Negatív rekord lehet az idei év

Befagyott a lakásépítés Magyarországon

Fotó: Bencze-Kiss Kata

2025. június 17. Már tavaly is siralmas számokat produkált az építőipar, a lakásépítések száma pedig 2016 óta a legalacsonyabb volt. Az építőanyag-kereskedők adatai szerint idén még kevesebb új lakás épülhet Magyarországon.

Nem igazán tér magához az építőipar. A KSH múlt héten megjelent legfrissebb adatai szerint az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 2025 áprilisában 0,5 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 5,7 százalékkal kisebb, az egyéb építményeké 6,5 százalékkal nagyobb volt. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,3 százalékkal meghaladta a 2025. márciusit.

Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának és Újház Zrt. elnökének véleménye szerint jó hír, hogy hosszú idő után csökkenésből növekedésbe váltott az építőipar szezonálisan kiigazított volumenindexe, de a képet árnyalja, hogy mindez egy nagyon kedvezőtlen bázishoz képest következik be, az építőipar továbbra is nagyon messze van 2022-es év lendületétől. Egy havi adatokból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, a soron következő hónapok adnak majd választ arra, hogy milyen irányba halad tovább a szektor.

Alig épülnek új házak

Az Újház Zrt. országos építőanyag kereskedelmi hálózat adatai szerint az év első 5 hónapjának az árbevétele az előző évi alacsony bázishoz képest 7 százalék körüli növekedést mutatott, mindezt úgy, hogy az értékesítési árakban nem történt érdemi változás. Nem jó előjel, hogy a szerkezetépítési anyagok, azon belül is a falazóanyagok mennyiségi eladása az első 5 hónap egészében még növekedést mutat az előző évekhez képest, de a növekedés üteme az év eleje óta csökken, és a falazóanyagok volumene májusban - idén először - csökkent (-2 százalék). Az építési technológiai sorrend miatt ez meglehetősen jó indikátora annak, hogy az új építésű ingatlanok piacában nem lehet növekedésre számítani.

Az építőanyag kiskereskedelem forgalmi adatai leginkább a családiház építések, átépítések és felújítások, illetve a társasház építési projektekről adnak érdemi információkat. A jelenlegi trendek alapján az mondható el, hogy 2025-ben az átadott új lakások száma várhatóan elmarad a 2024-es negatív rekordtól is.

Hány lakás épült tavaly?

A KSH adatai szerint 2024-ben mindössze 13.295 lakóingatlan épült Magyarországon, ami 2016 óta a legalacsonyabb szám volt. (Akkor mindössze 9994 épült.) Mindez 6170 lakóépületben valósult meg, hiszen voltak olyan épületek, melyekben több lakás is helyet kapott. A lakóépületek száma a fentiekhez hasonlóan 2016 óta nem látott mélypontra esett vissza. A legtöbb elkészült épület földszintes vagy egy emeletes, öt emeletnél magasabb mindössze 31 darab épült. Az épületek 82 százaléka, több mint 5 ezer tégla falszerkezetű, illetve több mint 4400 beton cserép fedést kapott.

A lakások fajlagos építési költsége tovább emelkedett, a 2023-as 596 ezer forint után átlagosan 617 ezer forintot tett ki négyzetméterenként, országosan. Ez a 3,5 százalékos növekedés ugyanakkor jelentős fékezést jelent a költségeket tekintve, a KSH adatai szerint szintén 2016-ban volt ennél kisebb ütemű a költségnövekedés (2,8 százalék). 2019-től kezdődően pedig egészen 2023-ig rendre kétszámjegyű volt a drágulás, a csúcs 2022 volt, amikor a lakáspiaci pörgés 23,5 százalékkal drágította az építést egyetlen év alatt - írja az OTP Ingatlanpont a KSH adatait elemezve.

Tavaly ennyibe került az építés

Új családi házak esetében országosan 608 ezer forint volt az átlagos, egy négyzetméterre jutó kivitelezési költség tavaly, ezen belül nagy volt a szórás a Nógrád vármegyei 538 ezer forinttól a budapesti 759 ezer forintig. Vagyis a fővárosban több mint 40 százalékkal került többe egy családi otthon kivitelezése fajlagosan, mint a legolcsóbb környéken. Ezt persze részben magyarázza az alacsonyabb vásárlóerő, illetve az esetlegesen eltérő műszaki színvonal, azonban mivel ezekben a költségekben nem szerepel a telek ára, így logikusan nagyjából ugyanannyi pénzből lehetne kihozni az építőanyagot, elméletileg egyforma házak esetében az egyetlen számottevő különbség a munkaerő költsége lehet.

Többszintes, többlakásos épületben Nógrádban már 424 ezer forintból ki lehetett hozni egy négyzetméternyi lakást, míg Budapesten ugyanez 661 ezer forint volt. Érdekesség, hogy Fejér és Baranya vármegyékben erőteljes áremelkedés volt ezen a téren, előbbiben 24, utóbbiban 17 százalékkal került többe egy négyzetméter, mint 2023-ban. Ennek eredményeképpen tavaly már hajszálnyival drágább volt itt a kivitelezés, mint a fővárosban. Ezzel szemben például Borsodban a hivatalos statisztika szerint majdnem 30 százalékkal csökkent a társasházak egy négyzetméterre jutó építési költsége. A családi házak esetében jóval kisebb volt a kilengés: miközben Budapesten 8,7 százalékkal emelkedett a fajlagos építési költség, Komárom-Esztergom vármegyében 9 százalékkal csökkent.

A KSH adatai szerint a legalacsonyabb költséggel, négyzetméterenként 598 ezer forinttal a 80-100 négyzetméteres lakóingatlanok esetében lehetett számolni, ezzel szemben egy 200 négyzetméter feletti lakás esetében 659 ezer forintra ugrott az átlagos költség négyzetméterenként. Erre az lehet elsősorban a magyarázat, hogy a nagyobb lakásokat jellemzően tehetősebbek engedhetik meg maguknak, akik az építőanyagok esetében is inkább a drágábbakat választják, illetve olyan extra igényeik vannak, melyek megdobják a kivitelezés költségét.

A KSH adataiból is kiderül, hogy a lassuló ütemben, de folyamatosan emelkedő építési költségen belül a növekményt tavaly szinte teljes egészében a munkaerőköltség drágulása adta – hangsúlyozta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Miben reménykedik az építőipar?

Ha már új lakásból kevesebb is épül, az építőipar szereplők azért még reménykednek. Juhász Attila szerint a magyar építőipar mikro-, kis- és középvállalkozásai szempontjából abban lehet reménykedni,hogy a már futó állami ösztönzők, és felújítási programok, illetve a Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel (EKR) kapcsolatban április végén hozott parlamenti döntés miatt az év második felében komoly felfutás várható a lakossági energiahatékonysági beruházásoknál.

Szerző: Lovas Judit
Címkék: új lakás, családi ház, építkezés, építőipar, ÉVOSZ, Újház