A meglóduló hiány miatt több állampapírt kell eladni

Az MNB a kormány végső menedéke?

A jegybank alelnöke megvilágosít
Fotó: YouTube

2020. augusztus 26. Megugrott az infláció, de ez nem izgatja különösebben a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Annál erőteljesebben reagálnak a költségvetés nagyobb étvágyára. A Monetáris Tanács (MT) egyetlen jelentős döntése az állampapírok vásárlására vonatkozott.

Az MT tegnap senkit sem meglepve teljesen változatlanul hagyta az alapkamatot, sőt egyéb (nem konvencionális) kondíciók terén sem történt semmilyen változás. (Utóbbira pedig akadtak, akik számítottak.) Egyetlen változás, hogy az MNB az állampapírok vásárlását „felpörgeti” – ezt a kifejezést használta az MTI-hez eljuttatott kommentárjában Regős Gábor, a Századvég üzletágvezetője. Az Equilor elemzője visszafogottabban csak annyit mondott, hogy az állampapírok vásárlásáról szóló bekezdésből kikerült, hogy csak védőhálóként tekintenek a programra.

Az előző kamatdöntő ülésen jelentették be, hogy 15 éves és annál hosszabb futamidejű állampapírokat fognak vásárolni, amivel a monetáris transzmisszió javítása mellett az államadósság lejárati szerkezetének hosszítása is céljuk. (A bejelentést követően azonnal csökkenni kezdtek a hosszú hozamok.) Egy hét múlva meg is kezdődtek a vásárlások, azóta az Equilor összesítése szerint a 2038/A államkötvényből összesen 36 milliárd forint értékben, míg a 2041/A államkötvényből 9 milliárd forint értékben vett az MNB.

A lakosság 500 milliárdot adhat az államnak

A kamatdöntést követően a jegybank alelnöke, Virág Barnabás háttérbeszélgetésen (képünkön) elmondta: az első félévben a visszaeső GDP és a járvány miatti védekezés költségei jelentősen megemelték a költségvetés finanszírozási igényét. A Pénzügyminisztérium napokban kiadott közleménye szerint a gazdaság vártnál lassúbb második negyedévi teljesítménye, az eddigi államháztartási adatok és a tervezett, újabb gazdaságvédelmi lépések alapján a magyar költségvetési hiány a bruttó hazai termék 7-9 százaléka lehet.

Ezt a jókora lyukat pedig állampapírok értékesítésével lehet betömni. A kormány és az MNB is érzékelhetően azt szeretné persze, ha a magyar lakosság venné a hátára ezt az egész terhet, de ha mégse lenne így, akkor vállalhatna az eddiginél is nagyobb szerepet a jegybank (persze csak óvatosan, hiszen vannak ezek a fránya uniós szabályok). Virág elégedetten szólt arról, hogy jelenleg hetente 30-40 milliárd forint kel el a MÁP Pluszból, a mélypontot az áprilisi heti 20 milliárd forint körüli értékesítések jelentették. Arra számítanak, hogy az év hátralévő részében a lakosság 500 milliárd forintot biztosít az államnak.

Akár jó jel is lehet a drágulás

Az MT közleményéből és a háttérbeszélgetésből is az derült ki, hogy a megugrott infláció nem izgatja különösebben az MNB-t. Talán azt mondhatnánk, hogy sőt, mintha még örülnének is neki. Virág szerint a gazdaság újraindulása, a keresleti-kínálati viszonyok hirtelen eltolódása miatt lehet erőteljesebb a drágulás. Mindez pedig alapvetően nem rossz hír. Legalább ugyanis lendül a gazdaság.

A jegybank az euró forintárfolyamával sem látszik törődni. Az Equilor elemzői szerint pedig rövidesen 360-365 forintba kerülhet egy euró. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárban arról írt, hogy a régiós devizáknál erőteljesebben gyengülő forint is fokozta kissé az inflációs nyomást.

A legutóbbi igen pocsék növekedési adat ugyanis az MNB-t is meglepte. A Monetáris Tanács szeptemberben az alelnök szerint felülvizsgálja növekedési előrejelzését. Érdemes felidézni, hogy a jegybank korábbinál ugyan pesszimistábbá vált elnöke, Matolcsy György még így is azzal számolt, hogy a második félévben sikerül a „szükséges módon felfűteni” a gazdaságot (például hitelfelvétellel), ami az egész évet szebbé varázsolja. Az MNB mindenestre akkor úgy becsülte, hogy végül 0,3-2 százalékos lehet az idei növekedés.

Szerző: Azénpénzem
Címkék: kamat, alapkamat, Monetáris Tanács, MNB, jegybank, állampapír, költségvetési hiány, növekedés, GDP