A tévéközvetítési jogok jelentik a legnagyobb tételt
2021. június 23.
A mai, Németország elleni meccs már – mivel egy ezen esetleg elért győzelem egyben a továbbjutást is jelentheti - a siker öröme mellett pénzben is minden eddiginél többet érhet. Az MLSZ egyébként az idén 27,4 milliárd forint bevétellel számol.
Ahogy öt évvel ezelőtt, amikor a magyar válogatott továbbjutott az Európa Bajnokság (EB) csoportmérkőzésein, úgy most, a világbajnok francia csapattal szemben elért, szenzációszámba menő döntetlen után is sokak számára megkeserítette az ünneplést az a gondolat, hogy mibe kerül ez az országnak. Most is elhangzott, hogy azt a pénzt hasznosabb lett volna az egészségügyre vagy az oktatásra költeni.
Azt kevesen vitatják, hogy az évezredforduló első évtizedének végén a magyar sport, ezen belül a futball infrastruktúrája megújításra szorult, az elmúlt évtized mértéktelennek tűnő stadionépítési láza, ami tíz- és százmilliárdokat vitt el más, sürgősebbnek tűnő feladatok elől, azonban sokak számára különösen irritáló volt.
Az elért futballsikerek az igazi nagyokkal szemben még korántsem nevezhetők igazán átütőnek, sokaknak szereztek mégis valódi örömöt (még ha helyenként kisérték is riasztó jelenségek). Vita tárgya lehet az is, hogy a focira költött (szórt?) extra pénzeknek – annak is, ami a stadionokra ment, de például a focisták extra fizetésének is - mekkora része van bennük. Különös tekintettel arra, hogy az EB-re nevezett válogatott 26-os keretéből 13-an nem a hazai bajnokságban játszanak.
Az efölötti vitát meghagyjuk a sport szakértőinek, az viszont bizonyos, hogy az EB-részvétel önmagában inkább hozza, mint viszi a pénzt, és a versenyek során minél magasabbra jut a magyar csapat annál többet.
A Magyar Labdarugó Szövetség (MLSZ) 2020-ra, az EB eredeti évére (transzferek nélkül) 25,1 milliárd forintnál valamivel több bevételt tervezett. A koronavírus-járvány persze a szövetséget is sújtotta, abban az évben ténylegesen jóval kevesebbet, mindössze 21,1 milliárd forintot könyvelhettek el. Nem meglepő módon például a jegyértékesítési bevételek zuhantak meg, a tervezett 586 millió forintból mindössze 154,7 millió forint jött be. A nemzetközi szövetségek, az UEFA és a FIFA abban az évben közel kétmilliárd forintnyi támogatást nyújtottak különféle fejlesztésekre, ezen belül a FIFA-tól kifejezetten a Covid miatt 230 millió forint érkezett.
Az EB-re való kijutás csak 2020. november 12-én, az Izland elleni győzelemmel dőlt el. A 2020-as bevételi terv így a kijutásért kapott támogatást még nem tartalmazhatta, végül azonban már pusztán ezért 951 millió forintot kasszírozhatott a szövetség. Az MLSZ idén 27,4 milliárd forint bevétellel számol. A FIFA-tól és az UEFA-tól érkező 3,2 milliárdnyi fejlesztési támogatás mellett újabb közel 2,4 milliárd forint érkezik az európai szövetségtől az EB-re való kijutásért. Ezt fejeli meg még 1,6 milliárd rendezési támogatás.
A várható bevételek egyik legnagyobb tételét a tévéközvetítési jogok jelentik. Ezek fölött azonban nem az MLSZ rendelkezik, hanem az UEFA. A jogokat a szövetség központilag értékesíti, és osztja le a nemzeti szövetségeknek. Az MLSZ éves terve szerint ebből 1,1 milliárd forint várható.
Lehet mondani, hogy további jelentős összegek vannak a válogatott játékosainak kezében, pontosabban szólva a lábában. Az UEFA sosem látott összegekkel díjazza a csapatokat. A csoportkörben játszott mérkőzések győzteseinek 1,5 millió euró (körülbelül 530 millió forint) jár. Ennyit még nem sikerült zsebre tennünk, a franciákkal szemben elért döntetlen viszont már hozott 750 000-et. A mai, Németország elleni meccs már – mivel egy ezen esetleg elért győzelem egyben a továbbjutást is jelentheti - a siker öröme mellett pénzben is minden eddiginél többet érhet: a győzelemért járó újabb 1,5 millió mellett a nyolcaddöntőben már a részvételért is 2 millió euró (mintegy 706 millió forint) jár.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: foci, labdarúgás, EB, MLSZ, UEFA, pénz
Az EB-részvétel inkább hozza, mint viszi a pénzt
Ez a rúgás 750 ezer eurót ért
Fotó: Illyés Tibor, MTI
Fotó: Illyés Tibor, MTI
Ahogy öt évvel ezelőtt, amikor a magyar válogatott továbbjutott az Európa Bajnokság (EB) csoportmérkőzésein, úgy most, a világbajnok francia csapattal szemben elért, szenzációszámba menő döntetlen után is sokak számára megkeserítette az ünneplést az a gondolat, hogy mibe kerül ez az országnak. Most is elhangzott, hogy azt a pénzt hasznosabb lett volna az egészségügyre vagy az oktatásra költeni.
