Az MNB szerint tetőzött az infláció, de ott is marad

2023. február 28. Nem változtatott az irányadó kamatokon az MNB a mai ülésen. A döntést követő sajtótájékoztatón Virág Barnabás alelnök közölte: januárban tetőzhetett az infláció, de ezt követően platózás várható, az infláció csökkenésének megindulása egy lassú folyamat lesz.

A Monetáris Tanács a mai ülésén az alapkamatot 13 százalékon tartotta. Az MNB közleménye szerint az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. Az O/N betéti kamat 12,5 százalékos és az O/N fedezett hiteleszköz kamat 25 százalékos szintje nem változott. Ugyancsak változatlan – 18 százalékon - maradt a mára irányadóvá vált egynapos betéti kamat.

Az MNB szerint az ősszel bevezetett, a bankközi forintlikviditás tartós lekötését célzó eszközeinek – az átalakított kötelező tartalékrendszer, az egyhetes futamidejű diszkontkötvény és a hosszú futamidejű betéti tender – hatására a hozamkörnyezet általános és jelentős mértékű emelkedése ment végbe. Az intézkedések tartósan erősítették a monetáris transzmissziót, ami kritikus fontosságú az árstabilitási cél monetáris politikai horizonton történő elérése szempontjából. A kedvező tapasztalatok alapján a jegybank ezen eszközeit a következő időszakban is alkalmazza.

Szigorítás a tartalékolásban

A Monetáris Tanács a tartalékráta emelésével és a kamatozás átalakításával tovább szigorítja a kötelező tartalékeszköz likviditásra gyakorolt hatását. Januári ülésén döntést hozott arról, hogy a kötelező tartalékráta április 1-jei hatállyal az eddigi 5 százalékról 10 százalékra emelkedik. (Azaz az eddigi 2 ezer milliárd forintról 4 ezer milliárdra.) A mai ülésen pedig a tartalékszámla kamatozásának átalakításáról döntött annak érdekében, hogy tovább növelje a tartósan lekötött likviditást, és ezáltal tovább erősítse a monetáris transzmissziót – áll a közleményében.

Az MNB a tartalékalap 2,5 százalékára nem fizet kamatot, a 7,5 százalékának megfelelő rész után továbbra is az alapkamatot, míg – a nagyobb igénybevétel ösztönzése érdekében – a választható tartalékra az alapkamat helyett az egynapos betéti gyorstender kamatát fizeti (18 százalékot).

A monetáris transzmisszió erősítése mellett a jegybank a pénzpiaci stabilitás biztosítása érdekében a következő időszakban is alkalmazza az egynapos betéti gyorstendereket és devizacsere-ügyleteket, emellett továbbra is rendelkezésre áll az energiaszámlához köthető, a piaci egyensúly eléréséhez szükséges devizalikviditási igény kielégítésében.

Tetőzött, de platózik az infláció

A Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjének tartós fenntartása szükséges, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. Az MNB folyamatosan értékeli a beérkező adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását, és a kockázatok fokozódása esetén kész megtenni a megfelelő lépéseket. A piaci stabilitás fenntartása és a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kulcsfontosságú az árstabilitás eléréséhez. Az MNB továbbra is a pénzügyi piaci helyzet trendszerű folyamataira fókuszál, ezért az október közepén bevezetett egynapos eszközök kondícióinak alakítása során a kockázati megítélés elmúlt időszakban bekövetkezett javulásának tartósságát veszi figyelembe.

Virág Barnabás, az MNB alelnöke a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: a jegybank úgy látja, hogy jó eséllyel januárban tetőzött az infláció (25,7 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos hónapjához képest), de a csúcsot nem követi átfordulás, egyelőre platózás várható. Lassú folyamat lesz az infláció csökkenésének megindulása.

Ugyanakkor nemcsak az infláció mértékére, hanem annak szerkezetére is figyelni kell. Januárban a piaci szolgáltató szektorban is komolyabb átárazások (értsd áremelés!) történtek. Kifejezetten a telekommunikációs ágazat illetve az élelmiszerhez köthető szolgáltatások esetében. Kérdés, hogy ezek a tartósabb inflációs hatásokra utaló jelel velünk maradnak a következő hónapokban is, vagy ezek csak átmeneti jelenségek voltak. Az inflációs ráta érdemi, jelentősebb csökkenése várhatóan csak az év második felében következhet be – mondta az alelnök.

Virág Barnabás nyilatkozata alapján így az Azénpénzem.hu nem számít a jelenleg irányadóként viselkedő 18 százalékos egynapos betéti kamat csökkenésére a következő hónapokban.

Szerző: L.J.
Címkék: Magyar Nemzeti Bank, MNB, Monetáris Tanács, alapkamat, jegybank, infláció, Virág Barnabás