Nem várhatóak befektetésösztönző lépések

Az egész világot érinti, hogy befékezett a kínai gazdaság

Sanghaj
Fotó: Pixabay

2023. június 20. Az elemzők sorra csökkentik előrejelzéseiket a kínai gazdaság idei és jövő évi növekedésére. Kifulladóban a Covid utáni fellendülés, hosszú távú gondok a termelésben, politikai feszültségek az USA-val. Merre tart a világ második legnagyobb gazdasága?

Érdekesen és egyelőre eléggé kiszámíthatatlanul alakul a kínai gazdaság a Covid-járvány után. Mint minden országban, a távol-keleti óriás államban is egyszeri és gyors növekedést okozott az, amikor feloldották a járványügyi korlátozásokat. Ez a feloldás egyébként a nagyon sokáig Zéró Covid politikát erőltető Kínában következett be a legkésőbb, így 2023 elején még abban bíztak az elemzők, hogy a lezárások eltörlését követően idén egész évben erős növekedés lesz a jellemző.

Múlt hét végén azonban több adat jelent meg ami rácáfolt az optimista várakozásokra. Az ipari termelés májusban alig 3,5 százalékkal nőtt (szemben az áprilisi 5,6 százalékkal) és a belső fogyasztói bizalom egyik legfontosabb mérőszámának tartott belföldi kiskereskedelmi értékesítés is csupán 12,7 százalékkal növekedett, erős visszaesést mutatva az egy hónappal azelőtti 18,4 százalékhoz képest.

A kínai központi bank már aznap csökkentette az egy éves hiteleinek a kamatlábát, és kilátásba helyezte, hogy a következő ülésén dönteni fog az irányadó fő kamatlábainak csökkentéséről is. Az állami híradások szerint a kínai kormány pénteken ülésezett, hogy megvitassa milyen gazdaságélénkítő lépéseket tehetnének. Ugyanakkor elemzők arra mutatnak rá, hogy a kínai cégek már eleve erős eladósodottsági szintje miatt nem várható, hogy további befektetésösztönző lépéseket hozzon a kormányzat, legfeljebb a lakossági fogyasztást erősítő intézkedések várhatóak.

Az új adatok fényében a nyugati bankházak sorra csökkentik várakozásaikat a kínai gazdaság idei várható teljesítményét illetően.

Mekkora lesz a kinai gazdaság növekedés?

*Bank neve*	*Új előrejelzés 2023-ra*	*Korábbi előrejelzés 2023-ra*
Nomura	5,1%	5,5%
UBS	5,2%	5,7%
Standard Chartered	5,4%	5,8%
Bank of America	5,7%	6,3%
Goldman Sachs	5,4%	6,0%

Forrás: Reuters

Demográfia, termelés és politikai feszültség

Minden jel szerint több tényező együttesen hátráltatja a kínai gazdaság gyors fejlődését. Először is hozzá kell szoknunk, hogy Kína demográfiai problémával küzd: nem elég, hogy immáron India a világ legnépesebb országa, de a kínai trend egyértelműen csökkenő, amit a korábbi évtizedek egygyermekes politikájának a következménye.

Ezzel egyidőben most azzal szembesül a kínai feldolgozóipar, hogy komoly versenytársakat kapott Ázsiából, ahol több az elérhető fiatal munkás és gyorsabban alkalmazkodnak az új kihívásokhoz. Kínai egyetemi kutatók szerint a kínai termelő vállalatok egy harmada veszélyben lehet, ahol eddig elavult technológiával dolgoztak, és csupán a nagy létszámban elérhető nagyon olcsó munkaerő révén tudtak profitot termelni. Ezeknek a cégeknek a modernizációja kérdéses és mindenképpen nehézségekkel járó folyamat lesz.

Mélyponton a kínai-amerikai viszony

Mindez a gazdasági lassulás egy szokatlanul éles politikai helyzetben történik, amikor a kínai-amerikai viszony több éves mélyponton van. Bár a kínai állami média főleg a tajvani helyzetet emeli ki, mint a feszültség forrását, de az amerikai elemzők szerint az USA ennél azért jóval több ponton lát konfliktust. Említik például a Trump elnök által indított kereskedelmi háborút, a kínai chipgyártók elleni intézkedéseket, akárcsak az emberi jogok helyzetét Kínában, és természetesen Kína szerepe Oroszország ukrajnai háborújában is aggodalomra ad okot Washingtonban.

A feszültség mértékére jellemző, hogy a Reuter beszámolója szerint a japán bankfelügyeleti hatóság megkérte a szigetország három óriásbankját, a Mitsubishi, a Sumitomo és a Mizuho pénzügyi csoportokat, hogy készítsenek felmérést, mekkora kitettséget jelentene számukra, ha Amerika ahhoz hasonló szankciókat vezetne be Kína ellen, mint amilyeneket Oroszország ellen rendeltek el. A három óriásbank együtt összesen 6.500 milliárd dolláros mérlegfőösszeggel rendelkezik és kitettségük Kína iránt csupán 64 milliárd dollár lenne, de az óvatos japán hatóság ennek ellenére azt kérte tőlük májusban, hogy világítsák át a helyzetüket és mérjék fel a lehetőségeiket.

Ebben a környezetben ezért különösen jó hír most, hogy hétfőn Pekingben tárgyalt az amerikai külügyminiszter, sok hónapos/éves kihagyás után magas rangú párbeszédre adva lehetőséget. Anthony Blinken még Xi elnökkel is találkozott, és bár hivatalosan nem történt nagy áttörés a megbeszéléseken, de a politikai feszültség talán csökkenhet kissé a jövőben. A kínai gazdaság fontos időszak előtt áll, és számunkra sem érdektelen, hogy merre mozdul a távol-keleti óriás: az olaj ára például 1 százalékot esett annak hírére, hogy lassult a gazdaság növekedése.

Szerző: Szepesi László
Címkék: Kína, USA, gazdaság, növekedés, előrejelzés, fellendülés, ipar