A külföldi cégek helyett a hazai vállalkozásokat kellene támogatni

Az építőiparban minden harmadik ember hiányzik

2017. augusztus 15. A kereskedelemben minden ötödik, a szolgáltatóknál minden negyedik, az építőiparban pedig minden harmadik dolgozó hiányzik – derült ki egy felmérésből. Ahhoz viszont, hogy a kisebb cégek valóban fel tudják tölteni a szükséges létszámot, kellene némi támogatás.

Alighanem fényt derített a GKI a sokak által emlegetett ellentmondásra: miközben egyre kínzóbb a munkaerőhiány, a cégek valahogy még sem sietnek javítani a helyzeten. A kutatók az idén tavasszal 1081 vállalatot kérdezett meg arról, hogy milyen mértékű munkaerőhiány van náluk. Azt is tudakolták, hogy mi kellene ahhoz, hogy képesek is legyenek a szükséges új dolgozók felvételére.

A cégek összesen majdnem 120 ezer főt tudtak volna azonnal felvenni. Mint a GKI megállapította: arányosan a kisvállalatokat sújtja leginkább a munkaerőhiány, átlagos létszámuk 23 százalékával tudták volna bővíteni a céget. Az egyre nagyobb vállalatok felé haladva ez az arány csökken, a 250 fő feletti cégek csupán a munkavállalók 6 százalékát hiányolták.

A magyar vállalatok átmeneti munkahelyteremtő támogatása – állítja a GKI – a munkaerőhiányt hatékonyabban tudná enyhíteni, ami „két vizes VB vagy másfél Puskás Ferenc Stadion árából kijönne”.

Az egyes ágazatok között azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Az építőiparban minden harmadik ember hiányzik, az üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalatok létszámuk negyedét, míg a kereskedelemben dolgozók ötödét fel tudnák felvenni. Területi megoszlás alapján meglepő módon leginkább a kelet-magyarországi megyék szembesülnek jelentősebb munkaerőhiánnyal. Ez a kutatók szerint részben a munkaerő-elvándorlás következménye lehet.

A vállalatok új munkavállalónként átlagosan 2,2 millió forint segítséget igényeltek volna. Ez azt jelenti – magyarázta a GKI –, hogy egy kisebb (a minimálbér egyéves költségétől elmaradó) összeg is jelentős segítség lenne számukra. Az igényelt támogatások átlaga ágazaton belül és ágazatok között sem mutatott számottevő különbséget, az a 2,2 és 2,6 millió forint közötti sávban mozgott.

A kormány a GKI kalkulációja szerint a külföldi vállalatokat az elmúlt években jelentős állami támogatással vonzotta be, egy új munkahelyre esetenként átlagosan 15-40 millió forint jutott. Az uniós támogatások esetében átlagosan 17 millió forint eredményezett egy munkahelyet 2007-2015 között. A nagy multinacionális cégek pedig 3 év alatt 80 milliárd forint állami támogatást kaptak munkahelyteremtésre. A kutatók úgy vélik, hogy – mint az előbbi adatok is mutatják –, az eddiginél hatékonyabban is megoldható lenne a foglalkoztatás növelése.

Szerző: Az Én Pénzem
Címkék: munkaerő, foglalkoztatás, mnkaerőhiány, GKI, munkahelyteremtő támogatás

Kapcsolódó anyagok

További kapcsolódó anyagok

2017.10.05 - Kimutatták, tényleg hátrányban vannak az idősebb álláskeresők

2017.07.13 - Ennyivel nőttek valójában a bérek!

2017.07.04 - Kimutatták, tényleg a szegényebbek kárára híznak a gazdagok

2017.06.14 - Rengeteg dolgozót venne fel a Budapest Bank

2017.06.12 - Minden hetedik magyar munkást vesznek palira

2017.05.10 - Sajátosan dolgoztatná a nyugdíjasokat a kormány

2017.01.03 - Felmérték, ennyire kínzó a munkaerőhiány

LEGRFRISSEBB CIKKEK

Kiderült, 200 milliárdot kapnak novemberben a nyugdíjasok
2023. szeptember 25. A kormány az egyszámjegyű inflációt október helyett csak novemberre, illetve decemberre várja. Az éves pénzromlás üteme így az Azénpénzem.hu számításai szerint 18,1 százalék lehet. A nyugdíjas infláció azonban ezt meghaladhatja, így – mint a bejelentés már elhangzott – novemberben 200 milliárdot kapnak kiegészítésként a nyugdíjasok.

Matolcsy kalandor gazdaságpolitikával vádolta a kormányt
2023. szeptember 22. Úgy tűnik, a jegybank elnöke, Matolcsy György ismét hisz a közgazdaságtani alapvetéseknek, amire többször finoman gúnyolódva fel is hívta a figyelmet Varga Mihály, pénzügyminiszter. A Közgazdász-vándorgyűlésen a kormányzati hibákat Matolcsytól, a jegybankiakat pedig Vargától hallhattuk.

Pesszimistábbak lettek a fogyasztói és az üzleti várakozások
2023. szeptember 25. Szeptemberben a fogyasztói az és üzleti várakozások is romlottak valamelyest, a GKI konjunktúraindexe szűk 2 ponttal csökkent augusztushoz képest. Az első őszi hónapban a cégek viszonylag kedvező foglalkoztatási várakozásai érdemben nem változtak augusztushoz képest, de az áremelési szándékok kicsit erősödtek. A lakosság saját pénzügyi helyzetének romlására számít.

A Spar ellen 1600 fogyasztóvédelmi eljárást indítottak
2023. szeptember 24. Miközben a hazai árak száguldását jórészt az állami beavatkozás és a beszállítók okozták, a nagy láncokat folyamatosan zaklatják a hatóságot – derült ki Heiszler Gabriella, a Spar elnök-ügyvezetője szavaiból. Mint elmondta: jelenleg a Spar ellen 1600 fogyasztóvédelmi eljárás folyik, amin 8 jogász dolgozik.

Ostobaság az uniós többsebességes jogsi?
2023. szeptember 22. Kettéosztaná a B kategóriás jogosítványt egy új uniós tervezet, amelyet ha elfogadnának, akkor a jövőben a sima B kategória mellette meg kéne szerezni a B pluszt is, ugyanis csak ez utóbbival lehetne 130-al menni az autópályán, és 1,8 tonna feletti járművet vezetni. A szakemberek értetlenül fogadták az elképelést.