Hiába várunk a betéti kamatok emelésére

Az állam tízszeres pénzt fizet

2019. március 22. Hiába emelkedik az infláció, a jegybanknak egyelőre eszében sincs kamatot emelnie, és nem is ezzel a lépéssel indít majd, ha eljön a változtatások ideje. A lakossági állampapírok kamatát azonban jócskán megemelte az elmúlt hónapokban az állam, hogy még vonzóbbá tegye a megtakarítást. Az átlagos banki kamat tízszeresét is adja a pénzünkért.

Az elmúlt időszakban sorra emelte az Államadósság Kezelő Központ a lakossági állampapírok kamatát. Az ötéves állampapírt már decemberben magasabb kamatfelárral bocsátotta ki, az azóta átárazódó papír így ma már 4,5 százalékkal kamatozik. Januárban a kétéves papír kamatát emelte meg az ÁKK, februártól a hároméves állampapír is többet fizet, legutóbb pedig a féléves és egyéves állampapíroknak nőtt 0,50 százalékponttal a kamata. Ennek köszönhetően egy évre az állam 3 százalékot ad. (Az állampapírok kamatát a cikk végén táblázatba szedtük.)

Ez valójában több mint tízszerese a bankok lekötött betétre kínált átlagkamatának (0,29 százalék) – legalábbis ez derül ki a MNB statisztikáiból. Éven belül a betéteket egyébként átlagosan 0,21 százalékon köthettük le januárban, éven túli lekötésre pedig 0,76 százalékot fizettek a bankok. Látra szóló betétekre átlagosan 0,03 százalékot kínáltak, bár az ajánlatokat böngészve a többségnél inkább 0,01 százalékot találunk.

Persze az átlagosnál jobb kamatokat is elérhetünk a bankoknál, ha hajlandóak vagyunk mozdulni. (A lekötött betétek kamatait itt kalkulálhatja.) A többség azonban inkább le sem köti a pénzét. Januárban 6090 milliárd forinttal ismét csúcsot döntött látra szóló lakossági betéti állomány. Ehhez még hozzávehetjük a lakosságnál lévő 4625 milliárd forintnyi készpénzállt, ami azt jelenti, hogy több mint tízezermilliárd fekszik parlagon.

Az állam rátenné a kezét

Nem véletlenül emelte tehát meg a kamatokat az állam, hiszen idén 800 milliárd forinttal szeretnék növelni a lakosság kezében lévő állampapír állományt. Bár a január elég sikeres is volt, hiszen 125 milliárddal sikerült 5900 milliárd forintra bővíteni a lakosság kezében lévő állampapír-megtakarítást, a február kevésbé lehetett ennyire látványos. (Ezek a statisztikák még nem állnak rendelkezésre.) A lakossági állampapírok kamatának február végi emelése azonban erre lehetett válasz. Hiszen a legnépszerűbbeknél (féléves és egyéves) láthattuk a 0,50 százalékpontos emelést. Míg januárban a kétéves kamata 0,25 százalékponttal nőtt.

Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója a már korábban beharangozott nyugdíjkötvény mellett újabb ötlettel rukkolt elő a Portfolio tegnapi konferenciáján. Egy új, kedvezményes kisbefektetői számlacsomagon gondolkodik az ÁKK, amit a bankokkal közösen dolgoznának ki. Ez egy állampapír-befektetéssel egybekötött kedvező feltételű számlacsomag lenne, amit havonta rendszeres (10-40 ezer forint) összeg állampapírba fektetése esetén lehetne igénybe venni.

Barcza elmondta: februárban egyébként 200 milliárd forinttal csökkent a lakossági állampapír állomány, ami az ÁKK visszavásárlásainak volt köszönhető. Statisztikáikból egyébként ez látszik is, hiszen a január végi 7543 milliárd forintról 7330 milliárdra csökkent ez az állomány. A vezérigazgató szerint ezzel tovább nő a háztartások kezében lévő befektetések aránya a lakossági állampapírokon belül.

