Durván bírságolhat majd a felügyelet
2013. március 22.
Hajmeresztő történeteket hallhattunk arról, hogyan bántak követeléskezelők hátralékos adósokkal. Május elsején hatályba lép az a felügyeleti ajánlás, ami számos pontos javíthatja az ügyintézést. Az előírásoktól mindenképpen várható változás, mert megszegésük több esetben a fogyasztóvédelmi törvénybe is ütközhet.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már tavaly közzétette azt az ajánlást, ami a követeléskezelők munkáját hivatott a jelenleginél szabályozottabb mederbe terelni. Alapvető elvárás, hogy az intézmények a késedelmes követelésről kiküldött rendszeres ügyfélértesítő leveleikben pontos információkat közöljenek az adósokkal a tartozás összegéről és összetételéről (tőke, kamat, késedelmi kamat, díjak), a lehetséges áthidaló megoldásokról, a követeléskezelés várható menetéről, figyelmeztessék őket a nemfizetés miatt a tartozás növekedésére, és az adós fogyasztó számára lehetséges egyéb hátrányos következményekre. A PSZÁF mintatájékoztatókat is megfogalmazott az intézmények számára, amelyeket a követeléskezelőknek a késedelembe eséskor, illetve a felmondás előtti ügyfélleveleikhez kell mellékelniük.
Kolozsi Sándor, a PSZÁF Fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója a szervezet sajtóbeszélgetésén hangsúlyozta: az ajánlás számos pontja a fogyasztóvédelmi törvény kívánalmait tükrözi. Az a szervezet tehát, amely nem tartja be, jogszabálysértést követ el. Ez pedig – mondta kérdésünkre Kolozsi – kemény bírságot jelenthet (érdemes emlékezni arra, hogy már az ajánlás előtt is szabott ki súlyos szankciót a felügyelet). A felügyelet javaslata alapján egyébként maga az ajánlás is törvénnyé nőheti majd ki magát.
A PSZÁF a hozzá érkezett panaszokat figyelembe vette, de így is sikerült néhány meghökkentő történettel nekünk is szolgálnunk. Több olvasónk jelzett ugyanis visszásságokat. Az egyik esetben a pénzintézet nem küldött értesítőt a törlesztő emelkedéséről, a hátralékról pedig úgy értesített ügyfelét, hogy sms-t küdött: „a saját érdekében azonnal hívja a bankot” szöveggel. Az adós így a saját telefonszámlája terhére tájékozódhatott, miről van szó. Az ügyintéző pedig nem éppen kedvesen reagált arra, amikor ezt kifogásolták. Értesültünk olyan esetről, amikor a behajtó úgy követelt pénzt, hogy még azt sem tudta megmondani, pontosan miből keletkezett az adósság. Egy másik ügynél a bank, egy faktorcég és a behajtó majdnem egyszerre kezdte zaklatni a fizetési késedelembe esettet.
Mint Kolozsi az Azénpénzem.hu érdeklődésére elmondta: a hasonló történetekkel mindenképpen érdemes a PSZÁF-hoz fordulni. Bízhatunk egyébként abban, hogy az ajánlás hatására a követeléskezelők (beleértve a bankokat, faktorcégeket is) önként is kedvezőbb gyakorlatot kezdenek folytatni. Például úgy, hogy nem foglalkoznak többen ugyanazzal az üggyel (ez pedig most a szakma szerint is sokszor fordul elő, éppen ezért berzenkednek a megkeresések korlátozása ellen). A követeléskezelők körében ráadásul érzékelhető, hogy tudják: ha nem igazodnak kemény, büntetésekre számíthatnak.
Címkék: követeléskezelés, behajtó, PSZÁF, ajánlás, fogyasztóvédelem
Behajtás: májustól új világ jön
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már tavaly közzétette azt az ajánlást, ami a követeléskezelők munkáját hivatott a jelenleginél szabályozottabb mederbe terelni. Alapvető elvárás, hogy az intézmények a késedelmes követelésről kiküldött rendszeres ügyfélértesítő leveleikben pontos információkat közöljenek az adósokkal a tartozás összegéről és összetételéről (tőke, kamat, késedelmi kamat, díjak), a lehetséges áthidaló megoldásokról, a követeléskezelés várható menetéről, figyelmeztessék őket a nemfizetés miatt a tartozás növekedésére, és az adós fogyasztó számára lehetséges egyéb hátrányos következményekre. A PSZÁF mintatájékoztatókat is megfogalmazott az intézmények számára, amelyeket a követeléskezelőknek a késedelembe eséskor, illetve a felmondás előtti ügyfélleveleikhez kell mellékelniük.
