Jönnek a vizsgálóbizottságok, a nem együttműködőket börtönbe is küldhetik

Beindult a Tisza: leállított végrehajtások, változó alaptörvény

2026. május 21. A parlamenthez a Tisza-frakció által már benyújtott törvényjavaslatok közül az egyik arról szól, hogy azonnali hatállyal leállítják a devizahitelesek ellen indított végrehajtásokat. Az állam visszaveszi a KEKVA-vagyont, megszünteti a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Szabályozzák a parlamenti vizsgálóbizottságokat, egyúttal létre is hoznak öt ilyent.

A parlamenthez már benyújtott törvényjavaslatban azonnali hatállyal (a kihirdetését követő napon) leállítják a devizahitelesekkel még folyamatban levő pereket, az ellenük indított végrehajtásokat. Bujdosó Andrea, a Tisza-frakció vezetője közösségi bejegyzésében hangsúlyozta, hogy több ezer család helyzetét érintő kérdésről van szó.  A tervezetből kiderül, hogy az eljárások addig „nyugszanak” (tehát nincs elévülés), amíg nem születik meg az új szabályozás.

A már benyújtott csomag része az alaptörvény módosítása is. Ennek keretében valóra váltják a miniszterelnöki mandátum két ciklusban, 8 évben korlátozásának ígéretét. Megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és kimondják, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) vagyona továbbra is nemzeti vagyon, és egyúttal lehetővé teszik ezek megszüntetését.
 

A meghívásra senki sem legyinthet majd


Mint Bujdosó hangsúlyozta: a rendszerváltás nem lehet teljes addig, amíg nem tárják fel, hogyan tűnt el a nemzeti vagyon jelentős része a magyar emberek szeme elől. A spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottság célja, hogy az egész ország megértse, milyen politikai, gazdasági és intézményi döntések vezettek a kialakult helyzethez. Olyan vizsgálóbizottságot is felállítanak, aminek a célja annak feltárása,: miért nem volt képes az állam megvédeni a rábízott gyermekeket. Emellett a kegyelmi ügyet, a végrehajtási és az MNB működésével kapcsolatos visszaéléseket is vizsgálják.

Nem véletlenül legyint mindenki az ezekhez hasonló parlamenti vizsgálóbizottságok gondolatára is. Korábban ugyanis valóban szinte bohózatba illő volt (amíg egyáltalán létezett) az ilyen kezdeményezés. A Tisza-frakció törvényjavaslata azonban ezen is változtat. Amennyiben az együttműködésre kötelezett önhibájából nem  jelenik meg, akkor első elmulasztása után százezer forint bírságot kell fizetnie. A második mulasztás már egymillió forintban fájhat.

A nem képviselőkre van azonban komolyabb szankció is. Az egyik passzus szerint ugyanis, aki együttműködési kötelezettségének szándékosan, alapos indok nélkül nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ugyanez a helyzet azokkal, akik valótlant állítanak. Amennyiben így bűncselekményt akar valaki leplezni, akkor a büntetési tétel már 3 év.

Szerző: BVJ
Címkék:  , , , , , , , , ,

Kapcsolódó anyagok