Legfeljebb két kamatcsökkentés jöhet még az idén

Az MNB aggódik, hosszabb távon nem tartható a brutális adóemelés

Fotó: youtube.com

2024. július 24. Érzékelhetően örömmel üdvözölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a júliusban bejelentett durva kormányzati megszorító csomagot. Mint azonban Virág Barnabás alelnök (a képen) elmondta, „idő kell az intézkedések hosszú távú fenntarthatóságának megítéléséhez”.

Védelmi különadó címen tulajdonképpen a költségvetés hatalmas lyukait tömködi augusztustól a kormány. Plusz pénz szedne be a bankszektortól, a multiktól és az energiacégektől. Az átutalásokra eddig kirótt 0,3 százalékos, legfeljebb 10 ezer forintos tranzakciós illeték 0,45 százalékra, legfeljebb 20 ezer forintra nő. A készpénzfelvét esetén alkalmazott 0,6 százalékos tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik. A devizaváltási ügyletek esetén bevezetendő illeték 0,45 százalék, legfeljebb 20 ezer forint lesz. Mindez borítékolhatóan megdrágítja a bankolást. A hitelintézetek kiakadtak, a legvagyonosabb ügyfeleket kiszolgálók pedig azt gondolják, visszaüthet a kemény sarc.

A pénzpiac, a külföldi elemzők és befektetők minden megszorítást imádnak. Őket nem érdeklik a köznapi emberek nehézségei, csak a makroadatokat nézik. A költségvetési hiány kordában tartása a szemükben egyértelműen jó dolog. Természetesen a jegybank is hasonlóan gondolkodik, ő is nagy erőkkel figyeli ugyanis, mihez mit szól az előbbi kör.

Az MNB számításai szerint az adóemelésekkel az idén a GDP 0,6 százalékát, jövőre pedig 0,7 százalékát szedhetik pluszban be. A költségvetési hiány így 2024-ben 4,5 százalék, jövőre pedig 3,7 százalék lehet.

A tegnapi kamatdöntő ülést követően – amelyen néhányakat meglepve 0,25 százalékponttal csökkentették az alapkamatot – Virág Barnabás alelnök hangsúlyozta: a júliusban bejelentett bevételnövelő intézkedések támogatják a 2024. és 2025. évi költségvetési hiánycél elérését. Hozzátett azonban, hogy „idő kell az intézkedések hosszú távú fenntarthatóságának megítéléséhez”. Az MNB tehát a sanyargatásnak örül, de amiatt aggódik, hogy esetleg túl keményre sikerül a prés (például bekövetkeznek a piaci szereplők által emlegetett negatív hatások).

Még mindig gondot okozhat az infláció

Kiss Péter, az Amundi alapkezelő befektetési igazgatója a jegybanki kamatcsökkentés kommentálva kiemelte: az előző kamatdöntés óta a forint erősödött, a magyar állampapírpiaci hozamok és felárak csökkentek, és a nemzetközi környezet is javult. A várakozásai szerint újabb kamatcsökkentésre hasonlóan jó, illetve javulást mutató adatok esetében lesz lehetősége a jegybanknak.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője „szigorú szavak, laza lépések” felütéssel reagál az MNB mostani kamatcsökkentésére. Mint kifejtette, a jelek szerint a jegybank kész kihasználni minden adódó lehetőséget a lazításra: az elmúlt hetekben kialakuló kedvező piaci hangulat következtében zsinórban már a tizenötödik hónapban hajtottak végre kamatcsökkentést. A mai döntés és közlés után az Erste változtatott az év végi kamatszintre vonatkozó várakozásukon. A korábbi 6,5 százalék helyett már inkább 6,25 százalékos alapkamatot prognosztizálnak. Ez további két, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést jelenthet, egyet vélhetően szeptemberben és egyet decemberben.

Virág Barnabás kifejezetten beszélt is arról, hogy legfeljebb két kamatcsökkentésre kerülhet még az idén sor. Hangsúlyozta, hogy a júniusi inflációs adat nem változtatta meg az inflációs pályát. Júniusban megállt a maginfláció csökkenése, az áremelkedés üteme pedig a következő hónapokban is a jegybanki toleranciasáv felső részén alakulhat.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék: kamat, kamatcsökkentés, MNB, jegybank, Magyar Nemzeti Bank, költségvetés, különadók, tranzakciós illeték