Hosszan ragadhatnak be a drága kiváltó kölcsönökbe az adósok

Bajban a forinthitelesek is

2012. május 31. A devizahitelesek problémáiról rendre sok szó esik, pedig a baj a forintban eladósodottaknál is egyre nagyobb. A pénzügyi felügyelet adatai szerint náluk valahogy még a banki adóssegítő programok sem igazán működnek. A frissen kiszórt leváltó kölcsönöknél hosszabb távon az okozhat gondot, hogy igen drágák.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) legfrissebb fogyasztóvédelmi kockázati jelentése szerint a lakossági forinthiteleknél egyre nőnek a fizetési nehézségek. Különösen a hosszabb lejáratú kölcsönöknél emelkedik a késedelmek aránya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitási jelentésében kitért arra, hogy miközben a forint lakáshiteleknél 4-5 százalékos a bukott kölcsönök aránya, ugyanez a fogyasztási és hitelkártya adósságoknál meghaladja a 25 százalékot. A hátralékok növekedését vetítheti előre, hogy a hazai fizetőeszközben eladósodottaknál a banki segítő programok is kevésbé hatnak. Az újratárgyalás (ennek keretében fizetési könnyítést, futamidő-hosszabbítást alkalmaznak a pénzintézetek) a devizahitelek 56 százalékában járt sikerrel 2011. végén – derül ki a PSZÁF jelentéséből –, a forinthiteleknél viszont ez az arány csak 46 százalék.

Az éven túli késedelemben lévők esetében még nagyobb a különbség, vagyis a forint alapú, problémás hitelek megmentésére kevesebb az esély. Ennek megfelelően 2011-ben folyamatosan csökkent az újratárgyalt forinthitelek aránya. Ez a forinthiteleknél az első és a negyedik negyedév között a felére csökkent, miközben a deviza alapúaknál közel megduplázódott.

Ilyen körülmények között cseppet sem megnyugtató, hogy a végtörlesztés keretében a devizahitelek jelentős része alakult forinttá. A PSZÁF összesítése alapján 426 milliárd forint a kiváltó kölcsönök összege. Az átlagos tartozás hatmillió forint. Ezen a téren azonban jelentős a szórás. Míg ugyanis a takarékoknál az egy főre jutó hitelösszeg 5,4 millió forint, a pénzügyi vállalkozásoknál ez 17,8 millióra rúg. Az ügyfelek tehát a nagyobb összegű hitelekért elsősorban a pénzügyi vállalkozásokhoz fordultak. Azokhoz, amelyek az eddigi tapasztalatok szerint fizetési nehézségek esetén a bankoknál keményebben lépnek fel a tartozókkal szemben.

A forintosítás csak az érintettek tizedén segíthet

Az újonnan folyósított forinthitelek jövőbeni törlesztőrészleteit pedig nagyban befolyásolja a folyósítás konkrét időpontja. A kamatstatisztikák szerint ugyanis hónapról-hónapra emelkedtek a megkötött új forinthitel szerződések kamatlábai. Az MNB a forint lakáshiteleknél összesítetten is megugró teljes hiteldíjat (THM) jelez. Jól megfigyelhető (lásd grafikonunkat), hogy a költségek a végtörlesztés beindulása után annak végéig nőttek. (Februárra zárultak le ezek az ügyletek.) Nem gyorsan kifutó tartozásokról van szó, hiszen a kiváltó kölcsönök átlagos futamideje a KSH legfrissebb lakáshitelezési jelentése alapján közel 14 év. Az eddigi folyamatok pedig éppen nem arra utalnak, hogy ezeknél a kölcsönöknél csökkentenék a kamatot. Éppen ellenkezőleg.

Az idén a bajba került (90 napon túli késedelemben levő) adósoknál mehet végbe a devizakölcsön forintra váltása. Nagyon jó kilátások pedig ezen a téren sincsenek. Az MNB úgy becsüli, hogy ez az érintett adósoknak mindössze tizedén segíthet. Azt feltételezik ugyanis, hogy 20 százalékuk vesz részt a programban. A forinthitellé alakított portfóliónak pedig 50 százalékánál kezdhetnek újra rendben törleszteni az adósok. A többiek, tartozásuk negyedének elengedése dacára, képtelenek lesznek majd fizetni.

Kapcsolódó anyagok