A jókora drágítást ostorozzák, de a kormány szerepéről nem szólnak

Az MNB is kiakadt a távközlési cégekre

2023. szeptember 4. Ha nem a mi bőrünkre menne, akár hahotázhatnánk is azon, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyre a versenyképesség javításának szükségességét emlegeti, miközben arról nem ejt szót, hogy itt mindent a zsákmányszerzésnek rendelnek alá. Legfrissebben úgy bírálják a telekom szektor brutális idei drágítását, hogy a Vodafone üzletre nem térnek ki.

Veszélyes árazási gyakorlat bukkant fel az idén a telekommunikációs szektorban – állapította meg egy friss jegybanki elemzés (ezt itt tudja letölteni). Mint a szerző hangsúlyozta: a XXI. században a telekommunikációs szolgáltatások amellett, hogy alapvető lakossági szükségletet elégítenek ki, döntően befolyásolják a gazdaságok versenyképességi lehetőségeit is. Ez a hazai fogyasztói kosár közel 3 százalékát, ezen belül a piaci szolgáltatások közel 11 százalékát fedi le. Nem véletlen – tesszük már hozzá –, hogy az idei brutális áremeléssel a távközlési cégeknek a maginflációt is sikerült megdobniuk.

Az automatikus átárazási mechanizmus az idei évtől él. Ez az árindexálás – ostorozza a jelenséget a jegybank – visszatekintő jellegű, mértéke minden esetben a megelőző év átlagos inflációján alapul. Az előző év átlagos inflációján alapuló visszatekintő átárazás következménye, hogy a telekommunikációs szektor áraiba olyan – az ágazat működési költségei szempontjából kevésbé releváns – tényezők is beépülnek, mint az élelmiszerárak emelkedése. Így például a cikk szerint a telekommunikációs szolgáltatások idei év eleji áremelésének mértékét jelentős mértékben meghatározták a 40–50 százalékkal emelkedő tejtermék és kenyér árak is. 

Az új átárazási gyakorlat következtében a telekommunikációs szolgáltatások ára hazánkban nőtt a legnagyobb mértékben az Európai Unióban. 2023 júniusában a telekommunikációs szolgáltatások 12,5 százalékkal kerültek többe nőtt éves alapon, ami az Európai Unióban megfigyelt átlagos növekedés (1,2 százalék) több mint tízszerese, de a régió átlagánál (5,1 százalék) is majdnem két és félszer magasabb. Az automatikus átárazás helyett a szolgáltatók közötti élénk verseny járulhat hozzá az inflációs nyomás enyhüléséhez és az árstabilitás mihamarabbi eléréséhez. A visszatekintő árazás gyengíti a vállalatok közötti árverseny kialakulásának lehetőségét, ezzel kedvezőtlen helyzetbe hozza a fogyasztókat és a dezinflációs folyamatot is elnyújtja – zárul az írás.

... és akkor a Vodafone


Az MNB nem – ahogy korábban az árazást szintén bíráló jegybanki alelnök sem – szólt közben arról, hogy a valóban elképesztő jelenség bekövetkeztében jókora szerepet játszhatott a kormány. Mint arról korábban írtunk: alighanem azzal, hogy a Vodafone a NER markába került, minden ügyfél számára új időszámítás kezdődött. Lehetővé vált ugyanis, hogy jókorát emeljenek a szolgáltatók, még a hűségidőn belül is. Az ezt korábban kategorikusan tiltó hatóság (NMHH) most valahogy mindezt rendjén levőnek találta.
Az úgynevezett visszatekintő árindexálást a telekom cégeknél ostorozza az MNB, miközben az ő hatókörébe tartozó bankok ugyanezt alkalmazhatják. Valahogy ebben az esetben nem jut eszébe a jegybankároknak, hogy így a tejtermék és a kenyér ára is hat a pénzügyi szolgáltatás ellenértékére. Persze a bankpiacon is jókora teret foglalt a NER, az új gigabank, az NBH révén.
A napokban hangos sajtóvisszhangot kapott a Vodafone (pontosabban annak tulajdonosa a 4iG – de mindegy is, hiszen minden a NER) döbbenetes mínuszról beszámoló gyorsjelentése. (Ezt részletesen itt nézheti meg.) A részben állami tulajdonban lévő telekommunikációs cég 51 milliárdos veszteséggel zárta a 2022-2023-as üzleti évét. Többen emlékeztettek arra, hogy ezt annak idején remek befektetésként aposztrofálták, amiből jut például a tanárok béremelésére. Szerintünk viszont nem ez a megközelítés fedi leginkább a lényeget, hanem az: akár veszteséget, akár nyereséget hoz egy ilyen cég, az mindannyiunk zsebének kárára van.

Különösen úgy, hogy érzékelhető cél a piac kevés szereplőssé (oligopol) alakítása. A távközlésben ez így van (ki is emelik a jegybanki cikkben), de például a bankoknál is a felé igyekeznek. Az előbbiek mellett nem titok, hogy a kereskedelmet is szeretné a kormány a saját szájíze szerint átgyúrni. A változtatás lényege pedig: csekélyebb verseny, magasabb (baráti és még barátibb – bár ezek időnként mintha összevesznének – zsebekbe befolyó) árak.

Szerző: B.Varga Judit
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok