Leköröztek minket az Unióhoz velünk együtt csatlakozók
2014. február 24.
Eltérő pályát jártak a közép-európai devizák az EU-csatlakozás óta. Úgy tűnik, hogy ebben a versenyben a forint a legnagyobb vesztes. Az euróval szemben a forint 24 százalékot vesztett értékéből, miközben a cseh korona 15,6 százalékkal, a lengyel zloty pedig 13 százalékkal erősebb, mint az uniós csatlakozás idején.
Tíz éve, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, az Európai Központi Bank jegyzése szerint 251 forint 30 fillérbe került egy euró. A csatlakozáskor a többiekhez hasonlóan mi is szerződésben vállaltuk a közös valuta majdani bevezetését, s akkor úgy látszott, hogy erre mindössze pár évre lesz szükség. Amikor pedig a Fidesz korábbi pénzügyminisztere, a jegybank akkori elnöke, Járai Zsigmond egy nyilatkozatban 265 forintban jelölte meg a lehetséges csatlakozási árfolyamot, a szakértők jó része felhördült: ennél azért jóval erősebbre számítunk. Azóta azonban nem csak időpont tolódott beláthatatlan messzeségbe, már a 265 forint is a távolba került. Az elmúlt pénteken a 2004-esnél 61 forinttal többet kellett adni egy euróért. Ez annyit jelent, hogy az EU-tagság tíz éve alatt 24 százalékot gyengült a pénzünk.
A velünk együtt csatlakozó országok közül Ciprus, Málta, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia azonnal vagy nem sokkal később, lényegében változatlan szinten rögzítette nemzeti valutájának árfolyamát. Az utóbbi kivételével azóta valamennyien át is álltak a közös pénz használatára. Szlovákia pedig 2009-ben a 2004. május 3-iki 40,32 koronásnál 25 százalékkal erősebb, 30,1260 koronás csatlakozási árfolyamon lett tagja az euróövezetnek.
A forint 24 százalékos gyengülésével szemben a szlovákokéhoz hasonlítható javulással büszkélkedhet azonban a még ma is saját valutát használó Csehország és Lengyelország is: múlt pénteken este az ECB jegyzése szerint a cseh korona 15,6 százalékkal, a zloty 13 százalékkal volt erősebb, mint az uniós csatlakozás idején.
Nem mintha tévednének azok az elemzők, akik gyakran hivatkoznak arra, hogy a térség devizaárfolyamai nemzetközi piaci hatásoknak engedelmeskedve többé-kevésbé együtt mozognak. A többé-kevésbé azonban ebben az esetben azt jelentette: az euró forintárfolyamának emelkedése sokszor egy kicsit erőteljesebb, csökkenése kicsit lanyhább volt, mint a koronáé és a zlotyé. Így hosszú távon mégis egészen eltérő pályán mozgott a magyar és a cseh, illetve a lengyel pénz árfolyama (lásd grafikonunkat).
Legszebb napjaikat a térség devizái 2008 júliusában élték. A forint 18-án volt a legerősebb, amikor 228,16 forint ért egy eurót, így 9 százalékkal állt jobban a 2004-esnél. Ez nem kevés, de a másik két deviza még ennél is jobban kicsattant az erőtől: koronából 21-én 22,9-et, zlotyból 28-án 3,2053-at kellett adni egy euróért. A korona tehát 29,4 százalékkal, a zloty pedig 33,1 százalékkal volt erősebb a csatlakozáskor elértnél.
A forint alig negyedévvel később, 2008. október 7-én, azon a napon, amikor a válság elérte Magyarországot, volt utoljára erősebb a 2004. május 3-ikinél. A korona viszont soha nem volt gyengébb a 2004. május 3-iki árfolyamnál, és csak egyetlen napon, 2009. február 17-én kellett 0,0876-tal, vagyis 1,8 százalékkal, több zlotyt adni egy euróért, mint a csatlakozáskor.