Az ajánlás egyelőre a hitelhátralékoknál segíthet. A PSZÁF-nak ugyanis nincs jogosultsága arra, hogy például a közműtartozások behajtásával kapcsolatos eljárást szabályozza. A piacon jelenleg tevékenykedő több mint háromszáz vállalkozás azonban ezzel is, azzal is foglalkozik, így remélhető, hogy a gyakorlatuk egységesen válhat jobbá. A tét nem csekély, nemegyszer fordul ugyanis elő, hogy egy százezer forintos közüzemi vagy a telefonszámlán levő tartozás végül lakásárverezéshez vezet.
Kemény követelmény még, hogy a követeléskezelők a kapcsolattartás során ne tanúsítsanak se félrevezető, se agresszív magatartást az adóssal szemben. Hétköznapokon csak 8-20 óra között vagy szombat délelőtt vegyék fel a kapcsolatot az adóssal (szerződésenként legföljebb hetente háromszor), az eljáró ügyintézők minden kapcsolatfelvételnél azonosítsák magukat, intézményüket és az adóst, s védjék a fogyasztó személyiségi jogait és banktitkát (harmadik személyt még a követeléskezelés tényéről se tájékoztassanak). Az intézményeknek a követelések mértékéről, a követeléskezelés lépéseiről és a kapcsolatfelvételekről visszakereshető nyilvántartást kell vezetniük, és követeléskezelési szabályzatot szükséges készíteniük. Kolozsi Sándor, a PSZÁF Fogyasztóvédelmi igazgatóságának ügyvezető igazgatója a szervezet sajtóbeszélgetésén hangsúlyozta: az ajánlás számos pontja a fogyasztóvédelmi törvény kívánalmait tükrözi. Az a szervezet tehát, amely nem tartja be, jogszabálysértést követ el. Ez pedig – mondta kérdésünkre Kolozsi – kemény bírságot jelenthet (érdemes emlékezni arra, hogy már az ajánlás előtt is szabott ki súlyos szankciót a felügyelet). A felügyelet javaslata alapján egyébként maga az ajánlás is törvénnyé nőheti majd ki magát.
Hajmeresztő történetek
A PSZÁF a hozzá érkezett panaszokat figyelembe vette, de így is sikerült néhány meghökkentő történettel nekünk is szolgálnunk. Több olvasónk jelzett ugyanis visszásságokat. Az egyik esetben a pénzintézet nem küldött értesítőt a törlesztő emelkedéséről, a hátralékról pedig úgy értesített ügyfelét, hogy sms-t küdött: „a saját érdekében azonnal hívja a bankot” szöveggel. Az adós így a saját telefonszámlája terhére tájékozódhatott, miről van szó. Az ügyintéző pedig nem éppen kedvesen reagált arra, amikor ezt kifogásolták. Értesültünk olyan esetről, amikor a behajtó úgy követelt pénzt, hogy még azt sem tudta megmondani, pontosan miből keletkezett az adósság. Egy másik ügynél a bank, egy faktorcég és a behajtó majdnem egyszerre kezdte zaklatni a fizetési késedelembe esettet.
Mint Kolozsi az Azénpénzem.hu érdeklődésére elmondta: a hasonló történetekkel mindenképpen érdemes a PSZÁF-hoz fordulni. Bízhatunk egyébként abban, hogy az ajánlás hatására a követeléskezelők (beleértve a bankokat, faktorcégeket is) önként is kedvezőbb gyakorlatot kezdenek folytatni. Például úgy, hogy nem foglalkoznak többen ugyanazzal az üggyel (ez pedig most a szakma szerint is sokszor fordul elő, éppen ezért berzenkednek a megkeresések korlátozása ellen). A követeléskezelők körében ráadásul érzékelhető, hogy tudják: ha nem igazodnak kemény, büntetésekre számíthatnak.
Címkék: követeléskezelés, behajtó, PSZÁF, ajánlás, fogyasztóvédelem
