Interjú
2026. április 21.
Csányi Péterrel, az OTP Bank vezérigazgatójával a társaság pénteki közgyűlését követően készítettünk interjút. A szakember szerint erős érvek szólnak amellett, hogy a támogatott hitelek egy részét folytassa a következő kormány is. Felhívta a figyelmet, hogy a magyar gazdaságban nagyon magas a készpénzállomány, amivel valamit kezdeni kellene. Reményei szerint a Tisza-kormány jobban teret enged majd a piac érvényesülésének, mint az előző.
Azénpénzem: Az OTP Bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke portálunk kérdésére – miszerint egyeztettek-e a Tisza Párttal –, azt válaszolta, hogy nem, de fognak. Mint OTP Bank, vagy mint Bankszövetség zajlik majd az egyeztetés?
Csányi Péter: Az a célunk, hogy a legtöbb ügyet a Bankszövetség keretein belül és a Bankszövetségen keresztül egyeztessük a kormánnyal. Ez a múltban is így volt. Törekedtünk arra, hogy a Bankszövetség és a kormány között jó párbeszéd legyen, ez a célunk a jövőben is. De lehetnek olyan kérdések, amelyek csak az OTP-t érintik - hiszen számos országban vagyunk jelen -, ezeket a mi szempontunkból csak nekünk kell egyeztetnünk a Tisza-kormánnyal.
Azénpénzem: Az előző kormány idején eléggé személyre szabott jogszabályalkotás volt, és Csányi Sándor is kritizálta ezt, amikor például az ATM-telepítés esetében nem egyenlő feltételekkel szabták meg a kötelezettségeket a bankoknak. Számít-e arra, hogy ez most változni fog, tehát - fogalmazzunk úgy -, hogy a piaci verseny helyreáll?
Csányi Péter: Ami az ATM-telepítésekkel kapcsolatban a legnagyobb fájdalmunk volt, az az, hogy a külföldi székhelyű és határon átnyúló szolgáltatást nyújtó intézetek Magyarországon nem voltak kötelezve ATM-telepítésre.
Már régóta mondom, hogy magas a készpénzállomány a magyar gazdaságban, és üdvözölnék minden olyan lépést, amely a gazdaság fehérítését szolgálja, tehát a készpénzállomány csökkentését, és a fogyasztói igényekre is reagál. Azt gondolom, hogy egyre kevesebben igénylik magát a készpénzt. Tőlünk nyugatabbra nem ATM-telepítéseket rendelnek el, hanem drasztikusan csökken az ATM-ek száma. Tehát üdvözölnék egy hasonló tendenciát Magyarországon is, hiszen ez egy nagyon jelentős és költséges infrastruktúra. Összességében azt gondolom, hogy bár személyesen nem ismerem sem Kármán Andrást, sem Kapitány Istvánt, de a szakmai életútjukat látom, és a versenypiacon jelen lévő cégektől jönnek, tehát abban bízom, hogy a piaci igényeket és a piac érvényesülését kicsit talán jobban fogják engedni, mint az előző kormány.
Azénpénzem: Az előző kormány gazdaságpolitikájában jelentős szerepet kaptak a különböző támogatott hitelek, akár a lakossági, akár a vállalati szektorban. Vajon lehet-e arra számítani, hogy ezen a téren változás lesz?
Csányi Péter: Először is, a következő kormány döntéseit nem tudom kommentálni, hiszen nem tudjuk, hogy milyen döntéseket fognak hozni.
Mindig is azt mondtam, hogy egy magasabb kamatkörnyezetű országban három dolog történhet. Az egyik, hogy nincs hitelezés, ami senkinek sem jó. A második, hogy deviza alapú hitelek jelennek meg a szektorban. Magyarországon nem kell talán ennek a veszélyeire felhívni a figyelmet. És a harmadik, ami történhet, hogy jó állami támogatott programokat vezetnek be. Ezt láttuk az elmúlt évtizedben Magyarországon. Azt gondolom, hogy ezek nagy része nagyon jót tett a magyar gazdaságnak, jót tett a magyar embereknek, és a bankszektor is tudta ezeket támogatni. Így erős érvek szólnak amellett, hogy egy részüket folytassa a következő kormány is. Ha mégsem teszi, akkor természetesen a piaci alapú hitelek szerepe nőhet újra Magyarországon. Ha egyébként a kormánynak valóban célja az euró bevezetése, akkor - mint ahogy a saját példánkban, Horvátországban és Bulgáriában láttuk (ott is jelen van az OTP – a szerk.) - egy elég gyors kamatkonvergencia történik, még a tényleges euróbevezetés dátuma előtt. Tehát, ha ez valóban egy hiteles terv és sikerül megegyezni az EU-val, akkor arra számíthatunk, hogy a kamatok lejjebb jönnek, ami támogatja a piaci alapú hitelek volumenét is.