2009 tél vége a forint és a korona számára is nagyon nehéz időszaknak számított, ekkor érintette az Amerikából érkező válság a legsúlyosabban ezeket az árfolyamokat. Ez azonban a korona esetében azt jelentette, hogy február 17-én a csehek pénze „csak” 9,4 százalékkal volt erősebb a 2004-esnél (29,490). A forint akkori csúcsa hozzájuk képest kissé megkésve jelentkezett, március 6-án 316.50-et kellett adni egy euróért, ami 65 forinttal 25,9 százalékkal volt több a 2004 májusinál.
A forint árfolyama 2012. január 5-én 320,78-on érte el eddigi maximumát, ami 69,48 forinttal, 27,6 százalékkal volt gyengébb a csatlakozáskorinál. Noha ez részben egy kisebbfajta hazai valutapániknak is a következménye volt, ezek a napok a koronát és a zlotyt is megviselték. Árfolyamuk kisebb helyi csúcsot ért el, az előbbit 25-26-es szinten (vagyis a 2004-esnél 20 százalékkal erősebben), az utóbbit 4,4-4,5-en (6 százalékkal erősebben) jegyezték. Az akkori elemzések szerint részben a forintpánik ártott nekik is.
Az árfolyam mozgását természetesen a hazai politikai események sem hagyták érintetlenül. A 2010-es választások második fordulóját közvetlenül követően éppen a Járai Zsigmond által évekkel korábban megcélzott szinten, 264,50 forinton – a 2004-esnél 13,20 forinttal, 5,3 százalékkal drágábban –jegyezték az eurót. A kormányzati hatalom átadására, május 28-ra azonban ez már 273 forintra emelkedett. Nem sokkal később, néhány emlékezetes nyilatkozatot követően azonban már ismét megkóstoltuk a 290-es szintet is.
Egy gazdaságpolitikai koncepció részeként persze az árfolyam-leértékelő politika nem feltétlenül ördögtől való. Drasztikus eszköz, mert komoly (noha ellensúlyozható) társadalmi áldozatokkal járhat. A pénzünk 24 százalékos értékvesztése azonban más területeken, erőteljesebb növekedéssel bőven visszatérülhet. Egy a Világgazdaság évindító konferenciáján bemutatott grafikon azonban azt mutatta, hogy miközben a közép-európai országok növekedése 2004 óta 29,8 százalék volt, nekünk meg kellett elégednünk e tíz év alatt az igencsak karcsú 2,9 százalékkal.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: forint, euró, cseh korona, zloty, uniós csatlakozás, árfolyamok
Befürödtünk a forinttal
Fotó: Azénpénzem
Tíz éve, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, az Európai Központi Bank jegyzése szerint 251 forint 30 fillérbe került egy euró. A csatlakozáskor a többiekhez hasonlóan mi is szerződésben vállaltuk a közös valuta majdani bevezetését, s akkor úgy látszott, hogy erre mindössze pár évre lesz szükség. Amikor pedig a Fidesz korábbi pénzügyminisztere, a jegybank akkori elnöke, Járai Zsigmond egy nyilatkozatban 265 forintban jelölte meg a lehetséges csatlakozási árfolyamot, a szakértők jó része felhördült: ennél azért jóval erősebbre számítunk. Azóta azonban nem csak időpont tolódott beláthatatlan messzeségbe, már a 265 forint is a távolba került. Az elmúlt pénteken a 2004-esnél 61 forinttal többet kellett adni egy euróért. Ez annyit jelent, hogy az EU-tagság tíz éve alatt 24 százalékot gyengült a pénzünk.
A velünk együtt csatlakozó országok közül Ciprus, Málta, Szlovénia, Észtország, Lettország és Litvánia azonnal vagy nem sokkal később, lényegében változatlan szinten rögzítette nemzeti valutájának árfolyamát. Az utóbbi kivételével azóta valamennyien át is álltak a közös pénz használatára. Szlovákia pedig 2009-ben a 2004. május 3-iki 40,32 koronásnál 25 százalékkal erősebb, 30,1260 koronás csatlakozási árfolyamon lett tagja az euróövezetnek.
