Így kell elszámolniuk a bankoknak az adósokkal

Befellegzett az adóspereknek

Országház – vége a pihengetésnek
Fotó: Vándor Géza

2014. szeptember 13. Mintha minden egyes részletfizetésnél előtörlesztettek volna az adósok, úgy kell figyelembe venni az árfolyamrés és az egyoldalú kamat- és díjemelések miatti túlfizetést – derül ki a parlamentnek benyújtott jogszabályból. Az adósok viszont tavasznál előbb nem látnak ebből semmit. A perek csak az elszámolás után indulhatnak újra, ráadásul az állam megszünteti azokat a pereket, amelyek csak a semmisség megállapítására indultak. Az egyezséget pedig kifejezetten ösztönzi.

Nem sok jóra számíthatnak a pereskedő devizaadósok. Ugyanis végük a semmisségi pereknek – talán ez a legváratlanabb fordulat, ami a parlamentnek benyújtott elszámolási törvényből kiderül. A jogszabály a jövőben nem engedi azoknak a pereknek a folytatását, ahol csak az érvénytelenség vagy részleges érvénytelenség megállapítását kérte az adós (pedig – mint arról korábban már írtunk –, a bíróságok előtt levő devizahiteles perek 95 százaléka ilyen). Ha nem mondja meg a bank ügyfele, hogy pontosan mit is szeretne („meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri”), és csak semmisségre utazik, a pert meg kell szüntetni. Az év végéig felfüggesztett devizahiteles perek egyébként csak az elszámolások után indulhatnak újra, és az állam kifejezetten ösztönzi a megegyezést – átvállalja a peres eljárás illetékét, ha egyezség születik vagy a felek közösen kérik a per megszüntetését.

Ezzel a lépéssel eltűnnek a bankok feje fölött Damoklész kardjaként lebegő semmisségi perek ezrei. Nem véletlenül kérték egy évvel ezelőtt is az adósmentésért cserébe ezeknek a pereknek a megszüntetését. Igaz ugyan, hogy továbbra sem tudjuk, mi történik, ha semmis egy szerződés, hiszen erre még senki nem adott útmutatót. A Kúria ugyanis eddig gondosan kikerülte a kérdést, és júniusban is csak annyit tudtunk meg ezzel kapcsolatban, hogy majd az év végére eldőlhet, addig vizsgálja a kérdést. Ez a mostani jogszabály azonban ilyen formában le is söpri a kérdést az asztalról. Hiszen ahogy Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a héten a Magyar Nemzetnek nyilatkozva elmondta: vannak „természetesen komolyan vehető érdekvédők, de vannak olyan ügyvédek is, akik látszatmegoldásokat szorgalmaznak, mert például perekben mondatják ki, hogy a szerződés semmis, de nincs mögötte elszámolás. Nem igaz, hogy az ügyfélnek a semmisség kimondása után nem kell fizetnie. Az eredeti állapot helyreállítását sem biztos, hogy szeretné az ügyfél, hiszen az azt jelenti, hogy a banknak volt pénze, neki meg nem volt lakása.”

Mikor látnak pénzt a hitelesek?

А törvényjavaslat egy erről szóló törvény megszületéséig, de legkésőbb 2016. április 30-ig megtiltja, hogy a bankok kamatot, költséget vagy díjat emeljenek. Ennek az intézkedésnek a jelenlegi piaci helyzetben - mint azt korábban már elemeztük - inkább kedvezőtlen, mint kedvező lehet a hatása.

A beterjesztett jogszabálytervezet szerint (ennek teljes szövegét itt nézheti meg) minden törlesztőrészlet esetében túlfizetésként kell elszámolnia az adósok javára azt az összeget, amivel többet fizettek a jogtalan kamat- és díjemelések miatt, és ugyanez a helyzet az árfolyamrés esetében is. Elképzelhető, hogy ennek, az lesz a következménye, hogy a bankok a vártnál többet adnak vissza. Az egyoldalú szerződésmódosításoknál is a kamatos kamat hatásával kell ugyanis számolniuk, ami az adósok javára a lehető legkedvezőbb számítási módszer. (Ebből adódóan a bankok számára a legkedvezőtlenebb.)

Üröm az örömben – legalábbis a hiteleseknek -, hogy a kétfajta visszatérítést (az árfolyamrés, illetve a kamat- és díjemelés) együtt kell elszámolniuk a bankoknak az ügyfelek felé, tehát meg kell várni a most zajló perek lezártát. Ez azt jelenti, hogy az elszámolásokat 2015. január 15. és november 30. között küldik majd meg az ügyfeleknek, attól függően, hogy folyik-e per vagy sem. Arról pedig nem szól a törvény, hogy igazából mikor csökkenhet az elszámolásnak köszönhetően a törlesztőrészlet. Egyelőre úgy tűnik, hogy szépen elhúzódik ez a történet.

Ráadásul már a forintosítást is csak a jövő zenéjeként emlegetik a kormánypárti politikusok. Sőt – ahogy arról a Magyar Nemzet írt – színfalak mögötti egyeztetés folyik a kormány és a bankok között arról, hogy milyen árfolyamot bírnának még el a pénzintézetek. (Azaz, lehet-e még a piacinál kedvezőbb árfolyamon átszámítani a hiteleket.)

Vissza minden kedvezményt!

A 2009. július 26. után megszűnt hitelek esetében is visszajár az adósoknak a túlfizetés. Míg a jelenleg is futó hiteleknél a tartozást kell csökkenteni a jogtalanul beszedett pénzzel, addig a lejárt hiteleknél vissza kell fizetni a pénzt az adósnak. Viszont minden elszámolásnál igaz, hogy ha a bank kedvezményt nyújtott az ügyfelének (kamat, tőke vagy bármi más formában), akkor a kedvezményt levonhatja az ügyfélnek visszajáró pénzből. Lehet tehát, hogy akik kedvezményesen szabadultak egy hiteltől, nem látnak egy fillért sem. Az adósnak azonban semmilyen esetben nem kell fizetnie a banknak. Akkor sem, ha a kapott kedvezmény nagyobb, mint a banktól neki visszajáró túlfizetés.

A végtörlesztők – 10 ezer forint ellenében – márciusban kérhetik majd, hogy számoljon el velük a bank. Azzal viszont tisztában kell lenni, hogy ekkor a bank a végtörlesztéhez nyújtott árfolyamkedvezményt szembeállítja az esetlegesen visszajáró túlfizetéssel, és csak akkor kap vissza pénzt a volt adós, ha az árfolyamkedvezmény kisebb volt. Az árfolyamgátasoknak pedig jó tudni, hogy a bank kedvezményként számíthatja be a havi törlesztésből elengedett összeg felét, így az adós túlfizetését ezzel csökkentheti. (Ez a kamatfizetés 180 forintos árfolyam feletti része, ennek a fele a kedvezmény.)

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!

Szerző: Lovas Judit
Címkék: adósmentő törvény, devizahitelek, kamatemelés, referencia kamat, perek, bankok, elszámoltatás, árfolyamrés