Azénpénzem: Magyarországon nagyon alacsonyak a betéti kamatok. Minek kell történnie ahhoz, hogy ez megváltozzon?
Csányi Péter: Nézzük egy kicsit távolabbról a megtakarítási piacot Magyarországon! Nagyjából egy 50 ezer milliárdos piacról beszélhetünk. Azt gondolom, hogy a tendencia és a helyzet is pozitív: a magyar megtakarítási piacnak nagyjából csak a harmada van betétekben, és kétharmada értékpapírokban, állampapírokban vagy befektetési alapokban. Ez régiós kitekintésben is magas arány.
Ha a betéti oldalt nézzük, ez nem egy magyar sajátosság. Európában gyakorlatilag mindenhol nagyon alacsonyak a betéti kamatok. Ugyanakkor vannak olyan alternatív befektetési formák, mint az állampapír, vagy az alacsonyabb kockázatú, de mégis kellő hozamot biztosító befektetési alapok, amelyekbe a pénzügyileg tudatos ügyfél, ha szeretne valamilyen jövedelmet, hozamot elérni, befektethet. Mi folyamatosan nyomon követjük a makrogazdasági helyzetet, a versenytársakat, és törekszünk arra, hogy minden ügyfélnek legyen a saját kockázati profiljához mérhető befektetési terméke - és Magyarországon igenis van ilyen. Vannak olyan befektetési alapok, vannak olyan értékpapírok - egyébként az OTP-nek is van olyan rövid lejáratú kötvénye, ami 6 százalékos hozamot hoz -, ahol viszonylag alacsony kockázattal lehet befektetni.
Azénpénzem: De egészséges az, hogy a folyószámlán tartott pénznek ilyen alacsony hányada van lekötve?
Csányi Péter: Ahogy említettem, a teljes betéti állomány a megtakarítási piacnak csak 30 százaléka. Ha kitekintünk a régióra, máshol ez nem 30, hanem akár 50-60-70 százalékot is elér. Hogy a betétből mennyi van lekötve, azt az ügyfél dönti el. A tanácsadóink ott vannak, és a fiókhálózatunkat is abba az irányba fejlesztjük, hogy minél nagyobb arányban tudjunk befektetési tanácsadást nyújtani az ügyfeleknek. Tehát aki úgy érzi, hogy kicsit magasabb hozamot szeretne elérni, természetesen állunk rendelkezésére, és vannak olyan termékeink - akár saját, akár harmadik feles termékek -, amelyekkel ezt meg lehet tenni.
Azénpénzem: Akkor a lekötött betétnek jelenleg leáldozott, mint megtakarítási formának?
Csányi Péter: A jelenlegi piaci környezetben likviditásbőség van a bankszektorban. Nyilván a versenyhelyzetet is figyelembe véve figyeljük a versenytársakat, és ha arról van szó, akkor természetesen növelni kell a betéti kamatot, amennyiben betétgyűjtésre szorulna a bankszektor, de jelenleg nincs erre rákényszerítve.
Azénpénzem: Ha nem lenne ekkora a likviditásbőség, akkor emelkedhetnének itt a kamatok?
Csányi Péter: Akkor nyilván emelkednének, ha a bankok betétgyűjtésre szorulnának, és olyan hiteldinamika lenne a piacon, hogy ki lehetne helyezni ezeket a betéteket.
Azénpénzem: Vagyis alapvetően változni kellene a gazdasági helyzetnek?
Csányi Péter: Igen.
Szerző: Lovas Judit
Címkék: OTP Bank, Csányi Péter, közgyűlés, támogatott hitel, bankok, készpénz, ATM, betét, kamat
Az OTP-vezér a támogatott hitelek folytatását szeretné
Csányi Péter,
az OTP Bank vezérigazgatója
Fotó: Lovas Judit
az OTP Bank vezérigazgatója
Fotó: Lovas Judit
Azénpénzem: Az OTP Bank közgyűlését követő sajtótájékoztatón Csányi Sándor, az OTP Bank elnöke portálunk kérdésére – miszerint egyeztettek-e a Tisza Párttal –, azt válaszolta, hogy nem, de fognak. Mint OTP Bank, vagy mint Bankszövetség zajlik majd az egyeztetés?
