A világban már több nagy teszt is zajlik
2023. július 19.
Lassan de biztosan haladnak a jegybankok a hivatalos digitális pénzeik (CBDC) bevezetése felé. Félnek ugyanis a készpénz használatának visszaszorulásától, és nem kívánják átadni a lehetőséget a magánszektor számára, hogy felügyelet nélkül az ő privát digitális megoldásaikkal váltsák fel a kápé forgalmat. Áttekintettük az eddig fejleményeket.
Az elmúlt másfél év sajnos nem szűkölködött a kedvezőtlen fejleményekben a kriptopiac iránt érdeklődő befektetők számára. Kezdődött a kamatemelésekkel, ami eltántorította a befektetőket a kockázatosabb eszközöktől, folytatódott az elvileg stabil árfolyamú Terra-Luna érmék 40 milliárd dolláros kárt okozó bukásával. A helyzet később még tovább romlott az FTX kriptotőzsde novemberi csődjével. Ekkor sem jött a kedvező fordulat, sőt eljutottunk a kriptotőzsdéket kiszolgáló amerikai regionális bankok márciusi bedőléséig.
Mindez a negatív hír azonban nem gátolja a komoly piaci szereplőket abban, hogy továbbra is keressék a megoldást arra, hogy milyen formában fogjuk a jövőben használni a pénzünket, milyen digitális érméket fogunk a tárcánkban tartani. Természetesen az elmúlt időszakban elszenvedett csődökből és bukásokból tanulnak, és egyértelműnek tűnik, hogy a befektetések biztonságát növelni szükséges.
Mint a BIS, a Nemzetközi Fizetések Bankja által végzett felmérésből kiderül, legalább kéttucatnyi jegybank készül arra, hogy 2030-ig CBDC-t, azaz központi bank digitális érmét bocsásson ki. A legtöbb CBDC-t a lakossági forgalomban kívánják bevezetni, ilyen próbálkozások már ma is vannak a Bahama-szigeteken, Jamaicán és Nigériában.
A helyi jegybankok leggyakrabban azért foglalkoznak ilyen típusú kezdeményezésekkel, mert félnek a készpénz használatának visszaszorulásától és nem kívánják átadni a lehetőséget a privát szektor számára, hogy felügyelet nélkül az ő privát digitális megoldásaikkal váltsák fel a kápé forgalmat. Ráadásul egy ilyen digitális megoldás igénybevételéhez a felhasználóknak gyakorlatilag csak egy mobiltelefonra van szükségük, ezért az a lakossági réteg is könnyebben bevonható, akik eddig nem használtak semmilyen banki szolgáltatást (mert nem volt elég pénzük vagy nem volt fix címük vagy bármilyen más okból kiszorultak a bankok látókörén kívülre).
A jegybankok egy másik, jelenleg kisebb létszámú csoportja viszont olyan jegybanki digitális érmét kíván létrehozni, amivel a pénzügyi rendszer szereplői számára könnyítenék meg az átutalások végrehajtását. A nemzetközi utalások elősegítése az egyik legfontosabb indoka az ilyen típusú fejlesztéseknek, írja a BIS jelentése. A Svájci Nemzeti Bank például most jelentette be, hogy az általa kibocsátott CBDC-t tesztelési szándékkal be fogják vezetni a svájci tőzsdére, hogy lássák, miként tudják azt a piaci szereplők használni.
Kínában egy, a 2022-es olimpia idején bemutatott platform működik, jelenleg 260 millió „tesztelővel”. Óriási teszt zajlik még Indiában, ahol az e-rúpiának keresztelt digitális érmét vezette be a Reserve Bank of India (RBI), azaz az indiai jegybank. Jelenleg néhány nagybank fér hozzá a rendszerhez, de az RBI közzétett egy felhívást, hogy minél több kisebb pénzügyi szolgáltató is csatlakozzon és ajánljon e-rúpia alapú hiteleket az ügyfeleiknek. A jegybank kimutatásai szerint a lakossági oldalon már 1,3 millió felhasználó és 300 ezer kereskedő iratkozott fel a program használatára.
A bevezetés azonban lassan halad mindenhol a világon és sok országban jelentős a bizonytalanság a kérdés körül. Ahogyan azt Andrew Griffith, az angol pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár egy Lordok Házában tartott meghallgatáson nemrég elmondta, az Egyesült Királyságnak nagyon óvatosnak kell lennie a CBDC kapcsán, és minél szélesebb körű egyeztetéseket kell folytatni arról, hogy egyáltalán be akarják-e vezetni. Az európai jegybank véleménye ennél lelkesebbnek hangzott. Azt írták le ugyanis, hogy „ez nem egy olyan terület, ahol megengedhetnénk magunknak, hogy lemaradjunk” és hogy „nem akarunk egy olyan jövőt, ahol a digitális időszakban nincsen szuverén (azaz jegybanki) deviza”.
Szerző: Szepesi László
Címkék: jegybank, digitális, virtuális, pénz, valuta, deviza, CBDC
Bankók helyett jöhet a digitális pénz
Fotó: clipart.com
Az elmúlt másfél év sajnos nem szűkölködött a kedvezőtlen fejleményekben a kriptopiac iránt érdeklődő befektetők számára. Kezdődött a kamatemelésekkel, ami eltántorította a befektetőket a kockázatosabb eszközöktől, folytatódott az elvileg stabil árfolyamú Terra-Luna érmék 40 milliárd dolláros kárt okozó bukásával. A helyzet később még tovább romlott az FTX kriptotőzsde novemberi csődjével. Ekkor sem jött a kedvező fordulat, sőt eljutottunk a kriptotőzsdéket kiszolgáló amerikai regionális bankok márciusi bedőléséig.