Az MNB nem emel

A nyugdíjkötvényről azonban nem tudhattunk meg újat. Még a kamat sem tisztázódott az elmúlt hónapokban, hiszen továbbra is csak infláció plusz 1,7-3 százalék közötti mértékről beszélnek. Barcza szerint várhatóan lassú lesz az állomány felépülése, mert az emberek a hosszú távú befektetésekkel óvatosabban bánnak.

Az állam persze mindent elkövet, hogy magához édesgesse a parlagon heverő pénzünket. A piacinál jóval magasabb kamatok mellett olcsóbb lett az államkincstárhoz utalni, sőt az ott vezetett számlák januárban még kedvezőbbek lettek. Ráadásul júniustól kamatadó sem terhelné az állampapírokat, és a lakástakarékok is beszállnának az állampapírok értékesítésébe.

A bankok továbbra sem lesznek nagy versenytársak, hiszen kamatemelés nem várható. Az MNB egyelőre nem változtat az alapkamaton, hiába emelkedik az infláció. Mint látható, a gyakorlatilag nulla kamat mellett is hatalmas vagyonokat tartunk a bankoknál, versenyezniük tehát nem kell a pénzünkért. Pusztán a számok alapján mindenkinek rohannia kellene, és állampapírba tenni a pénzét. A lakosság mégis nagyon lassan mozdul. Sokan vannak olyanok is, akik nem szívesen adják az államnak a pénzüket. Kérdés, hogy vajon az állami kamatemelés meghozza-e a megtakarítók kedvét.

A betéti kamatokat (forint, euró, dollár, svájci frank) itt kalkulálhatja. 

A tartós betéti számlákra kínált friss kamatokat itt találja.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Top ajánlatok 5 millió forintra 

Bank 3 hónapraBank 4 hónapraBank6 hónapraBank12 hónapra
Gránit1,00%Gránit1,00%Gránit1,20%Gránit 1,40%
Budapest0,20%Budapest*0,90%Budapest0,10%Budapest0,50%
MKB0,10%OTP*0,30%MKB0,10%Budapest 0,15%
Unicredit0,10%Budapest0,10%CIB0,03%MKB0,10%
*A bankba érkező új pénzre   Forrás: Azénpénzem.hu kalkulátor a banki hirdetmények alapján

Jelenlegi lakossági állampapír kamatok

Állampapír neveFutamidőÉves kamatÉves kamat számítása
Bónusz Magyar Állampapír 2028/O9 év3,02%12 hónapos Dkj hozam + 3,00% 
Bónusz Magyar Állampapír 2024/P5 év2,77%12 hónapos Dkj hozam + 2,75% 
Bónusz Magyar Állampapír 2022/P3 év2,27%12 hónapos Dkj hozam + 2,25% 
Prémium Magyar Állampapír 2024/I5 év4,50%Infláció + 1,7%  2019. febr. 21.
Prémium Magyar Állampapír 2022/K3 év4,20%Infláció + 1,4%   2019. január 29.
Kétéves Állampapír 2021/H12 év3,25%2019. január 2.
Egyéves Magyar Állampapír1 év3,00%2019. február 25-től
Féléves Magyar Állampapír6 hónap2,50%2019. február 25-től
Kincstári Takarékjegy Plusz1 év2,50%2018. július 30-tól
Kincstári Takarékjegy1 év2,25%2018. július 30-tól
Kincstári Takarékjegy II. 2 év2,75%2018. július 30-tól
Forrás: Azénpénzem.hu gyűjtés az allampapir.hu alapján 

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok

Most okozzák a kátyúk a legtöbb balesetet
2020. január 23. A kátyú okozta károk 60-70 százaléka jellemzően az első negyedévben történik a kátyúbiztosítást kínáló társaságok tapasztalatai szerint. Az ilyen jellegű balesetek minden autósnak potenciális kockázatot jelentenek, ezért a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) szerint érdemes biztosítással felkészülni a váratlan esetekre.


