Vége a növekedésnek, a drágulás viszont még tart

Bajban az építőipar

Csökkenő pályán a lakásépítések
Fotó: Bencze-Kiss Kata

2023. február 14. Decemberben visszaesett az építőipar teljesítménye 2021 decemberéhez és az előző hónaphoz képest is. Tavaly összességében szerényen, 3 százalékkal nőtt az építőipar termelése, de csak az év eleji felfutásnak köszönhetően. Valójában már 2021 közepe óta nincs az ágazatban növekedés, idén pedig biztos, hogy csökkenő pályára kerül.

A KSH legfrissebb adatai szerint 2022 decemberében az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 3,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, míg novemberhez képest 3,7 százalékos a visszaesés. 2022-ben az építőipar termelése összesen 3 százalékkal volt nagyobb a 2021. évinél, értéke folyóáron 6974 milliárd forint volt.

- A múlt év felemásan alakult: januártól májusig éves alapon minden hónapban nőtt a termelés, utána azonban változatos eredmények érkeztek a szektorból: a különböző hónapokban felváltva volt pluszban és mínuszban a termelés volumene - mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: A hosszú távú, fixbázisú adatokat nézve 2021 közepe óta az ágazatban nem látható jelentős, trendszerű növekedés.

Vége a fellendülésnek

A szakember szerint az ágazatot kettősség jellemzi. Az egyéb épületeknél 2022 első negyedéve óta csökkenés, az épületépítéseknél pedig növekedés látható. Ez a két hatás lényegében kioltja egymást. A szerződések állománya és az új szerződések alakulása pedig azt sejteti, hogy ez a kettősség egyelőre fennmarad, így rövid távon stagnálás-közeli teljesítmény várható az ágazattól.

Az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint az építőipar 2016. óta volt növekedési pályán, 2019-ben elérte a gazdasági válság (2008-2014) előtti termelési szintet, majd évről-évre 10-15 százalék között bővült összehasonlítható árakon számolva. 2022-ben ez a növekedési ütem a negyedére csökkent. Az egyéb létesítmények kivitelezését egész évben a csökkenés jellemezte.

Durván elszálltak az árak

2021. és 2022. nagy kihívása volt a világkereskedelmi árváltozások begyűrűzése a magyar építési piacra is. A 48 százalékban import termékeket beépítő magyar építési piacon 15-160 százalék közötti építőanyag és alapanyag áremelkedés történt. Az anyaghiányt a kormányzati intézkedések segítségével sikerült elkerülni, az áremelkedést azonban nem lehetett kivédeni.

A legnagyobb árnövekedést mutató fa, acél, réz és alumínium alapú termékeknél 2021 végéig 10-15 százalékos, 2022-ben pedig 25 százalékos áremelkedés volt tapasztalható, ugyanakkor a cement ára megduplázódott. Összességében 26,2 százalékkal nőttek az építőipar termelői árai 2022-ben.

Uniós források nélkül nagy a baj

Az ÉVOSZ értékelése szerint Magyarországon az építési beruházások finanszírozása – különös tekintettel a közösségi megrendelésekre – erőteljesen függ az uniós forrásoktól. A 2021-2027 közötti pénzügyi ciklus magyarországi forrásainak kétéves késéssel történő, részleges lehívhatósága az építőipart 2022. második félévében nehéz piaci helyzetbe hozta, elindult a rendelésállomány csökkenése.

A vállalkozások nagy többségének a kapacitása 2023. év elején elmarad a megszokott szinttől. A szerződésállomány volumene 2022 végétől folyamatosan csökken, legnagyobb mértékben az egyéb létesítményeknél. A fizetőképes kereslet további bővülése 2023-ban nem várható. 2022-ben a Kormány mintegy 2100 milliárd forint értékű megrendelést halasztott a 2024. év utáni időszakra. Az ipari szektor létesítményei és a logisztikai beruházások húzhatják az ágazatot a 2023-ban. A lakásépítés és az állami megrendelések csökkenni fognak.

Az építőipar, beleértve a tervezés, kivitelezés, mérnöki szolgáltatás és üzemeltetés területét, egyaránt csökkenő pályára kerül 2023-ban.

Romlik a jövedelmezőség is

A lánctartozás mértéke 2022 közepétől növekedésnek indult. A benyújtott vállalkozói számlák 10 százaléka továbbra sincs időre kifizetve, 3-4 százaléka pedig lánctartozásba kerül. 2022 végére a lánctartozási összeg - becslések szerint - elérte a 200 milliárd forintot – összegzi az ÉVOSZ.

Az építési ágazat jövedelmezőségi helyzete 2016-2019 években javult, átlagosan 15 százalék körüli volt, de nagy szóródást mutatott. 2021-ben a járványhelyzet és a nem várt mértékű magas építőanyagár-emelkedések hatására romlott az ágazat árbevétel-arányos jövedelmezősége, amit 2022-ben az orosz-ukrán háború negatív hatása tovább rontott. Átlagos szintjét az ÉVOSZ 8-10 százalékra becsüli. 2023-ban pedig tovább fog csökkenni.

Probléma, hogy a mikro- és kisvállalkozások meghatározó többségének pénzügyi tartaléka nincs, a likviditási helyzetük nem kielégítő. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozásoknak a képzésben, innovációban és egyéb társadalmi szerepvállalásban betöltött helye alacsony szintű. A gazdaságélénkítő hitelprogramba csak kevés építési vállalkozás tudott bekapcsolódni.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: építőipar, ÉVOSZ, Építési Vállalkozások Országos Szakszövetsége, infláció, körbetartozás, lánctartozás, építőanyag