Csak évfordulón szabadulhatunk ingyen a lakásbiztosítástól

Behajtót küld a nyakunkra a biztosító

2013. július 8. Vége annak az időszaknak, amikor a biztosítók eltekintettek attól, hogy behajtsák a díjnemfizetés miatt megszűnt lakásbiztosítások esetében a szerződés szerint nekik járó díjat. Most minden fillérért lehajolnak, ha kell, néhány havi díjért behajtót küldenek az ügyfél nyakára, és ennek költségét is vele fizettetik meg.

Az eljárás költségeit és 3 havi biztosítási díjat, összesen harmincezer forintot követel Annáéktól egy behajtó cég, mert díjnemfizetéssel szűnt meg tavaly a lakásbiztosításuk. Igaz, ők felmondták a szerződést, és az üzletkötő tanácsai szerint jártak el, azonban nem évfordulóra akarták megszüntetni a lakásbiztosítást. Az üzletkötő úgy gondolta, abból nem lesz probléma, ha nem fizetnek, 3 hónap után automatikusan megszűnik díjnemfizetéssel a biztosítás. Csakhogy közben változott a biztosító hozzáállása ehhez a kérdéshez. Míg régebben eltűrte a társaság, hogy évforduló előtt is távozzanak tőlük az ügyfelek, és nem követelte az elmaradt díjakat, most minden fillérért lehajol, ha kell, jogi úton hajtja be a tartozást.

Nem csak egy biztosító viselkedése változott meg az utóbbi időben, hanem a legtöbb piaci szereplőé. Míg korábban működőképes módszer volt, hogy az ügyfelek a díj nemfizetésével szabadultak a lakásbiztosításuktól, hiszen a legtöbb biztosító kiengedte az ügyfeleit a szerződésből az elmaradt díjak beszedése nélkül, ez most már megváltozott – derül ki a DAS Jogvédelmi Biztosító legfrissebb Hírleveléből.

Az ok elég egyszerű: a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) a közelmúltban tette közzé, hogy két év alatt – 2010 és 2012 között - 66 ezer lakásbiztosítási szerződés „tűnt el” a piacról. Az eddigi csúcsot - amikor a legtöbb lakóingatlan rendelkezett biztosítással - a 2010-ben mért 3,078 millió szerződés jelentette, ami 2011-ben 3,051 millióra, 2012 végére pedig 3,012 millióra csökkent. A pénzügyi válság tehát elérte a szektort, a lakosság egy része a biztosítás díján is kénytelen spórolni, azaz inkább egyáltalán nem fizet lakásbiztosítást. Ezzel egyidejűleg nő a verseny is a biztosítók között, a régi biztosításoknál jóval kedvezőbb díjúakat találhatunk a piacon, akár azonos szolgáltatás-tartalommal. A biztosítók tehát már nem engedhetik meg maguknak, hogy „nagyvonalúak” legyenek, hiszen a változékonyabbra forduló időjárás miatt 2005 óta érezhetően nő a kárgyakoriság, ami rontja a jövedelmezőségüket. Röviden: minden fillér számít.

Hogyan szabaduljunk?


Annáék éppen azért váltottak biztosítót, mert a jó 10 évvel ezelőtt kötött szerződésük díja már havi 8 ezer forint fölött járt, márpedig ennél jóval olcsóbban is találtak másik lakásbiztosítást a piacon. Bár spórolni akartak, és mindenben a biztosító üzletkötőjének tanácsa szerint jártak el, úgy tűnik, hogy a biztosító jogosan követeli tőlük a 3 havi díjat.

A lakásbiztosítási szerződést ugyanis évfordulóra lehet felmondani. Az évforduló nem biztos, hogy a szerződéskötés dátumához igazodik, gyakran az év végére esik, azt megelőzően legalább 30 nappal korábban a felmondásnak meg kell érkeznie a biztosítóhoz. (Persze ez lehet több hónappal korábban is, de a díjat mindenképpen fizetni kell.)

Fontos azt is tudni, hogy ismerünk olyan esetet, amikor az ügyfél felmondta volna a szerződést, de előbb újabb ajánlatot kért a biztosítójától, amelyik hosszas oda-vissza online levelezésbe kezdett vele, aminek az lett a vége, hogy majdnem kifutott a felmondási időből.

Ha valaki egyszerűen nem fizeti a díjat, a szerződés nem szűnik meg azonnal automatikusan, hanem csak 30 nap elteltével. Azonban ennél hosszabb időt is kiköthet a biztosító türelmi időként. A DAS szerint társaságonként változó, jellemzően 60 vagy 90 nap, de a szerződés megszűnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével a biztosítottat a fizetésre írásban felszólítja.


Jöhet a behajtás


A leggyakoribb eljárás, hogy a biztosítók behajtó cégeknek adják át a díjkövetelést, és ezektől érkeznek felszólító levelek. Ugyanakkor a DAS arra figyelmeztet, hogy fizetés előtt az ügyfelek ellenőrizzék az összeget, és hogy a biztosító szabályosan járt-e el. A társaság ugyanis több olyan esettel is találkozott, amikor a biztosító 3 havi díjat kért az ügyfelétől, azonban sem a 30 napos türelmi idő meghosszabbítását a szerződési feltételekben, sem a felszólító levél 30 napon belüli megküldését nem tudták igazolni, így csak 30 nap díjára voltak jogosultak. Tehát elképzelhető, hogy egy ellenőrzéssel több havi díjat is meg lehet spórolni.

Aki egyébként nem jut dűlőre biztosítójával ebben a kérdésben, és panaszát írásban elutasította a biztosító, az a Pénzügyi Békéltető Testülethez is fordulhat – mondta Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője portálunknak. Annáéknak azonban nehéz lenne bizonyítani, hogy jóhiszeműen, a biztosító üzletkötőjének tanácsára jártak el, ugyanis személyesen találkoztak vele. Ugyanakkor egy telefonos egyeztetésről a biztosítónak meg kellene őrizni a hangfelvételt. Ez sem jelenthet azonban mindig védelmet az ügyfélnek, ugyanis több PBT eljárásban derült ki, hogy az ügyfél igazát bizonyító hangfelvétel „valahogy elveszett”.

A biztosítók mostani eljárása miatt ezért mindenkit arra bíztatunk, hogy évfordulóra, szabályosan mondja fel a szerződését, ha nem akar fölöslegesen több havi díjat kifizetni. Ugyanis a visszamenőleg beszedett díj még csak azt sem jelenti, hogy a biztosító kockázatban volt, vagyis ha káresemény történt, és utólag beszedik a díjat, a biztosító akkor sem fizet.

Szerző: Lovas Judit
Címkék:  , , , , ,

Kapcsolódó anyagok