A forint 24 százalékos gyengülésével szemben a szlovákokéhoz hasonlítható javulással büszkélkedhet azonban a még ma is saját valutát használó Csehország és Lengyelország is: múlt pénteken este az ECB jegyzése szerint a cseh korona 15,6 százalékkal, a zloty 13 százalékkal volt erősebb, mint az uniós csatlakozás idején.
Örök dilemma: külső vagy belső hatások?
Nem mintha tévednének azok az elemzők, akik gyakran hivatkoznak arra, hogy a térség devizaárfolyamai nemzetközi piaci hatásoknak engedelmeskedve többé-kevésbé együtt mozognak. A többé-kevésbé azonban ebben az esetben azt jelentette: az euró forintárfolyamának emelkedése sokszor egy kicsit erőteljesebb, csökkenése kicsit lanyhább volt, mint a koronáé és a zlotyé. Így hosszú távon mégis egészen eltérő pályán mozgott a magyar és a cseh, illetve a lengyel pénz árfolyama (lásd grafikonunkat).
A forint alig negyedévvel később, 2008. október 7-én, azon a napon, amikor a válság elérte Magyarországot, volt utoljára erősebb a 2004. május 3-ikinél. A korona viszont soha nem volt gyengébb a 2004. május 3-iki árfolyamnál, és csak egyetlen napon, 2009. február 17-én kellett 0,0876-tal, vagyis 1,8 százalékkal, több zlotyt adni egy euróért, mint a csatlakozáskor.
2009 tél vége a forint és a korona számára is nagyon nehéz időszaknak számított, ekkor érintette az Amerikából érkező válság a legsúlyosabban ezeket az árfolyamokat. Ez azonban a korona esetében azt jelentette, hogy február 17-én a csehek pénze „csak” 9,4 százalékkal volt erősebb a 2004-esnél (29,490). A forint akkori csúcsa hozzájuk képest kissé megkésve jelentkezett, március 6-án 316.50-et kellett adni egy euróért, ami 65 forinttal 25,9 százalékkal volt több a 2004 májusinál.
A forint árfolyama 2012. január 5-én 320,78-on érte el eddigi maximumát, ami 69,48 forinttal, 27,6 százalékkal volt gyengébb a csatlakozáskorinál. Noha ez részben egy kisebbfajta hazai valutapániknak is a következménye volt, ezek a napok a koronát és a zlotyt is megviselték. Árfolyamuk kisebb helyi csúcsot ért el, az előbbit 25-26-es szinten (vagyis a 2004-esnél 20 százalékkal erősebben), az utóbbit 4,4-4,5-en (6 százalékkal erősebben) jegyezték. Az akkori elemzések szerint részben a forintpánik ártott nekik is.
Még a növekedés sem...
Az árfolyam mozgását természetesen a hazai politikai események sem hagyták érintetlenül. A 2010-es választások második fordulóját közvetlenül követően éppen a Járai Zsigmond által évekkel korábban megcélzott szinten, 264,50 forinton – a 2004-esnél 13,20 forinttal, 5,3 százalékkal drágábban –jegyezték az eurót. A kormányzati hatalom átadására, május 28-ra azonban ez már 273 forintra emelkedett. Nem sokkal később, néhány emlékezetes nyilatkozatot követően azonban már ismét megkóstoltuk a 290-es szintet is.
Egy gazdaságpolitikai koncepció részeként persze az árfolyam-leértékelő politika nem feltétlenül ördögtől való. Drasztikus eszköz, mert komoly (noha ellensúlyozható) társadalmi áldozatokkal járhat. A pénzünk 24 százalékos értékvesztése azonban más területeken, erőteljesebb növekedéssel bőven visszatérülhet. Egy a Világgazdaság évindító konferenciáján bemutatott grafikon azonban azt mutatta, hogy miközben a közép-európai országok növekedése 2004 óta 29,8 százalék volt, nekünk meg kellett elégednünk e tíz év alatt az igencsak karcsú 2,9 százalékkal.
Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát.
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre!
Szerző: Lenkei Gábor
Címkék: forint, euró, cseh korona, zloty, uniós csatlakozás, árfolyamok