, ráadásul magasabb a kamat – ezzel győzködte olvasónkat az egyik bank tanácsadója.

Hétfőtől, június 3-ától érkezik a már hónapokkal korábban beharangozott új állampapír. A MÁP Plusz 5 éves futamidejű, kamata lépcsős, azaz úgy emelkedik, hogy a magasabb kamat visszamenőleg nem érvényes. Az első félévre 3,5 százalékot, a második félévre 4 százalékot fizet, majd évente 0,5 százalékponttal nő a kamat, így az ötödik évre már 6 százalék. Ha a kamatot kamatfordulókor felveszi a befektető, akkor 4,95 százalékos átlagkamat jön ki. Kamatos kamattal számolva (ekkor a kamatot újra befektetik) a végén 27,35 százalékot kap a megtakarító, azaz 1 millió forintra az állam 5 év múlva 273,5 ezer forint kamatot fizet.

Mi van a futamidővel?

Nem árt többször is hangsúlyozni, hogy hiába változik fél év után majd évente a kamat, ez bizony ötéves állampapír. A forgalmazók – a nyilvános ajánlattétel szerint - folyamatosan jegyeznek rá árfolyamot, tehát elvileg bármikor el lehet adni vagy venni belőle, a kamatfizetés napjától számolva 5 napig pedig 100 százalékos árfolyamon váltható vissza (akár csak maga a kamat is), valójában igenis van likviditási kockázat.

Mint korábban megírtuk, egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy tényleg bármikor vissza tudjuk váltani ezeket az állampapírokat, hogy a pénzünkhöz jussunk. És ehhez még csak államcsőd sem kell. Az Államkincstár vagy a többi forgalmazó ugyanis bármikor dönthet úgy, hogy megváltoztatja a visszaváltási feltételeket, de akár úgy is, hogy egyáltalán nem veszi vissza a már kibocsátott állampapírokat lejáratuk előtt.

Van likviditási kockázat

A nyilvános ajánlattételekben szó van másodpiacról, de lejárat előtti visszaváltási garanciáról nincs. Sőt! „A Magyar Állampapír Plusz államkötvényben a Kibocsátó arra vállal kötelezettséget, hogy lejáratkor annak névértékét és kamatát az értékpapír mindenkori tulajdonosának, illetve birtokosának megfizeti.” És rendre ez a szöveg található a többi lakossági állampapírnál is. Itt a kulcsszó a lejáratkor. Amíg nincs lejárat, nincs kötelezettség sem.

Bár jelenleg „békeidő” van a pénzpiacokon, nem is olyan régen, 2008-ban például még a forgalmazók sem voltak hajlandóak árjegyzést adni az egyébként kötelezően jegyzendő papírokra. Vagy érdemes visszaemlékezni 2011-2012 fordulójára, amikor bőröndben vitték ki sokan a pénzüket külföldre, nehogy véletlenül bennragadjon egy magyar bankszámlán. (Erről az Azénpénzem.hu akkor részletesen beszámolt.)

Fontos hangsúlyozni, hogy a forgalmazás felfüggesztése sem minősülne államcsődnek, hiszen sehol sem vállalt arra kötelezettséget az Államkincstár, hogy mindenkor idő előtt visszaváltja ezeket a sorozatokat. Ezek a papírok békeidőben is korlátozottan likvidek (jelenleg maximum 30 millió forint visszaváltására vállal kötelezettséget a kincstár). Jó eséllyel akkor lesznek teljesen illikvidek, amikor baj lesz a pénz- és tőkepiacokon.

Jön a baj?

Maga a miniszterelnök hangoztatta többször is az elmúlt időszakban, hogy jön a válság, fel kell készülni. Valójában mindenki arra számít, hogy valamilyen válság majd érkezik, és a kormány is különféle akcióterveknek nevezett intézkedésekkel próbálja fenntartani a gazdasági növekedést.

Nagy kérdés, hogy lesz-e akkora és olyan jellegű válság, mint a 2008-as volt, és ha jön, mégis mikor. De ha éppen egy ötéves papírban csücsülünk, és kéne a pénzünk, egyáltalán nem biztos, hogy hozzájutunk. Márpedig ezt is érdemes mérlegelni, amikor egy ötéves papírba szállunk be.

Ezek az állampapírok már nem lesznek

Már az új állampapír beharangozásakor bejelentették, hogy egyszerűsítik a kínálatot. Megszűnik a Féléves Állampapír, ezt a jövő héten már nem lehet jegyezni. Nem lesz Kétéves Állampapír sem – élt két évet -, és megszűnik a valamivel több mint 5 éve útjára indított, pénzpiaci hozamokhoz igazodó kamatozású Bónusz Magyar Állampapír is. Ennek lényegét aligha értették meg a befektetők, pedig a jövőben – majd ha emelkednek a pénzpiaci hozamok – biztos szépen hozna. A már korábban kibocsátott nem is okozott csalódást, főként azoknak az intézményi befektetőknek, akik suttyomban vásároltak belőle (ezt nem tehették volna). Nem véletlenül zárták le annak idején idő előtt a jegyzést, és bocsátottak ki alacsonyabb kamatozásút.

Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint idén március végén a 7500 milliárd forint lakossági állampapírból Kétévesben mindössze 560 milliárd, Bónuszban 460 milliárd, a Félévesben 255 milliárd forint volt. Valójában az MNB adatai szerint a teljes állományból 6018 milliárdnyi van csak lakossági kézben.

Mit lehet jegyezni?

Június 3-ától ugyanakkor a többi állampapírnak is új sorozata jelenik meg, ezek pedig már kamatadómentesek lesznek. A kamatok változatlanok. Lesz tehát Egyéves Magyar Állampapír, Kincstári Takarékjegy (egy- és kétéves is), egyelőre viszont nincs nyoma a Kincstári Takarékjegy Plusznak. Lesz változatlan kamatokkal Prémium Euró Állampapír is. Természetesen a Babakötvény is megmarad eddigi, változatlan formájában. (Ebből nem lesz új sorozat, hiszen az minden évben egyszer jön ki.)

És jönnek a Prémium Magyar Állampapír friss három- és ötéves sorozatai. Ez utóbbiak infláció plusz 1,4, illetve infláció plusz 1,7 százalékot fizetnek (az emelés már tavaly decemberben megvolt). Vagyis a hároméves most 4,2 százalékot, az ötéves 4,5 százalékot fizet. A továbbiakban pedig az inflációtól függ majd.

Bár első ránézésre a vadonatúj Magyar Állampapír Plusz többet ad, hiszen 3 évre átlagosan (nem kamatos kamattal) 4,42 százalékot, 5 évre pedig 4,95 százalékot fizet, a végén egyáltalán nem biztos, hogy ezzel járunk jobban. Emelkedő inflációnál ugyanis simán magasabb kamatok jöhetnek a Prémiumra a következő években, míg az új papír kamata be van égetve.

Az Egyéves esetén pedig azt lehet mérlegelni, hogy az ugyan csak 3 százalékot ad, míg MÁP Plusz 3,75 százalékot, viszont az egyikre biztos megkapom a pénzem egy év múlva a lejáratkor, a másik viszont akkor még nem jár le. Persze ha akkor nem lesz éppen válság, akkor a visszaváltásnál sem lesz gond.

Roham lesz?

Az biztos, hogy nagy érdeklődésre számítanak. A Magyar Államkincstár például június 3-án és 4-én meghosszabbított nyitva tartással, délután 17 óráig várja a megyeszékhelyeken található Állampénztári Irodáiban és a két budapesti kirendeltségén az ügyfeleket. Ráadásul külföldi magánszemélyek is vehetnek az új papírból, nem csak a hazai lakossági befektetők. Elérhető lesz a Magyar Államkincstár és a Magyar Posta kirendeltségein, a lakástakarék-hálózaton keresztül, valamint várhatóan a kereskedelmi bankok fiókjaiban is

Az elmúlt hetekben a megtakarítók jelentősen visszafogták a lakossági állampapír-vásárlásaikat, hiszen meg akarták várni a kamatadó-mentességet. Van tehát egy elhalasztott kereslet, ráadásul a jelenlegi 12 hónapos állampapírpiaci referencia hozamnál (0,21 százalék) mintegy 18-szor többet fizető (3,75 százalékos egy éves kamat) befektetés biztosan nagyon vonzó a lakosság szemében. Már csak azért is, mert gyakorlatilag nincs konkurenciája a mesterségesen alacsonyan tartott pénzpiaci hozamok között ilyen magasra emelt kamatozásnak.

A banki betéti kamatok nulla közelében sínylődnek, a befektetési alapok között pedig gyakorlatilag kinyírták az elmúlt évek legnagyobb sláger termékét, az ingatlanalapokat. Az MNB ajánlása alapján ugyanis a május 15-től létrejövő új ingatlanalapok, illetve a meglévő ingatlanalapok új sorozatú befektetési jegyeit legalább 180 naptári nap után lehet csak visszaváltani. Eddig néhány napos (jellemzően 3 napos) visszaváltási idővel működtek a befektetési alapok, így sokan – tévesen – eddig a likviditási vagy pénzpiaci alapok helyett tették ide a pénzüket. Már az ajánlás megjelenésekor megírtuk, hogy benne lehet a pakliban, hogy ezzel segíti az MNB a lakossági megtakarítások állampapírba terelését.

A Napi.hu a héten arról számolt be, hogy nem dobták piacra a 180 napos visszaváltási idejű befektetési jegyeket az alapkezelők, inkább korlátozták a forgalmazást. Május 15. óta gyakorlatilag nem lehet az ingatlanalapok jegyeit venni. A Bamosz adatai szerint április végén csaknem 1650 milliárd forint volt már az ingatlanalapok vagyona, az idén pedig négy hónap alatt 83,74 milliárd forint friss pénz került a konstrukciókba. Ezek az alapok jelenleg az állampapírok legfőbb konkurenciái. És most egy időre bezártak a friss megtakarítások előtt.