Gyors lépéseket sürget a szakma

Az építőipar mentheti meg a gazdaságot?

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2018. április 20. Jelentős építési-beruházási vonzatú gazdaságfejlesztésre van szükség 2020-ig, ha el akarjuk kerülni, hogy az európai uniós támogatások várható csökkenése komoly gazdasági gondokat okozzon Magyarországon – ezzel is érvel az építőipari szakma az ágazat problémáinak megoldását sürgető javaslatcsomagjában.

Többek között a 2019-2020. évekre „kitekintő költségvetés” mielőbbi elfogadását javasolja a kormánynak az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), ami adó-, járulékfizetési és egyéb szabályozási előreláthatóságot is jelent a vállalkozások számára. Az építőipar problémáinak megoldására az ÉVOSZ 75 pontos javaslatot dolgozott ki, ebben részben a kormánytól, részben a szakmától várja a megoldásokat.

Ez azért is fontos, mert a jelenlegi, 2014-ben indult hétéves pénzügyi ciklus első három évében a Magyarország részére járó forrásokat – elsősorban a pályázatok és a projektek előkészítésének időszükséglete miatt - időarányosan nem lehetett lehívni, ezért estek vissza 2016-ban az állami és önkormányzati megrendelések. A visszaesés az út- és vasútépítés, az infrastrukturális beruházások, közműfejlesztések területén drámai volt.

A 2016-os drasztikus, több mint 15 százalékos visszaesés után a hazai építőipar teljesítménye 2017-ben 29,8 százalékkal 2494 milliárd forintra bővült. Ez a robbanásszerű növekedés annak volt köszönhető, hogy végre rendelkezésre álltak az európai uniós források. Ugyanakkor ilyen kilengéseket egy ágazat sem tud követni, komoly feszültségeket szül – hangsúlyozta portálunknak Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Súlyos gondot okoz és irreális költségeket eredményez a vállalkozási aktivitás gyors csökkentésének vagy bővítésének piaci elvárása. A munkaellátottság gyors csökkenésével vállalkozások szűnnek meg, értékes szakmai műhelyek mennek tönkre, a hirtelen jött piaci lehetőség pedig erőforrásszűkében éri a vállalkozásokat. Ez a probléma a munkaerő rendelkezésre állását is negatívan befolyásolja.

A 2017. év végén a fizetőképes kereslet és a rendelkezésre álló kapacitás között már mintegy 600 milliárd forintos olló mutatkozott 2018-ra, így egyértelművé vált, hogy az ágazat kapacitásbővítése és hatékonyságának gyors javítása érdekében azonnal intézkedésekre van szükség a vállalkozási szektor és a kormányzat részéről egyaránt.

Egyenletes pénzfelhasználás

Fontos lenne az építési-beruházási célra felhasznált uniós források egyenletes felhasználása, 2018-2020 között a kormányzati építési-beruházási közbeszerzések alaposabb előkészítése, és előkészítésének felgyorsítása, az ajánlatkérések további meghirdetése és a projektmegvalósítások vállalkozásba adása.

Az ÉVOSZ sürgeti azt is, hogy mielőbb kidolgozzák az építési ágazatot 2020. után is növekedési pályán tartó hosszú- és középtávú kormányprogramokat, így például a 800 ezer lakás érintő panelprogramot, a 360 ezer üres lakás rekonstrukciós programját, a modern falvak programot, az ivóvíz- és csatornarendszerek rekonstrukcióját, az M0 körgyűrű bezárását vagy a nagyvárosi közlekedést segítő infrastruktúra programot.

Finanszírozási gondok

Az építési vállalkozók nagy többsége saját erőből többnyire nem tudja folyamatosan előfinanszírozni a munkáját, sok esetben a cég „adminisztratív” működését sem. A mikro- és kisvállalkozásoknak csak töredékrésze hitelképes. A finanszírozási problémákat felerősítik a hosszú alvállalkozói láncok késedelmes kifizetései, főleg a mikro- és kkv-szektorban.

Bár a lánctartozás mértéke 2015-2017 között jelentősen csökkent, de továbbra is magas: becslések szerint 2017-ben elérte a 150 milliárd forintot. Ennek fele valószínűleg sohasem lesz kifizetve, mert mögötte az adós eltűnt, tönkrement, illetve a 3-5 évig elhúzódó gazdasági perek lezártáig újabb cégmegszűnések lehetetlenítik el az összegek megfizetését. A benyújtott vállalkozói számlák 20 százaléka továbbra sincs időre kifizetve, 5 százaléka pedig lánctartozásba kerül.

Ezért rendkívül fontosak a fizetési biztosítékok, így például az elvégzett munkán alapuló díjkövetelés mértékéig megengedő jelzálogjog-bejegyzési lehetőség, vagy hogy fizetési késedelem esetén ténylegesen érvényt szerezzenek a jegybanki alapkamat plusz 8 százalékos késedelmi kamatnak. Ezt most a megrendelői fölény miatt nem merik a cégek elkérni. Fontos lenne a kockázatos áron történő szerződéskötés tilalmának betartása is.

Maradjon az 5 százalék az új építésű lakásoknál!

A javaslat szerint koncentráltabban, egyszerűbb irányítási struktúrában kellene a lakásügyekkel foglalkozni. Az ÉVOSZ állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és elindítását javasolja. A szakszövetség úgy véli, hogy a kormány által indított lakásépítési, lakástámogatási programok csak akkor hatásosak, ha hosszú, legalább 8-10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögöttük. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató támogatási érdekeltsége, a banki érdekeltség és a költségvetés teherbíró képessége. A programoknak az első új és használt lakás megszerzésére és a meglévők energiatakarékossági és hőszigetelési problémáinak megoldására kell irányulniuk.

Az ÉVOSZ szerint fontos lenne, hogy az 5 százalékos áfa 2019. december 31. után is fennmaradjon az új építésű lakások piacán, valamint a forgalmi adó visszatérítésére is lehetőség legyen. Koji portálunknak kifejtette: a 2020. utáni időszakra készülő uniós ajánlások engedékenyebbek, nagyobb játékteret engednek a nemzeti kormányoknak a forgalmi adókban, így lehetővé válna az 5 százalék fennmaradása.

Iszonyú a munkaerőhiány

Az ÉVOSZ legutóbbi felméréséből is az derült ki, hogy minden szakmából hiány van már az építőiparban, és ez olyan súlyos gond, hogy ez vált a cégek működésének legfőbb akadályává. Ezzel és a foglalkoztatással kapcsolatban is számos javaslatot megfogalmazott a szakma.

AZ ÉVOSZ azért küldik el most a javaslatait, hogy az új gazdaságpolitikai stratégia kialakításánal azokat figyelembe lehessen venni – mondta az ÉVOSZ elnöke az Azénpénzem.hu-nak. Már csak azért is, mert multiplikátor hatása miatt az építőipar teljesítménye nagymértékben befolyásolja a teljes gazdaság alakulását. Magyarországon az építési-beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi megrendelésekre – erőteljesen függ az uniós forrásoktól. Az ide érkező EU-támogatások 2020. utáni várható csökkenése, illetve átstrukturálódása csak akkor nem idéz elő komoly gazdasági gondokat, ha a jelenlegi pénzügyi ciklus beruházásai meghatározóan bevételtermelő projekteket tartalmaznak, és megerősítik a gazdaságot, a vállalkozásokat. Ez a 2018-20-as években csak jelentős építési-beruházási vonzatú gazdaságfejlesztéssel érhető el.

Nézze meg karikatúránkat is!

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: építőipar, ÉVOSZ, szakmunkás, lakás, ingatlan, bérek