Azt kevesen vitatják, hogy az évezredforduló első évtizedének végén a magyar sport, ezen belül a futball infrastruktúrája megújításra szorult, az elmúlt évtized mértéktelennek tűnő stadionépítési láza, ami tíz- és százmilliárdokat vitt el más, sürgősebbnek tűnő feladatok elől, azonban sokak számára különösen irritáló volt.
Vitázni azért bőven lehet min
Az elért futballsikerek az igazi nagyokkal szemben még korántsem nevezhetők igazán átütőnek, sokaknak szereztek mégis valódi örömöt (még ha helyenként kisérték is riasztó jelenségek). Vita tárgya lehet az is, hogy a focira költött (szórt?) extra pénzeknek – annak is, ami a stadionokra ment, de például a focisták extra fizetésének is - mekkora része van bennük. Különös tekintettel arra, hogy az EB-re nevezett válogatott 26-os keretéből 13-an nem a hazai bajnokságban játszanak.
Az efölötti vitát meghagyjuk a sport szakértőinek, az viszont bizonyos, hogy az EB-részvétel önmagában inkább hozza, mint viszi a pénzt, és a versenyek során minél magasabbra jut a magyar csapat annál többet.
Ezek a forintos részletek
A Magyar Labdarugó Szövetség (MLSZ) 2020-ra, az EB eredeti évére (transzferek nélkül) 25,1 milliárd forintnál valamivel több bevételt tervezett. A koronavírus-járvány persze a szövetséget is sújtotta, abban az évben ténylegesen jóval kevesebbet, mindössze 21,1 milliárd forintot könyvelhettek el. Nem meglepő módon például a jegyértékesítési bevételek zuhantak meg, a tervezett 586 millió forintból mindössze 154,7 millió forint jött be. A nemzetközi szövetségek, az UEFA és a FIFA abban az évben közel kétmilliárd forintnyi támogatást nyújtottak különféle fejlesztésekre, ezen belül a FIFA-tól kifejezetten a Covid miatt 230 millió forint érkezett.
Az EB-re való kijutás csak 2020. november 12-én, az Izland elleni győzelemmel dőlt el. A 2020-as bevételi terv így a kijutásért kapott támogatást még nem tartalmazhatta, végül azonban már pusztán ezért 951 millió forintot kasszírozhatott a szövetség. Az MLSZ idén 27,4 milliárd forint bevétellel számol. A FIFA-tól és az UEFA-tól érkező 3,2 milliárdnyi fejlesztési támogatás mellett újabb közel 2,4 milliárd forint érkezik az európai szövetségtől az EB-re való kijutásért. Ezt fejeli meg még 1,6 milliárd rendezési támogatás.
A várható bevételek egyik legnagyobb tételét a tévéközvetítési jogok jelentik. Ezek fölött azonban nem az MLSZ rendelkezik, hanem az UEFA. A jogokat a szövetség központilag értékesíti, és osztja le a nemzeti szövetségeknek. Az MLSZ éves terve szerint ebből 1,1 milliárd forint várható.
Lehet mondani, hogy további jelentős összegek vannak a válogatott játékosainak kezében, pontosabban szólva a lábában. Az UEFA sosem látott összegekkel díjazza a csapatokat. A csoportkörben játszott mérkőzések győzteseinek 1,5 millió euró (körülbelül 530 millió forint) jár. Ennyit még nem sikerült zsebre tennünk, a franciákkal szemben elért döntetlen viszont már hozott 750 000-et. A mai, Németország elleni meccs már – mivel egy ezen esetleg elért győzelem egyben a továbbjutást is jelentheti - a siker öröme mellett pénzben is minden eddiginél többet érhet: a győzelemért járó újabb 1,5 millió mellett a nyolcaddöntőben már a részvételért is 2 millió euró (mintegy 706 millió forint) jár.
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: foci, labdarúgás, EB, MLSZ, UEFA, pénz
