A nyugdíj- és a béremelést is megeheti az infláció
2021. október 21.
A jegybank alelnöke szerint a kérdés már nem az, hogy az infláció átmeneti vagy tartós, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb lesz-e. Akadnak elemzők, akik 2,7 százalékos magyar alapkamatot, mások 380 forintra dráguló eurót, 7 százalékra ugró drágulást is elképzelhetőnek tartanak.
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) végleges adatai szerint éves összehasonlításban az idén szeptemberben az előző évihez képest 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Ilyen szintű pénzromlásra utoljára 13 éve, a pénzügyi világválság kitörésének hónapjában volt példa. A csúcstartók 6,4 százalékkal Észtország és Litvánia. A legkisebb, mindössze 0,7 százalékos, drágulás Máltán volt. Érdemes kiemelni, hogy Németországban 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Bár a nemzetközi porondon sok közgazdász hangsúlyozza: az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, egyre többen vonják kétségbe, hogy ez így lenne. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján arról beszélt, hogy a kérdés már nem az, hogy az infláció átmeneti vagy tartós, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb lesz-e.
Szerinte érdemes a múlt tanulságaival is foglalkozni. 1964 decemberében az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közleményében arról írt: nem tartják valószínűnek, hogy az árak emelkedése tartós nyomást okoz a gazdaságban. Ezután több mint egy évtizedes magas inflációs periódus jött. Virág hangsúlyozta, az infláció tartós megemelkedése a gazdaságok helyreállását is veszélyezteti.
A kormány – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter – arra számít, hogy 2022 elejétől a trend elkezd csökkenni, és nyárra normalizálódik a helyzet. Jó eséllyel a jövő év végére 3 százalékra csökkenhet az infláció. Virág ezzel szemben arról beszélt, hogy az infláció miatti monetáris szigorítás 2022-ben is folytatódik.
A Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői várakozása az, hogy a magyar jegybank 2022 elejéig 2,4 százalékra emeli alapkamatát. A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja 2022 végére 2,7 százalékos MNB-alapkamatot valószínűsít. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői nem tartják kizártnak, hogy az MNB novemberben egyszeri 30 bázispontos emelést is bejelenthet két 15 bázispontos szigorítás után.
A jegybank korábbi alelnöke, Nagy Márton szerint a piac még nem árazta be, hogy a következő hónapokban mennyire sok pénzt adnak ki a költségvetésből. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója a jegybankot bírálva kifejtette: az MNB csak „félig szigorít”, az infláció pedig fennmaradhat a következő másfél évben. Virág szó szerint azt mondta viszont, hogy az MNB az infláció elleni küzdelemben nem egy sprintversenyre, sokkal inkább hosszútávfutásra készül.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: infláció, drágulás, kamat, MNB, kamatemelés, Eurostat
Azt hitte, nagyot drágult minden? Még csak most jöhet a neheze
Felkapcsolták a villanyt
Fotó: Latzer Anna
Fotó: Latzer Anna
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) végleges adatai szerint éves összehasonlításban az idén szeptemberben az előző évihez képest 3,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a 19 uniós országot tömörítő eurózónában. Ilyen szintű pénzromlásra utoljára 13 éve, a pénzügyi világválság kitörésének hónapjában volt példa. A csúcstartók 6,4 százalékkal Észtország és Litvánia. A legkisebb, mindössze 0,7 százalékos, drágulás Máltán volt. Érdemes kiemelni, hogy Németországban 4,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.
Bár a nemzetközi porondon sok közgazdász hangsúlyozza: az utóbbi fél évben mért magas inflációs értékek átmeneti jellegűek, egyre többen vonják kétségbe, hogy ez így lenne. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján arról beszélt, hogy a kérdés már nem az, hogy az infláció átmeneti vagy tartós, hanem az, hogy tartós vagy még tartósabb lesz-e.
