Itt a nagy kibékülés?

Az állam számít a nyugdíjpénztárakra

Fotó: Kovács Tamás, MTI

2016. szeptember 30. A magasabb színvonalú nyugdíjellátáshoz fontos az önkéntes nyugdíjpénztárak kiegészítő szerepe – mondta el Hornung Ágnes (képünkön), a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a pénztárak konferenciáján. Az önkéntes pénztárak gazdasági és társadalmi hatásait a Századvég vizsgálja majd meg. Úgy néz ki, kibékült a szektor és az állam.

Olvasóinktól sokszor kapunk olyan jelzéseket, hogy az önkéntes pénztári befizetéstől visszatartja az aggodalom: az állam előbb-utóbb ellehetetleníti ezt a szektort. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) által rendezett konferencián ennek éppen az ellenkezője derült ki. Hornung Ágnes, az NGM államtitkára (az már önmagában is jelzésértékű, hogy vállalt előadást ezen a rendezvényen) utalt arra, hogy az állami szerepvállalás óhatatlan csökkentésével – az elképzelető változtatásokról itt írtunk – párhuzamosan a kiegészítő rendszereknek, így az önkéntes nyugdíjpénztáraknak nagyobb teret lehet adni. Mint hangsúlyozta: a magasabb színvonalú nyugdíjellátáshoz fontos szerep hárulhat ezekre a kasszákra.

Az államtitkár közös érdeknek nevezte a pénztári szféra további erősödését, az öngondoskodás térnyerését. Hornung Ágnes szerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások mellett szól, hogy rugalmasak, tagi kölcsönt biztosíthatnak, fedezetként használhatóak hitelhez, és kiemelkedő hozamokat értek el. Az egészségpénztárak előnyei között említett az államtitkár, hogy a megelőző jellegű szolgáltatások igénybevételére ösztönzik a tagokat, emellett segítik a magánszféra fehéredését.

Az ÖPOSZ felkérésére a Századvég Gazdaságkutató (aminek kapcsolata közismerten remek a kormányzattal) megvizsgálja majd az önkéntes pénztárak gazdasági és társadalmi hatásait. György László vezető közgazdász a konferencián elmondta, hogy a fokozódó pénzügyi és egészségtudatosság mérsékelheti az állami kiadásokat. Felvetette azt is, hogy érdemes elemezni, vajon az adóteher csökkentése nem járna-e a bevételek növelésével. A közönség egyelőre a későbbi vizsgálat módszertanába kapott betekintést.

Pedig az adótörvényeket már elfogadták, és ebben az önkéntes pénztári munkáltató juttatás adóterhének igen jelentős (több mint 15 százalékpontos) emelése szerepel. (Arról, hogy pontosan miként is néz ki a cafeteria 2017-es átalakítása, részletesen itt írtunk.)

Minden ötödik cég kiveszi a cafeteriából a pénztárakat

Az ÖPOSZ szerint továbbra is szükség lenne arra, hogy a munkáltatók kedvezményes adózás mellett támogathassák az önkéntes nyugdíjpénztári és egészségpénztári tagsággal rendelkező munkavállalók megtakarításait. A szövetség az egyéni kedvezmények megtartása vagy fokozása mellett megfontolandónak tartja, hogy a cafeteriarendszeren kívül hozzon létre a kormányzat közvetlenül a nyugdíj- és egészségcélú, ezen belül az önkéntes pénztári megtakarítások bővülését elősegítő kedvezményt.

Az öngondoskodás szempontjából a szövetség szerint szükség van a tagok megtakarítási hajlandóságának ösztönzésére. Az ÖPOSZ korábbi felmérése szerint a munkavállalók 46 százaléka tervezi, hogy részben vagy teljes mértékben kiegészíti az adóteher növekedése miatt kieső munkáltatói hozzájárulást. Ugyanakkor a nyugdíjpénztári tagok 12 százaléka, az egészségpénztári tagoknak pedig 32 százaléka nem lesz képes fedezni a korábbi munkáltatói hozzájárulást. Váradi Péter, az ÖPOSZ elnökségi tagja, a Prémium pénztárak vezetője elmondta, minden ötödik munkáltató tervezi, hogy a cafeteriás palettáról teljes egészében leveszi az önkéntes pénztárakat, a többieknél viszont majdnem minden harmadik tag inkább mást választ majd. Kalkulációja szerint így a munkáltatói befizetések fele is kieshet.

Ezt támaszthatja alá, hogy a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója, Kandrács Csaba előadásában a pénztári szektor kockázatai között említette, hogy az erősebben munkáltatóhoz kötődő kasszák életképessége is megkérdőjeleződhet a cégek hozzáállásának változása miatt. Rizikó akad még más is. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok száma fogyatkozik, felük (!) pedig nem fizet tagdíjat. Emellett gond az is, hogy míg 2002-ben még 30 ezer 27 év alatti tag volt, mostanra mindössze 5 ezer fő képviseli a fiatalabbakat.

A cafeteria jelenlegi szabályait, adókulcsait itt nézheti meg

Az önkéntes nyugdíjpénztárakról itt tájékozódhat, a friss befizetéseket itt kalkulálhatja

Itt kalkulálhatja, éves befizetése mennyit hoz az egészség- és önsegélyező pénztárakban

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzemfacebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: cafeteria, béren kívüli juttatás, önkéntes pénztár, nyugdíjpénztár, egészségpénztár, ÖPOSZ, konferencia