Csányi Péter: Az a célunk, hogy a legtöbb ügyet a Bankszövetség keretein belül és a Bankszövetségen keresztül egyeztessük a kormánnyal. Ez a múltban is így volt. Törekedtünk arra, hogy a Bankszövetség és a kormány között jó párbeszéd legyen, ez a célunk a jövőben is. De lehetnek olyan kérdések, amelyek csak az OTP-t érintik - hiszen számos országban vagyunk jelen -, ezeket a mi szempontunkból csak nekünk kell egyeztetnünk a Tisza-kormánnyal.
Azénpénzem: Az előző kormány idején eléggé személyre szabott jogszabályalkotás volt, és Csányi Sándor is kritizálta ezt, amikor például az ATM-telepítés esetében nem egyenlő feltételekkel szabták meg a kötelezettségeket a bankoknak. Számít-e arra, hogy ez most változni fog, tehát - fogalmazzunk úgy -, hogy a piaci verseny helyreáll?
Csányi Péter: Ami az ATM-telepítésekkel kapcsolatban a legnagyobb fájdalmunk volt, az az, hogy a külföldi székhelyű és határon átnyúló szolgáltatást nyújtó intézetek Magyarországon nem voltak kötelezve ATM-telepítésre.
Már régóta mondom, hogy magas a készpénzállomány a magyar gazdaságban, és üdvözölnék minden olyan lépést, amely a gazdaság fehérítését szolgálja, tehát a készpénzállomány csökkentését, és a fogyasztói igényekre is reagál. Azt gondolom, hogy egyre kevesebben igénylik magát a készpénzt. Tőlünk nyugatabbra nem ATM-telepítéseket rendelnek el, hanem drasztikusan csökken az ATM-ek száma. Tehát üdvözölnék egy hasonló tendenciát Magyarországon is, hiszen ez egy nagyon jelentős és költséges infrastruktúra. Összességében azt gondolom, hogy bár személyesen nem ismerem sem Kármán Andrást, sem Kapitány Istvánt, de a szakmai életútjukat látom, és a versenypiacon jelen lévő cégektől jönnek, tehát abban bízom, hogy a piaci igényeket és a piac érvényesülését kicsit talán jobban fogják engedni, mint az előző kormány.
Azénpénzem: Az előző kormány gazdaságpolitikájában jelentős szerepet kaptak a különböző támogatott hitelek, akár a lakossági, akár a vállalati szektorban. Vajon lehet-e arra számítani, hogy ezen a téren változás lesz?
Csányi Péter: Először is, a következő kormány döntéseit nem tudom kommentálni, hiszen nem tudjuk, hogy milyen döntéseket fognak hozni.
Mindig is azt mondtam, hogy egy magasabb kamatkörnyezetű országban három dolog történhet. Az egyik, hogy nincs hitelezés, ami senkinek sem jó. A második, hogy deviza alapú hitelek jelennek meg a szektorban. Magyarországon nem kell talán ennek a veszélyeire felhívni a figyelmet. És a harmadik, ami történhet, hogy jó állami támogatott programokat vezetnek be. Ezt láttuk az elmúlt évtizedben Magyarországon. Azt gondolom, hogy ezek nagy része nagyon jót tett a magyar gazdaságnak, jót tett a magyar embereknek, és a bankszektor is tudta ezeket támogatni. Így erős érvek szólnak amellett, hogy egy részüket folytassa a következő kormány is. Ha mégsem teszi, akkor természetesen a piaci alapú hitelek szerepe nőhet újra Magyarországon. Ha egyébként a kormánynak valóban célja az euró bevezetése, akkor - mint ahogy a saját példánkban, Horvátországban és Bulgáriában láttuk (ott is jelen van az OTP – a szerk.) - egy elég gyors kamatkonvergencia történik, még a tényleges euróbevezetés dátuma előtt. Tehát, ha ez valóban egy hiteles terv és sikerül megegyezni az EU-val, akkor arra számíthatunk, hogy a kamatok lejjebb jönnek, ami támogatja a piaci alapú hitelek volumenét is.
Azénpénzem: Magyarországon nagyon alacsonyak a betéti kamatok. Minek kell történnie ahhoz, hogy ez megváltozzon?
Csányi Péter: Nézzük egy kicsit távolabbról a megtakarítási piacot Magyarországon! Nagyjából egy 50 ezer milliárdos piacról beszélhetünk. Azt gondolom, hogy a tendencia és a helyzet is pozitív: a magyar megtakarítási piacnak nagyjából csak a harmada van betétekben, és kétharmada értékpapírokban, állampapírokban vagy befektetési alapokban. Ez régiós kitekintésben is magas arány.
Ha a betéti oldalt nézzük, ez nem egy magyar sajátosság. Európában gyakorlatilag mindenhol nagyon alacsonyak a betéti kamatok. Ugyanakkor vannak olyan alternatív befektetési formák, mint az állampapír, vagy az alacsonyabb kockázatú, de mégis kellő hozamot biztosító befektetési alapok, amelyekbe a pénzügyileg tudatos ügyfél, ha szeretne valamilyen jövedelmet, hozamot elérni, befektethet. Mi folyamatosan nyomon követjük a makrogazdasági helyzetet, a versenytársakat, és törekszünk arra, hogy minden ügyfélnek legyen a saját kockázati profiljához mérhető befektetési terméke - és Magyarországon igenis van ilyen. Vannak olyan befektetési alapok, vannak olyan értékpapírok - egyébként az OTP-nek is van olyan rövid lejáratú kötvénye, ami 6 százalékos hozamot hoz -, ahol viszonylag alacsony kockázattal lehet befektetni.
Azénpénzem: De egészséges az, hogy a folyószámlán tartott pénznek ilyen alacsony hányada van lekötve?
Csányi Péter: Ahogy említettem, a teljes betéti állomány a megtakarítási piacnak csak 30 százaléka. Ha kitekintünk a régióra, máshol ez nem 30, hanem akár 50-60-70 százalékot is elér. Hogy a betétből mennyi van lekötve, azt az ügyfél dönti el. A tanácsadóink ott vannak, és a fiókhálózatunkat is abba az irányba fejlesztjük, hogy minél nagyobb arányban tudjunk befektetési tanácsadást nyújtani az ügyfeleknek. Tehát aki úgy érzi, hogy kicsit magasabb hozamot szeretne elérni, természetesen állunk rendelkezésére, és vannak olyan termékeink - akár saját, akár harmadik feles termékek -, amelyekkel ezt meg lehet tenni.
Azénpénzem: Akkor a lekötött betétnek jelenleg leáldozott, mint megtakarítási formának?
Csányi Péter: A jelenlegi piaci környezetben likviditásbőség van a bankszektorban. Nyilván a versenyhelyzetet is figyelembe véve figyeljük a versenytársakat, és ha arról van szó, akkor természetesen növelni kell a betéti kamatot, amennyiben betétgyűjtésre szorulna a bankszektor, de jelenleg nincs erre rákényszerítve.
Azénpénzem: Ha nem lenne ekkora a likviditásbőség, akkor emelkedhetnének itt a kamatok?
Csányi Péter: Akkor nyilván emelkednének, ha a bankok betétgyűjtésre szorulnának, és olyan hiteldinamika lenne a piacon, hogy ki lehetne helyezni ezeket a betéteket.
Azénpénzem: Vagyis alapvetően változni kellene a gazdasági helyzetnek?
Csányi Péter: Igen.
Csányi Péterrel az OTP Bank pénteki közgyűlését követően készítettük az interjút. A közgyűlésről a beszámolónk itt olvasható.
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!Szerző: Lovas Judit
Címkék: OTP Bank, Csányi Péter, közgyűlés, támogatott hitel, bankok, készpénz, ATM, betét, kamat
Kapcsolódó anyagok
- 2026.05.15 - Brutális adók miatt csökkent az OTP nyeresége
- 2026.05.06 - Viharos sebességgel porlad a NER
- 2026.05.04 - Jönnek a banki és a távközlési díjemelések
- 2026.04.30 - Ráígér a Revolutra az OTP
- 2026.04.27 - Mit kezdhet a gazdaság rettenetes helyzetével az új kormány?
- 2026.04.23 - Ezek az új kormány első intézkedései
- 2026.04.18 - Kiderült, mire számít Csányi Sándor a Tisza győzelme után
- 2026.03.06 - OTP: jó évünk lesz
- 2026.02.13 - Itt vannak a 2025-ös év bankja verseny győztesei
- 2026.01.05 - Elképesztő számokat produkált tavaly a magyar tőzsde
- 2025.11.11 - Alkotmánybírósághoz fordult az OTP az ATM telepítések miatt
- 2025.11.07 - Ismét nagyot dobott az OTP
- 2025.11.05 - Nagyot kaszált, aki 30 éve ide tette a pénzét
- 2025.04.29 - Csányi Sándor elárulta, mire vezet a készpénzhasználat ösztönzése
- 2025.04.26 - Lemondott Csányi Sándor a vezérigazgatói posztról
- 2024.04.29 - Csányi Sándor elárulta, mire számít az uniós választások után
- 2023.05.03 - Csányi Sándor elárulta, mi kell az olcsó bankszámlához
- 2023.04.28 - Megtépázta a háború és a magyar kormány az OTP Bank nyereségét
További kapcsolódó anyagok