Aki nem akar utalást, annak külön kérelmeznie kellene a postai kézbesítést

Bankhoz kényszeríthetik a nyugdíjasokat

Fotó: Azénpénzem
2018. október 15. Sok nyugdíjas állt vissza a tranzakciós illeték bevezetése után a postai kézbesítésre, de az államkincstár szerint már visszafordult ez a folyamat. Úgy tűnik azonban, nem eléggé. A kötelező utalást nyilvánvalóan nem merik elrendelni, de akad javaslat, amely a magánnyugdíjpénztáraknál már sikeresen alkalmazott modellt vetné be.

A tranzakciós illeték bevezetésének hatásaként elkezdtek menekülni a nyugdíjasok a bankoktól. Mint az Azénpénzem.hu akkoriban az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól (ONYF) megtudta: sokan álltak vissza a postai kézbesítésre. A Magyar Államkincstár (MÁK) viszont nemrégiben – írta meg a Világgazdaság – közölte: az elmúlt években számottevően megnőtt a lakossági folyószámlára utalt nyugdíjak és családtámogatások aránya.

Az Államkincstár adatai szerint 2017-ben a nyugdíjak összegének már a 61 százaléka átutalással érkezett az érintettek bankszámlájára, ami számottevő haladás. Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a lapnak arról beszélt, hogy a nyugdíjjellegű és szociális ellátások terén kibontakozó folyamat öngerjesztő: a juttatásaikat elektronikus formában kapó polgárok a fizetésnél is mind nagyobb arányban használnak elektronikus megoldásokat, s így tovább csökkennek a társadalmi ráfordítások.

A kápé kivezetése 450 milliárdot hozhatna


A készpénzforgalom fenntartása – fejtette ki Balogh – éves szinten mintegy 450 milliárd forintos társadalmi költséggel jár. A tavaly a juttatásokat elektronikus formára váltó ügyfeleknek köszönhetően idén mintegy 290 millió forinttal csökkent az államkassza postaköltsége. Kormányzati remények szerint ez csak a kezdet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt szeretné elérni, hogy a bankok az elektronikus műveletek használatát jobban ösztönző árazást alkalmazzanak – persze úgy, hogy a tranzakciós illeték nagyrészt marad. (Kissé meghökkentő elképzelésként a jegybank alelnöke azt a vágyat is megfogalmazta, hogy a lakosság készpénzvagyona feléért vegyen állampapírt.)

Kérdés, mit értünk kényszerítésen


Nyilvánvaló persze, hogy semmilyen kényszerítő lépést nem mer alkalmazni a kormányzat. A nyugdíjakkal és egyéb ellátásokkal kapcsolatban az említett cikkben is hangsúlyozták: abban nem lesz változás, hogy a „szabad döntés jogát a jogosultaknál hagyja az állam”.  Áttételes eszközöket azonban bevethetnek. A Nézőpont Intézet közelmúltban bemutatott gazdaságfehérítési javaslataiban lehetséges megoldásként szerepel, hogy a nyugdíjba vonuláskor a folyósítás automatikusan a bankszámlára történne, a nem elektronikus út választását külön kellene kérelmeznie a friss nyugdíjasnak.

Az ilyen szisztéma hatékonysága már bizonyított a magánnyugdíj-pénztári (manyup) rendszer átalakításakor. A manyup-tagoknak külön nyilatkozniuk kellett arról, hogy maradni akarnak magánpénztáruknál.  Ennek hiányában mindenkit automatikusan visszaléptettek a tb-nyugdíjrendszerbe. Az eredmény az lett, hogy míg a korábban elképzelt ellenkező irányú nyilatkozatnál (amikor a tb-be visszalépést kellett volna külön választani) a távozók arányát a kasszák 10-20 százalékra becsülték, ezzel a megoldással végül már első körben mintegy 90 százalék ment az államhoz. 

Persze a nyugdíjasok esetében nem ennyire egyszerű a helyzet (hacsak nem alakítanának ki egy állami bankszámlát, de erre inkább ne is gondoljunk), hiszen banki kapcsolat nélkül nincs hová utalni. Korábban több banknál kínáltak a nyugdíjasok számára speciális számlacsomagot, de ezek mára szinte teljesen eltűntek.  Ezeknél – amennyiben valaki a nyugdíját a számlájára utaltatja – elég visszafogottak voltak a havi díjak. Megnéztük, mostanra miként alakult a tranzakciós illeték bevezetése utáni kínálat.
 
 
Nyugdíjas bankszámlák néhány pénzintézetnél
Bank2013. tavasza2018. ősz
Havi díj (Ft)*Közüzemi díjfizetés költségeKészpénzfelvétel költsége**Havi díj (Ft)*Közüzemi díjfizetés költségeKészpénzfelvétel költsége
CIB13381 Ft vagy 0 Ftmin. 670 Ft2014. január 6-tól nem kínál a bank ilyent***
Takarék054 Ft + 0,2%min. 163 Ft + 0,3%153-86058 Ft+0,3%, max. 6 e Ft0,85%, min. 176 Ft, max. 12 005 Ft
Erste192Díjmentes 1, a többi 80 Ft113 Ft + 0,52%Nincs külön nyugdíjas számla***
K&H20082 FtDíjmentes 1 2015. augusztus 17-től nem értékesítik***
MKB10042 Ft + 0,2%min. 580 FtNincs külön nyugdíjas számla***
* a nyugdíj számlára utalása esetén  ** fiókban  *** egyéb számlakonstrukciókat persze ajánlanak          
 
A bankkapcsolattal eleve nem rendelkezőket aligha vonzzák az ajánlott „egyéb” konstrukciók, hiszen a tapasztalat szerint a bankok igazán jó feltételeket a tehetősebbeknek (ez magasabb számlára érkező pénzt, illetve jelentősebb megtakarítást jelent) kínálnak. A szociális bakszámla (amit az ígéretek szerint 2016 októberének végére dolgozott volna ki a kormány az MNB véleményének kikérése mellett) pedig egyre késik.

Tény persze, hogy a „pénzügyi rezsicsökkentés” keretében az átlagnyugdíjnál magasabb összeg vehető fel (bankjegykiadóból kártyával) díjmentesen. A banknak azonban be kell fizetnie az erre jutó tranzakciós illetéket, így aligha csoda, hogy nem igyekszik lelkesen toborozni azokat az ügyfeleket, akik csak ennek tudatában nyitnának bankszámlát.  Nem ártana tehát, ha az állam is a zsebébe nyúlna. Mint a cikk elején olvasható, a bankba terelés jókora társadalmi megtakarítással járna.
 
Ha ezt érdekesnek találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát, és látogassa meg máskor is közvetlenül honlapunkat!


Szerző: Az Én Pénzem
Címkék:  , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok