Két hét múlva elfogadott lesz a banki elszámoltatási törvény

Befagyasztják a kamatokat?

Fotó: Soós Lajos, MTI

2014. szeptember 11. Most már gyorsított ütemben verheti át a parlamenten a kormány azt a jogszabályt, amiben rendezik, miként kell elszámolniuk a bankoknak adósaikkal. A folyamat azonban itt még nem biztos, hogy megáll. Jöhet egy „kamatemelési moratórium”, aminek – derül ki elemzésünkből – lehetnek egészen meglepő hatásai is a piacra.

A Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának hétvégéig tartó évadnyitó frakcióülése több érdekességgel is szolgálhat. Ezen – többek között – dönthetnek arról, hogy bevezetnek-e egy kamatemelési moratóriumot. Ez érvényessé válhat – mint Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője (képünkön) a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: „arra az időre, amíg kidolgozzuk a fair bank- és hitelrendszer szabályait”. (Az interjú néhány, írásunkban nem érintett érdekességét cikkünk végén kiemeltük). Ezzel tulajdonképpen elismerte, hogy a bankok által a napokban (már a jelenlegi kormányzat szabályozása alapján) kötött szerződések is tisztességtelennek mondhatóak. Kérdés azonban, mennyire járhatnak jól az adósok egy ilyen fejleménnyel.

A frakcióvezető ígéretet tett arra, hogy pénteken benyújták az elszámolási törvényt a parlamenthez. A kormányszóvivő az MTI-vel már közölte: a kormány szerdai ülésén elfogadta az erről szóló javaslatot. Rogán azt is elmondta, hogy a devizahiteleseknek visszajáró pénzről rendelkező jogszabály tárgyalása 16-án kezdődik, és 24-én szavaz is róla az Országgyűlés. (Szavaiból kiderült, hogy ezt az időt bőségesen elegendőnek tartja arra, hogy minden véleményt figyelembe vehessenek.) Némiképp meglepő módon úgy fogalmazott: „fontosnak tarom, hogy az eredeti kamatszintre történő visszatérés lehetőségét is vizsgáljuk”. Mi eleve azzal kalkuláltunk, hogy ha a devizakölcsönök esetében tisztességtelen a kamatemelés (már pedig az eddig ítéletek alapján nem sikerült ezt a vélelmet megdönteniük a bankoknak), akkor vissza kell állítani a felvétel idején alkalmazott kamatot.

A kamatemelési moratórium ugyanis a jelenlegi piaci helyzetben a kamatok befagyasztását hozhatja. Ez persze (a kamatemelés tilalmával együtt) értelmezhetetlen azokban a forinthiteleseknek, akik eleve irányadó kamathoz kötötten törlesztenek. Persze egyre inkább úgy tűnik, hogy a szabályokat akár teljesen újra is lehet írni menetközben, rossz nyelvek szerint egészen addig, míg a piacon csak a „kijelölt” bankok maradnak. Kérdés persze, hogy a piac újrafelosztása után miként módosulhatnak majd a szabályok.

Az átlagokat az új folyósítások alakítják

Nagyívű feltételezgetések helyett persze (ma még) érdemes inkább egy esetleges kényszerintézkedés lehetséges hatásaira koncentrálni. A kamatemelési moratórium a jelenlegi piaci helyzetben szinte vicces. Az alapkamat a jegybanki bejelentés szerint tartósan ilyen alacsony marad, a pénzpiaci kamatok pedig szintén igen csekélyek. Sokkal megalapozottabbnak tűnne, ha a „kamatnemcsökkentés” jelenségére figyelne a kormányzat (hacsak ők nem tudnak már valami olyant, amit mi még nem).

Érdekes áttekinteni, hogy miként alakultak az átlagkamatok a lendületes jegybanki kamatcsökkentés időszakában (lásd táblázatunkat). Az itt szereplő számok mögött jelentős az úgynevezett összetételhatás, így a valóság nem egészen ilyen. Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a régebbi kölcsönök kamata már mostanra is szinte befagyott (az eredeti magasabb szinten). Az átlagkamatokat az új kölcsönök nyomják erőteljesebben lefelé.

A jelzáloghitelek sem maradhatnának egy bürokratikus kényszerintézkedés esetén érintetlenek. Ebben az esetben a felárak – amelyek különösen azoknál magasak, akik a végtörlesztés utolsó rohamában kaptak kiváltó forinthitelt – állandósulhatnak. Ezzel a már most meglévő óriási kamatkülönbségek akár tartóssá is válhatnak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi hitezési felmérésében elégedetten állapította meg, hogy az újonnan folyósított jelzáloghitelek esetében szépen – az idei második negyedévben az elsőhöz képest a változó kamatozású hiteleknél mintegy 0,4 százalékponttal (4,7 százalékpontra) – csökkent az alkalmazott felár. A befagyasztás azonban akár kedvezőtlen irányban is változtathatna ezen a folyamaton.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Fontos részletek Rogán Antal Magyar Nemzetnek adott interjújából:

A határidővel kapcsolatban
„Biztos vagyok abban, hogy – az Alkotmánybíróság eljárásával együtt is – februárra be tudjuk fejezni az elszámoltatás folyamatát. Mindenki kézhez fogja kapni a saját elszámolását, és annak alapján látni fogja, hogy lezárt szerződés alapján mennyit kap vissza, folyamatban levő esetén pedig mennyivel csökkent a tőkéje, kamata, és mennyivel kell havonta kevesebbet fizetnie.”

Az adósokat képviselő szervezetekről, jogászokról
„természetesen komolyan vehető érdekvédők, de vannak olyan ügyvédek is, akik látszatmegoldásokat szorgalmaznak, mert például perekben mondatják ki, hogy a szerződés semmis, de nincs mögötte elszámolás. Nem igaz, hogy az ügyfélnek a semmisség kimondása után nem kell fizetnie. Az eredeti állapot helyreállítását sem biztos, hogy szeretné az ügyfél, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak volt pénze, neki meg nem volt lakása.”

Végtörlesztők
„Szerintem, aki végtörlesztett és vele szemben tisztességtelenül jártak el, azoknak ugyanúgy visszajárnak a forintjai a Kúria döntése alapján. A mai állás szerint egyenként kell pert indítaniuk ennek érdekében.”

Címkék: adósmentő törvény, devizahitelek, kamatemelés, referencia kamat, perek, bankok, elszámoltatás