A téli fagyok súlyosan meg tudják rongálni a közutakat, ezért most kezdődik csak az igazi „kátyúszezon”. Az úthibák javítása általában tavasszal kezdődik meg, gyakran nyár elejéig is elhúzódik, addig viszont számtalan autót tesznek tönkre minden évben.

A kátyúk okozta leggyakoribb kár a defekt, illetve a felni sérülése, de előfordul futómű-károsodás is sőt, akár balesetet, személyi sérülést is okozhat a kátyú. Az átlagos kárösszeg pár tízezer forint, azonban a futóműben okozott kár akár a többszázezret is elérheti – áll a MABISZ közleményében.

Bizonyíték kell

Fontos tudni, hogy bár az utak állapotáért az út fenntartója felel, azonban a káreseményt mindig a kárt szenvedett autósnak kell bizonyítania. A kátyús balesetekhez akkor is érdemes rendőrt hívni, ha nem történt személyi sérülés, mivel a hatósági jegyzőkönyv fontos dokumentum lehet a bizonyítási eljárás során. Az esetet mindig alaposan dokumentáljuk: készüljön több irányból is fénykép a kátyúról, az autóról, a helyszínről és jól láthatóan a keletkezett sérülésről. Ha a balesetet más is látta, érdemes feljegyezni a tanú vagy tanúk elérhetőségét.

A bejelentéssel a károsultnak a közút fenntartójához kell fordulnia. A bejelentésnél közölni kell az esemény idejét, pontos helyét, valamint, hogy milyen körülmények között történt a baleset. A bejelentéshez csatolni kell a helyszínen készült hatósági jegyzőkönyvet, valamint a fényképfelvételeket, tanúnyilatkozatokat, továbbá – amennyiben rendelkezik vele – a kár összegét igazoló javítási számlát. A kár pontos összegének tanúsításához feltétlenül kérjünk számlát a gépjármű javítási munkálatairól, és őrizzük is meg a procedúra befejezéséig, továbbá érdemes lehet az esetlegesen kicserélt alkatrészeket is megtartani.

Ha több gépjármű is károsodott, azokat külön-külön is be kell jelenteni, az autók sérüléseit ugyanis egyenként számolják el. Személyi sérülés esetén az orvosi dokumentációt is be kell mutatni. A bejelentéshez ne felejtsük el csatolni a forgalmi engedélyről készített másolatot! Szükség esetén hiánypótlásra is felszólíthatják a bejelentőt, ezért érdemes e-mail címünket is megadni.

A biztosítónak is kell a bizonyíték

Kátyúkár biztosítás esetén nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt. A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Kátyúbiztosítást jelenleg önállóan, illetve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) vagy casco mellé kiegészítő biztosításként köthetnek az autósok, akár évi 2-3 ezer forintért. A kátyúkár biztosítást az hívta életre, hogy az ilyen károk átlagos összege 20 ezer forint körüli, a casco biztosítások önrésze pedig ettől jellemzően magasabb.

ÚtszakaszKezelőBejelentés

Településeket összekötő utak, autópályákMagyar Közút Zrt.elektronikusan (https://internet.kozut.hu/ugyfelszolgalat/karigeny-bejelentes/gepjarmu-kar/); postai úton (Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kárigénykezelő osztály, 1024 Budapest, Fényes Elek u. 7-13.); e-mailen: karigenykezeles@kozut.hu
Lakott területen belüli útszakaszokilletékes önkormányzatszemélyesen; e-mailen
Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalaiBudapest Közút Zrt.személyesen az ügyfélszolgálaton (Budapest, XI. kerület, Bánk bán utca 8-12.); e-mailen a karrendezes@budapestkozut.hu címen, kitöltött "Kátyúkár bejelentő lap" csatolásával
Egyes biztosítóknál létezik olyan szolgáltatás is, amely a kár – meghatározott limitig történő – megtérítése mellett egyfajta jogsegély-szolgáltatást is nyújt, eljár az út kezelőjénél a biztosítási limitet meghaladó kártérítés megfizetése ügyében.