Mindez a negatív hír azonban nem gátolja a komoly piaci szereplőket abban, hogy továbbra is keressék a megoldást arra, hogy milyen formában fogjuk a jövőben használni a pénzünket, milyen digitális érméket fogunk a tárcánkban tartani. Természetesen az elmúlt időszakban elszenvedett csődökből és bukásokból tanulnak, és egyértelműnek tűnik, hogy a befektetések biztonságát növelni szükséges.
A stabil érme egy olyan kriptovaluta, aminek értékét egy az egyben egy tőle függetlenül létező pénzügyi eszközhöz rögzítik. Ilyen eszköz lehet bármelyik nemzeti valuta, mint a dollár vagy az euró, de lehet az arany, az ezüst, a drágakő, vagy akár egy másik kriptovaluta. Ezeket a stabil érméket magántulajdonban levő szervezetek bocsájtják ki, szemben a jegybanki digitális pénzekkel.
Ugyan mi lehetne biztosabb a jegybankok által kibocsátott pénznél, a mindenki által jól ismert nemzeti valutáknál? Szerte a világon valamennyien tartunk forintot, eurót vagy dollárt, készpénzben és a bankszámlánkon. Többekben már régóta felmerült, hogy egy dollárhoz vagy euróhoz rögzített, magánszervezetek által kibocsátott stabil érme helyett szükség lenne egy olyan teljesen digitális valutára, amit az adott jegybank bocsát ki. Így a készpénz és a bankszámlánk mellett lehetne egy digitális tárcánk is, amin a jegybank által kibocsátott pénzt tarthatnánk.A jegybankok beindultak
Mint a BIS, a Nemzetközi Fizetések Bankja által végzett felmérésből kiderül, legalább kéttucatnyi jegybank készül arra, hogy 2030-ig CBDC-t, azaz központi bank digitális érmét bocsásson ki. A legtöbb CBDC-t a lakossági forgalomban kívánják bevezetni, ilyen próbálkozások már ma is vannak a Bahama-szigeteken, Jamaicán és Nigériában.
A helyi jegybankok leggyakrabban azért foglalkoznak ilyen típusú kezdeményezésekkel, mert félnek a készpénz használatának visszaszorulásától és nem kívánják átadni a lehetőséget a privát szektor számára, hogy felügyelet nélkül az ő privát digitális megoldásaikkal váltsák fel a kápé forgalmat. Ráadásul egy ilyen digitális megoldás igénybevételéhez a felhasználóknak gyakorlatilag csak egy mobiltelefonra van szükségük, ezért az a lakossági réteg is könnyebben bevonható, akik eddig nem használtak semmilyen banki szolgáltatást (mert nem volt elég pénzük vagy nem volt fix címük vagy bármilyen más okból kiszorultak a bankok látókörén kívülre).
Csak lassan, csak óvatosan
A jegybankok egy másik, jelenleg kisebb létszámú csoportja viszont olyan jegybanki digitális érmét kíván létrehozni, amivel a pénzügyi rendszer szereplői számára könnyítenék meg az átutalások végrehajtását. A nemzetközi utalások elősegítése az egyik legfontosabb indoka az ilyen típusú fejlesztéseknek, írja a BIS jelentése. A Svájci Nemzeti Bank például most jelentette be, hogy az általa kibocsátott CBDC-t tesztelési szándékkal be fogják vezetni a svájci tőzsdére, hogy lássák, miként tudják azt a piaci szereplők használni.
Kínában egy, a 2022-es olimpia idején bemutatott platform működik, jelenleg 260 millió „tesztelővel”. Óriási teszt zajlik még Indiában, ahol az e-rúpiának keresztelt digitális érmét vezette be a Reserve Bank of India (RBI), azaz az indiai jegybank. Jelenleg néhány nagybank fér hozzá a rendszerhez, de az RBI közzétett egy felhívást, hogy minél több kisebb pénzügyi szolgáltató is csatlakozzon és ajánljon e-rúpia alapú hiteleket az ügyfeleiknek. A jegybank kimutatásai szerint a lakossági oldalon már 1,3 millió felhasználó és 300 ezer kereskedő iratkozott fel a program használatára.
A bevezetés azonban lassan halad mindenhol a világon és sok országban jelentős a bizonytalanság a kérdés körül. Ahogyan azt Andrew Griffith, az angol pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár egy Lordok Házában tartott meghallgatáson nemrég elmondta, az Egyesült Királyságnak nagyon óvatosnak kell lennie a CBDC kapcsán, és minél szélesebb körű egyeztetéseket kell folytatni arról, hogy egyáltalán be akarják-e vezetni. Az európai jegybank véleménye ennél lelkesebbnek hangzott. Azt írták le ugyanis, hogy „ez nem egy olyan terület, ahol megengedhetnénk magunknak, hogy lemaradjunk” és hogy „nem akarunk egy olyan jövőt, ahol a digitális időszakban nincsen szuverén (azaz jegybanki) deviza”.
Szerző: Szepesi László
Címkék: jegybank, digitális, virtuális, pénz, valuta, deviza, CBDC