Szerinte érdemes a múlt tanulságaival is foglalkozni. 1964 decemberében az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed közleményében arról írt: nem tartják valószínűnek, hogy az árak emelkedése tartós nyomást okoz a gazdaságban. Ezután több mint egy évtizedes magas inflációs periódus jött. Virág hangsúlyozta, az infláció tartós megemelkedése a gazdaságok helyreállását is veszélyezteti.
Folyik az egymásra mutogatás
A kormány – mondta el Varga Mihály pénzügyminiszter – arra számít, hogy 2022 elejétől a trend elkezd csökkenni, és nyárra normalizálódik a helyzet. Jó eséllyel a jövő év végére 3 százalékra csökkenhet az infláció. Virág ezzel szemben arról beszélt, hogy az infláció miatti monetáris szigorítás 2022-ben is folytatódik.
A Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői várakozása az, hogy a magyar jegybank 2022 elejéig 2,4 százalékra emeli alapkamatát. A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzőstábja 2022 végére 2,7 százalékos MNB-alapkamatot valószínűsít. A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői nem tartják kizártnak, hogy az MNB novemberben egyszeri 30 bázispontos emelést is bejelenthet két 15 bázispontos szigorítás után.
A jelenlegi magas inflációs környezetet elsősorban a kínálati oldal sokkja okozza, amely velünk marad még egy ideig - mondta Giada Giani, a Citi szenior közgazdásza. Steen Jakobsen, a Saxo Bank vezető közgazdásza és befektetési igazgatója úgy véli, Magyarországon az EU-val zajló konfliktusok sora mellett az infláció okozhatja a legnagyobb gondot. A forinttal kapcsolatban pesszimista, szerinte akár 380-ig is gyengülhet az árfolyam. Suppan Gergely a Takarékbank vezető elemzője az őszi hónapokban az infláció 7 százalékra is emelkedhet.
Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a konferencián meghökkentő módon a pénzromlás fűtésével vádolta a kormányt. Azt állította ugyanis, hogy a magas infláció oka részben az „extrém fiskális élénkítés”, vagyis a kormányzati pénzosztás. Az egyébként a kabinet kedvét nagyon is kereső elnök arról is szót ejtett, hogy azért van szükség a minimálbér jelentős emelésére, mert „az infláció fel fogja zabálni az emelés egy részét”. Szerinte hosszú távon a forint mesterséges gyengítése sem működik gazdaságpolitikai eszközként.A jegybank korábbi alelnöke, Nagy Márton szerint a piac még nem árazta be, hogy a következő hónapokban mennyire sok pénzt adnak ki a költségvetésből. A miniszterelnök gazdaságpolitikai főtanácsadója a jegybankot bírálva kifejtette: az MNB csak „félig szigorít”, az infláció pedig fennmaradhat a következő másfél évben. Virág szó szerint azt mondta viszont, hogy az MNB az infláció elleni küzdelemben nem egy sprintversenyre, sokkal inkább hosszútávfutásra készül.
Szerző: Azénpénzem
Címkék: infláció, drágulás, kamat, MNB, kamatemelés, Eurostat
Kapcsolódó anyagok
- 2022.02.11 - Újabb rekord született: 7,9 százalék az infláció
- 2022.01.14 - Maradt a csúcsinfláció decemberben
- 2021.11.24 - Bedurvult a hitelek drágulása
- 2021.11.17 - Jöhet még nagyobb ütemű kamatemelés
- 2021.11.09 - Durván elszálltak az árak, és ez még nem a vége
- 2021.10.26 - Ha hiszi, ha nem, túl olcsó még nálunk a fodrász
- 2021.10.22 - Belendült a banki kamatemelés
- 2021.10.19 - Maradt a lassú kamatemelés
- 2021.10.19 - Óriási változások a bútorpiacon
- 2021.10.15 - A régió negyedik leggazdagabb országa a magyar
- 2021.10.13 - Így emelkedtek a bolti árak
- 2021.10.11 - Nagyot drágult a temetés
- 2021.10.07 - Mennyivel nőttek a betéti kamatok? Semennyivel!
További kapcsolódó anyagok