Az elévülés órája most valószínűleg nem ketyeg tovább

Befagytak a hitelengedési tárgyalások

Fotó: Azénpénzem
2014. július 3. A hitelelengedésről folyó ígéretes tárgyalások nem egy adósnál teljesen megszakadtak – tudta meg az Azénpénzem.hu. A devizahitelesekre „szakosodott” ügyvédeknek sem lehet most túl sok keresni valójuk, ugyanis a folyamatban levő, adósok által indított perek is leállnak. Könnyen elképzelhető az is, hogy mire a Kúria a semmisség következményeit meghatározná, az már okafogyottá válik.

Korábban beszámoltunk olyan megállapodásokról, amikor egyedi tárgyalás után a bank az adós hitelének felét, sőt 80 százalékát is elengedte. Az idén több hasonló folyamatban levő egyezkedésről is értesültünk, amelyek közül néhány már egészen előrehaladott volt. A Kúria jogegységi döntése után a hitelelengedésről folytatott eszmecsere akadozni kezdett, azt követően azonban, hogy a kormányzat benyújtotta az adósokat érintő javaslatát a parlamenthez, minden tárgyalás leállt. Van, akinek elérhetetlenné vált a korábban készséges banktisztviselő, másnak azt mondták: ősszel biztosan „gáláns ajánlatot” kap a banktól. A beszélgetésből amúgy kiderült, a kormányzati intézkedésekre gondoltak. Egyértelműsítették ugyanis, hogy jobb, ha az adós azon túlmenően egyetlen fillérre sem számít.

A benyújtott törvényhez az elévülési idő adósoknak legkedvezőbb értelmezése mellett más módosítók is érkezhetnek (ezeket szerdán nem nyújtották még be ). Az MTI tudósítása szerint az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a szerdai ülésén elfogadta, hogy a jogszabály ne csak a végtörlesztésben érintettekre ne vonatkozzon, hanem azokra sem, akik kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte. A változtatásban kimondanák: a törvény a 2004 január 1-jén vagy azt követően a jogszabály hatályba lépéséig megkötött hitelekre érvényes. Arról is döntöttek: a bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. (A jegybanki új szabályozás miatt már több kamatemelésről is beszámoltunk.)
Érthetően idegesek azok, akik azzal kalkuláltak, hogy már most jó feltételekkel szabadulnak ki az adósságcsapdából, de logikusan következtek be ezek a fejlemények.  Az egyedi megállapodásokat most felválthatja a „központosított” ügyintézés, ami néhányaknak valóban kedvezőtlen lehet, de a többségnek biztosan jó. Nem véletlenül ágál egyébként több ügyvéd is a kormányzati lépések ellen. Azzal ugyanis, hogy jogszabállyal rendezik a devizaadósok problémáit, remek bevételi forrástól fosztanak meg több, a bajban levő hitelesekre „szakosodott” jogászt.

Már csak azért is, mert – mint azt a Kúria Polgári Kollégiumának (PK) vezetője, Wellmann György az Azénpénzem.hu érdeklődésére elmondta – a jogalkotási folyamat részeként minden folyamatban levő devizás pert leállítanak. A bankok által indított keresetek és a végrehajtási eljárások felfüggesztéséről maga a javaslat is rendelkezik, de Wellmann egyértelművé tette, hogy az intézkedések az adósok perelését is érinti. (Ezt valószínűleg módosítóként beadják majd a törvényjavaslathoz, ahogy azt is – amiról a PK vezetője szintén beszélt –, hogy bankonként egyetlen pert kell indítani a tisztességesség elismertetésére.)

Már van egy pont, amivel nem kell foglalkoznia a Kúriának


A Kúria félévértékelőjén a PK vezetője elmondta: az érvénytelenség jogkövetkezményeit vizsgáló munkacsoport (amelynek Wellmann a vezetője) már háromszor ült össze, 150 ügyet tekintettek át. Mint arról korábban már írtunk, a bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka úgynevezett megállapítási eljárás. A részleges vagy teljes semmisség kimondása azonban csak egy állomás az ügyben, amit még követnie kell az elszámolásnak. Ennek módját munkálhatja ki a csoport az év végéig. A törvények azonban addig – mondta Wellmann – okafogyottá tehetik ezt a kérdést.

Azt, hogy mennyire így van, a Kúria által szintén górcső alá vett elévülési szabályokkal történtek mutatják. Még a legmagasabb bírói fórumon belül is vita bontakozott ki ugyanis arról, hogy a már lezárt szerződésekre miként lehet alkalmazni a jogegységi döntést. A kormányzó pártok azonban eldöntötték, mi legyen. Önálló képviselői indítványként (Fidesz és KDNP) beterjesztették ugyanis a parlamenthez azt a javaslatot, amire fellélegezhetnek azok, akik régen vettek fel hitelt, vagy kölcsönüket kevesebb, mint öt éve már visszafizették, illetve azt felmondta a bank. Az árfolyamrés (később alighanem az egyoldalú kamatemelés miatti plusztörlesztés is) tehát visszajárhat azoknak, akiknek a szerződése 2009. júliusában – a nap a várhatóan pénteken elfogadott törvény hatálybalépésének időpontjától függ –, illetve ezt követően szűnt meg. Mindenképpen ez az időpont lesz a mérvadó, az elévülés órája ugyanis mostantól az elszámolás időpontjáig nem ketyeg majd tovább (jogi nyelven: nyugszik).

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!


Címkék:  , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok